.jpg)
Az uniós állam- és kormányfők megegyeztek a 2014 utáni időszak költségvetési kereteinek előkészítésében - de a nemzeti álláspontok már alaposan eltérnek a részleteket illetően
.jpg)
Zárónyilatkozatukban a kormányfők arra kérték az unió érintett intézményeit, hogy működjenek együtt a keretmegállapodás időbeni elfogadása érdekében.
A találkozón azonban az is egyértelművé vált, hogy a tagországok álláspontja jelentősen különbözik e témában: David Cameron brit miniszterelnök az ülés után bejelentette, hogy Németország és Franciaország is támogatja azt a brit kezdeményezést, hogy az említett időszakban (2014-2020) az EU reálértéken ne emelje költségvetését.
Cameron jelezte, hogy az érveiket tartalmazó levelet szombaton hozzák nyilvánosságra. Hangoztatta, hogy az EU összes tagországa takarékoskodik államháztartási hiányának leszorítása érdekében, ezért az uniónak központilag is visszafogottságot kell tanúsítania.
Egy esetleges költségvetési befagyasztás legnagyobb vesztesei azok a tagállamok lennének, amelyek legmagasabb arányban részesülnek az uniós támogatásokból. Közép- és kelet-európai tagországok egész sora tartozik ebbe a kategóriába. Sajtóértesülések szerint a levél azt javasolja, hogy 2013 után csak az infláció mértéknek megfelelően emelkedjék a költségvetés összege. Amennyiben - mint az EU-ban jelenleg reménykednek - a következő években jelentős mértékű növekedés indul meg, az infláció pedig alacsony marad, ez valójában büdzsécsökkentésnek felelne meg.
A jövő év második felében ez a vita jócskán kiéleződhet, mert éppen az egyik legnagyobb haszonélvező, Lengyelország soros EU-elnöksége alatt kezdődik majd meg a júniusban kiadandó európai bizottsági javaslat vitája.
Utóbbival kapcsolatban José Manuel Durao Barroso elnök pénteken azt mondta, olyan javaslatot készítenek, amely a közös érdekeket szolgálja, és amely segít abban, hogy az unió teljesítse versenyképességi és növekedési célkitűzéseit.
MTI
