Azt, hogy a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz jelentős forrást szív el az ingatlantranzakcióktól, az is jelzi, hogy az immár 2800 milliárd forint felett járó volumene egy szintre került az éves lakástranzakciók összesített értékével. Ez utóbbi 2018-ban országosan 2700 milliárd volt, ebből Budapesten 1100 milliárdnyi adásvételre került sor.
Az 5 százalék körüli gazdasági növekedés jelentős hajtóereje a továbbra is dinamikusan bővülő vállalati hitelezés, amelynek volumene az idei év harmadik negyedében 15,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Ezen belül a kis- és középvállalkozásoknak való kihelyezések 14,7 százalékkal bővültek. Kedvezőként értékelhető, hogy csökkent a jelentősen eladósodott vállalatok száma, igaz, a részesedésük a teljes céges hitelállományból már emelkedett. Az viszont kétségtelenül pozitívum, hogy a nem teljesítő vállalati hitelek aránya öt százalék alá csökkent.
A lakossági kihelyezések 13,8 százalékkal nőttek éves szinten. Ezen belül messze a legjobban, 32,2 százalékkal a személyi kölcsönök, míg a lakáscélú hitelek 9,4 százalékkal, ezzel szemben a szabad felhasználású kölcsönök több mint 10 százalékkal csökkentek.
A babaváró hitelek húzták a háztartásokba történő banki kihelyezéseket. Ezek felvételére a július 1-jei indulástól szeptember végéig 29 ezer szerződést kötöttek, 277 milliárd forint értékben, az átlagos hitelösszeg 9,6 millió forint volt. A jövedelemarányos törlesztőrészlet átlagos, 25 százalékos mértéke egészségesnek tekinthető, mint ahogy az is, hogy e mutató csak a babaváró hitelesek egytizedénél 40 százalékos. A babaváró hitelt felvevők 47 százalékának nincs egyéb jelentős tartozása.
A jövedelem szerinti legfelső 20 százalékba tartozó adósok vették fel a lakáshitelek 66, a babaváró hitelek 55 és a személyi kölcsönök 37 százalékát.
Az MNB stabilitási jelentése is megerősítette a bankok utóbbi hetekben nyilvánosságra került helyzetértékelését, miszerint GDP-arányosan még jelentős tere van a hitelbővülésnek. Ennek jelenlegi, 15 százalék körüli aránya csak Romániáénál magasabb, de az például Csehországban és Lengyelországban is 30-40 százalék közötti.
Az ügyfelek sérülékenységét és a bankok stabilitását egyaránt növeli, hogy egyre több a hosszabb távra rögzített kamatozású hitel, a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek aránya már a kétharmadot közelíti. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a késedelembe eső háztartási hitelek aránya rendkívül alacsony.
A bankok jövedelmezősége csökkenőben van, amiatt, hogy mérséklődnek az értékvesztés-visszaírások, ezért a fenntartható nyereségtermeléshez egyre inkább a hatékonyság növelésére van szükség – állapították meg a jegybanki szakemberek. Hozzátéve: a piac 8 százalékát teszik ki azon bankok, amelyek arra számítanak, hogy a tőkearányos nyereség hosszú távon nem éri el a tőkeköltséget. Mindazonáltal megnyugtató, hogy az MNB megítélése szerint a hazai bankokban még egy erőteljes negatív sokk esetén sem lépne fel likviditás-, illetve tőkehiány.
Mint arról az MNB már korábban beszámolt, a fővárosi lakásár-emelkedés nem társult a kockázatos hitelezés túlzott terjedésével. A kis- és középvállalkozásoknál megjelenhet a külső környezet romlásának a hatása, a lassuló növekedés és a tartósan alacsony kamatok is kihívást jelentenek. Ezek miatt kockázatosabb lehet a hitelezés, miközben a hosszú hozamok jelentős mértékben csökkenhetnek. A magyar gazdaság azonban megerősödve várja a külső környezet romlását – állapítja meg a jegybank pénzügyi stabilitási jelentése.
Moszkvának kell mondania valamit. 
