Áprilisban a fogyasztói árak 5,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatismertetés után a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői közölték: változatlanul az a véleményük, hogy az infláció "csekély hatást" gyakorol a monetáris politikára, mivel a magyar jegybank továbbra is a forintot terhelő kockázatokra és a magyar országkockázattal kapcsolatos piaci megítélésre alapozza kamatdöntéseit. Ráadásul a magas infláció elsődleges hajtóerői a költségoldali sokkok és a legutóbbi adóintézkedések.
Nehéz IMF-tárgyalások esetén kellene emelni az alapkamatot
A Goldman Sachs szakértőinek számításai szerint az adóintézkedések kiszűrésével az éves infláció csak 3,5 százalék lenne, vagyis az MNB 3 százalékos célszintje közelében járna. Mindezek alapján a cég úgy tartja, hogy a magas infláció sem ad okot a magyar jegybanki kamatemelésre. Az elemzők szerint az MNB-nek akkor kellene emelnie alapkamatát, ha a várhatóan nehéz IMF-tárgyalások során a forint védelemre szorulna, és romlana a külső kockázati környezet.
| A hazai szakértők szerint jövőre sem érjük el a jegybank által kitűzött inflációs célt. A jegybanki alapkamat alakulásáról azonban eltérően vélekednek: van, aki úgy gondolja, hogy elmarad a várt év végi kamat csökkentés, míg más csökkentést prognosztizál. Részletek>> |
A GS szakértői szerint azonban máris csökkenti a gyorsan kialakuló forinteladási nyomást és így a kamatemelés kockázatát, hogy a magyar kormány egyezségre jutott az EU-val az IMF/EU-tárgyalások elkezdéséről. A ház fenntartja ugyanakkor azt az előrejelzését is, hogy az MNB-nek csak az új IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló megállapodás létrejötte után nyílik lehetősége a kamatcsökkentésre.
A Goldman Sachs elemzőinek véleménye szerint mérséklik az IMF/EU-megállapodás és a magyar kockázati felárak jelentős esése előtti MNB-kamatcsökkentés valószínűségét a magas inflációs adatok is, valamint az, hogy a gyenge fogyasztás és a magas munkanélküliség ellenére az inflációs sokkok gyorsan átszűrődnek a fogyasztói árakba.
Romló inflációs kilátások
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői a pénteki adatismertetés utáni kommentárjukban szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az MNB az IMF/EU-megállapodás eléréséig nem változtat 7,00 százalékos alapkamatán. A cég szakértői ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy a pénteki inflációs adatok komolyabb meglepetést okoztak volna az MNB-nek, tekintettel arra, hogy legutóbbi előrejelzéseiben a magyar jegybank is az infláció gyorsulásával számolt a jelenlegi negyedévben.
A JP Morgan szakértői szerint mindemellett az inflációs gyorsulás zömét erőteljes költségvetési szigorító intézkedések okozták, és valószínűleg éppen ezek az intézkedések mérséklik majd a másodlagos inflációs hatásokat. A ház szerint azonban ezzel együtt is "határozottan romlott" a következő negyedévek inflációs kilátása, és emiatt az MNB-nek a júniusi inflációs jelentésben várhatóan ismét felfelé kell majd módosítania inflációs előrejelzéseit.
Idén 6 százalék körül lehet az infláció
A legutóbbi kommentárokból megítélve a monetáris tanács külső tagjai jó eséllyel megpróbálkozhatnak kamatcsökkentések áthajtásával már a hivatalos IMF/EU-tárgyalások megkezdése után, a testület azonban mindent egybevetve valószínűleg megvárja az enyhítéssel a magyar befektetési termékeket terhelő kockázati felárak tartós csökkenését - jósolták pénteki értékelésükben a JP Morgan elemzői.
A ház azzal számol, hogy májusban is az áprilisi szint környékén marad a magyarországi infláció, a harmadik negyedévre azonban a cég elemzői 6,5 százalékig tovább gyorsuló éves ütemeket jósoltak pénteki prognózisukban, és közölték, hogy az év végén is 6 százalék körüli tizenkét havi inflációra számítanak, a dohánytermékek jövedéki adóemelése, valamint az új távközlési adó miatt.
A JP Morgan londoni elemzői szerint a legutóbb bejelentett új adók valószínűleg még 2013-ban is több tized százalékponttal emelik az inflációt, 2014-ig kitolva a 3 százalékos inflációs cél teljesítését. A cég 2012 egészére 6 százalékos, 2013-ra 3,8 százalékos éves átlagos magyarországi inflációt vár.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
