.jpg)
A 2011 első félévi magyar EU-elnökség alatt sem fog leállni az alkotmányozás folyamata, mert az országot újra kell építeni, sok a munka - mondta a területért felelős államtitkár
.jpg)
Győri Enikő bízik abban: az adminisztráció megbirkózik az EU-elnökség és az alkotmányozás kettős feladatával. Szerinte megvan az erőforrás az alkotmányozásra annak érdekében, hogy "végre legyen Magyarországnak egy nem toldozott-foldozott kommunista, hanem egy új alkotmánya". Mint magyarázta, nem ugyanazok kezelik az EU-dossziékat, akik az alkotmány szövegét írják.
Az államtitkár szerint az új magyar kormányzati struktúra összecsiszolódása nagyjából megtörtént, minden téren folyik a jogalkotás, az Európában páratlan kétharmados parlamenti arány kényelmes többséget jelent a kormányzati szándék érvényesítésére. Hozzátette ugyanakkor: a kormány minden lehetséges módon együttműködik a parlamenttel, az EP-képviselőkkel.
| Brüsszel bekeményít: akik lazáskodnak, fizethetnek |
Az EU-elnökségi felkészülés kapcsán az államtitkár elmondta: a magyar fél tájékoztatta az uniós partnereket a tervezett prioritásokról, és várja a visszajelzéseket arról, hogy a 26 ország és az uniós intézmények miként reagálnak Budapest elképzeléseire. Októberben parlamenti vita lesz az elnökségi sarokpontokról, amelyeket novemberben a kormánynak szentesítenie kell, majd be kell mutatnia Brüsszelben.
Győri Enikő szerencsésnek tartja, hogy az "úgymond magyar nemzeti célok" tökéletesen egybeesnek az uniós célokkal. Ezek között említette a gazdasági válságból való kilábalást; olyan struktúrák létrehozását, amelyek megakadályozhatják hasonló krízisek kialakulását, valamint a munkahelyteremtést. "Van egy törékeny fellendülés az EU-ban, de amíg ez nem fordítódik le munkahelyekre, addig az emberek nem fogják elhinni, hogy ennek van értelme" - fogalmazott, és hozzáfűzte, Magyarországon is az a leglényegesebb feladat, hogy növekedési pályára állítsák a gazdaságot.
Az államtitkár a munkahelyteremtésen és a gazdasági növekedésen kívül a magyar elnökség fontosabb feladatai között említette az előrelépést a társadalmi befogadás terén. Magyarország ennek kapcsán akar a roma kérdésről egyeztetni, szorosan illeszkedve az EU napirendjéhez, "azt gondoljuk, hogy ez egy európai ügy". Kifejtette: Magyarország évek óta szorgalmazza, hogy ezt a kérdést kezelni kell, de "eddig nem nagyon történt semmi"; a franciaországi romák kitoloncolása körüli válsághelyzetnek kellett bekövetkeznie, hogy ez uniós szinten több fórumon is téma legyen.
Elmondta, Magyarországnak vannak javaslatai, és remélhetően azok mentén európai kompromisszum születik. "A lényeg, hogy ezt társadalmi befogadási kérdésként kell kezelni, nem etnikai alapon. A munkához jutás és az oktatás visz előbbre minket" - mutatott rá. Elmondta, Brüsszel számít Magyarország kezdeményezésére és tapasztalatára, az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője a napokban külön kérte, hogy a magyar elnökség tegyen meg mindent az európai roma stratégia elfogadása és tartalommal való megtöltése érdekében.
MTI
Bod Péter Ákos azt a politikai megrendelést vesézi ki, hogy a magyar vállalatok fektessenek be külföldön, és ott tegyenek szert jövedelemre. 
