A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) által folytatott beszélgetések során Huszein elmondta: Iránt, Irak ellenséges szomszédját még az Egyesült Államoknál is nagyobb veszélynek tekintette. (Washington a 2003-as iraki inváziót alapvetően azzal indokolta, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Erről később kiderült, hogy hamis információ volt.)
A dokumentumokban az olvasható, hogy a diktátor a 2003-as amerikai invázió után Irakban rejtőzködött. A város eleste előtti utolsó pillanatig, április 10 vagy 11-ig Bagdadban maradt. Mielőtt elhagyta a fővárost, utoljára találkozott belső körének tagjaival, akiknek azt mondta, titkos küzdelmet vívnak majd.
Elmenekülése után vidéken bujkált, és személyi testőrségének tagjait fokozatosan szélnek eresztette, hogy kerülje a feltűnést. Közölte velük, hogy teljesítették kötelességüket.
Az amerikai katonák 2003. december 13-án, az invázió kezdete után nyolc hónappal fogták el. Huszein - akit, később emberiség elleni büntettek miatt elítéltek és 2006 végén felakasztottak - a fogságban elmondta: soha nem rejtőzött Bagdadnak abban a külvárosában, amelyet amerikai erők bombáztak 2003. március 19-én, miután olyan értesülést szereztek, hogy a volt diktátor ott van.
A több mint 100 oldalnyi jegyzetet George Piro, az FBI különleges ügynöke vetette papírra, aki 2004 februárja és júniusa között több beszélgetésen hallgatta meg a volt diktátort, akire az amerikai erők szülővárosa, a Bagdadtól 80 mérföldre északra fekvő Tikrit közelében egy birtokon (Póklyuk) találtak rá. Huszein elmondta, hogy ugyanott húzta meg magát azután, hogy 1959-ben részt vett az akkori miniszterelnök elleni sikertelen merényletben.
Az egykori diktátor cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint hasonmásokat alkalmazott, hogy az amerikaiak ne találják meg. "Ez a mozi varázslata, nem a valóság" - fogalmazott. Kifejtette, hogy telefont szinte nem használt, hírvivőkön keresztül kommunikált, és folyamatosan változtatta lakhelyét. Tisztában volt az Egyesült Államok technikai képességeivel.
Huszein az FBI-ügynöknek kijelentette: ha valóban rendelkezett volna tömegpusztító fegyverekkel, felhasználta volna azokat az Egyesült Államok elleni háborúban.
Az egykori iraki vezető arról is beszélt, hogy személyesen soha nem találkozott Oszama bin Laden al-Kaida-vezérrel, és az iraki kormány nem szövetkezett a terrorista csoporttal az Egyesült Államok ellenében. Szaddám Huszein bevallotta, elszámította magát George Bush amerikai elnök szándékait illetően, csak egy korlátozott amerikai támadást várt. Úgy ítélte meg, hogy egy amerikai csapás is kisebb kockázatot jelent Irakra nézve, mint az ország gyengeségének feltárása Irán előtt.
Örömünnep Irakban: összepakolnak az amerikaiak
Change? Obama ugyanazt mondja, mint Bush
Obama Afganisztánban háborúzik
A britek befejezik az iraki "sikertörténetet"
Clintonnak tetszett, amit Irakban látott
MTI