|
| Donald Trump. (MTI/AP/Manuel Balce Ceneta) |
Elképesztő figyelni azt a döbbenetet és hitetlenkedést, amely sokak arcára kiült az elmúlt órákban, amikor kiderült, Trump mégiscsak kirobbant egy globális kereskedelmi háborút. De most őszintén, ki mit várt?! Teljesen egyértelmű volt már 2015 augusztusa óta, hogy Trump elnökké választása esetén ki fog lépni abból a nemzetközi rendszerből, amelyet elődei 1945-ben létrehoztak.
Jó reggelt, Kína!
Trump a kampányban határozottan elutasította azon liberális szabadkereskedelmi- és befektetési-egyezményeket, amelyek eredményeképpen összeomlott több hagyományos iparág az USÁ-ban és munkahelyek milliói áramoltak ki Mexikóba, Kínába és Ázsia nagy részébe. Tény, hogy az elmúlt 35 évben a feldolgozóipari munkahelyek 35 százaléka tűnt el az Egyesült Államokban - és ennek a politikai következményei mára beértek.
A Bloomberg/Strategas forrásai szerint Trump brutális vámokat vezetne be számos kínai termékre, illetve korlátozná az USÁ-ban megvalósítandó kínai befektetéseket, amiért szerinte Kína folyamatosan megsérti az amerikai szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, magyarul ellopja ezeket. Ez természetesen számos amerikai vállalat beszállítói láncát érintheti, miközben komoly károkat okozna Kínának is, vélhetően válaszlépéseket is kiváltva. A legdurvább forgatókönyv szerint az amerikai intézkedés egy sor terméket érintene, a cipőktől a fogyasztói elektronikáig. A döntés még nem végleges, jelenleg vizsgálják a lehetséges opciókat, a kiszivárogtatással pedig nyomást akarnak gyakorolni Kínára – a tényleges lépések várhatóan áprilisban jönnek.
A globalisták bukása
A konliktus akkor fordult célegyenesbe, amikor kedden kiderült, távozik a washingtoni Fehér Ház stábjából Gary Cohn, a befolyásos Országos Gazdasági Bizottság vezetője. Cohn ugyanis alulmaradt az importvámok tervezett bevezetése miatti, színfalak mögötti vitákban és az izolacionisták átvették a parancsnokságot. Trump a lemondás kapcsán nem körtönfalazott és kijelentette, hogy ha mindenkivel szemben mínuszban van egy ország - jelen esetben ez az USA külkereskedelmi mérlegét jelenti -, „akkor nem rossz egy kereskedelmi háború”.
A washingtoni szóbeszéd szerint Cohn utódjaként komolyan szóba került Peter Navarro neve, aki vezető Kína-ellenes héja és követeli a magas vámok kivetését a külkereskedelmi egyensúly helyreállítása végett. Mi több, Trump nemrégen olyan szerepbe segítette Navarrot, amelyre támaszkodva részt tud venni a szűkkörű stratégiai tanácskozásokon a Fehér Házban. Navarro személy szerint tegnap cáfolta, hogy ő a jelöltek között lenne.
|
| Káncz Csaba |
A kiszivárgott hírek szerint a kormányzatban a pénzügy-, a védelmi- és a külügyminiszter keményen ellenezték a vámok megemelését, attól tartva, hogy a válaszcsapások egy új pénzügyi válsághoz vezethetnek. A katonai és nemzetbiztonsági körök aggódnak, hogy a kereskedelmi konfiktus tovább mélyítheti a transzatlanti szakadékot – különösen Berlinnel – és tovább gyengítheti a NATO kohézióját.
Cohn bukása tehát a nemzeti radikálisok győzelmét és egyben az úgynevezett globalisták bukását jelenti a Fehér Házban – ez utóbbiak közé tartozik az Ivanka Trump-Jared Kushner házaspár is, akiknek szintén kifelé áll a rúdjuk Washingtonból. Cohn távozásával természetesen tovább merevedik Washington álláspontja Mexikóval és Kanadával szemben a NAFTA-tárgyalásokon. Trump vezetésével pedig a világ visszatér az 1930-as éveket idéző destruktív kereskedelmi konfliktusok időszakába.
Káncz Csaba jegyzete
Jelentés a háború állásáról – orosz módra. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
