Az amerikai pénzügyminisztérium adataiból az derült ki, hogy a kínai jegybank októberben 41,3 milliárd dollár értékben adott el amerikai kincstárjegyeket, és ezzel 1115 milliárd dollárra csökkent a birtokában lévő amerikai kincstárjegyek állománya.
Október már az ötödik egymást követő hónap volt, amikor csökkent a kínai jegybank tulajdonában lévő amerikai kincstárjegyek értéke. Az előző 12 hónap alatt összesen 139,2 milliárd dollár értékű amerikai kincstárjegytől vált meg a pekingi központi bank, ami éves szinten a harmadik legnagyobb mértékű csökkenés.
A japán központi bank októberben 4,5 milliárd dollár értékben adott el amerikai kincstárjegyet, így a tulajdonában maradt készlet értéke 1130 ezer dollárra esett.
Az amerikai kincstárjegyek legnagyobb tulajdonosainak tízes listája:
- Írország,
- a Kajmán-szigetek,
- Brazília,
- Svájc,
- Luxembourg,
- Nagy-Britannia,
- Tajvan
- és Hongkong szerepel még.
Oroszország 1,9 milliárd dollárral 74,6 milliárd dollárra csökkentette októberben az amerikai kincstárjegyekben való kintlévőségét.
A nem-rezidens befektetők tulajdonában álló amerikai kincstárjegyek állománya 63,5 milliárd dollárral hatezer milliárd dollárra csökkent októberben, miközben az amerikai vállalati kötvényekbe fektetett külföldi tőke értéke 4,5 milliárd dollárral nőtt, a részvények esetében 20,5 milliárd dollárral, a hosszú lejáratú államkötvényeknél pedig 32,4 milliárd dollárral emelkedett.
A jóval fontosabb novemberi és decemberi adatokat, amelyek megmutatják, hogy mi történt a november 8-án váratlan eredménnyel zárult amerikai elnökválasztás után a kincstárjegyek piacán, a jövő év elején hozzák nyilvánosságra.
Az elnökké választott Donald Trump bírálja Kína kereskedelmi és devizapolitikáját, a korábbi amerikai kormányzatoktól eltérőn viszonyul Tajvanhoz, kiváltva ezzel Kína rosszallását. Ezzel olyan félelmeket is keltett, hogy Kína esetleg válaszul eladhatja a tulajdonában álló amerikai kincstárjegyeket. Mindazonáltal névtelenül nyilatkozó kínai kormányzati tanácsadók úgy nyilatkoztak, hogy felettébb valószínűtlen egy ilyen lépés.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
