Áprilisban a fogyasztói árak 5,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,6 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 9,1 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18,3 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 3,2 százalékkal. Részletek>>
Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. makrogazdasági elemzője a Privátbankárnak elmondta, hogy a várakozásaiknál magasabb volt az áprilisi infláció növekedési üteme. Hozzátette, hogy a szolgáltatások esetében mért 4,2 százalékos éves áremelkedés jóval meghaladta a várakozásaikat A szakértő kiemelte, hogy a maginfláció is 5,1 százalékkal emelkedett áprilisban. Az alkohol és dohánytermékek esetében a jövedéki adó emelése vélhetően még áprilisban is éreztette hatását, mivel ebben a szektorban is a várakozásokat meghaladva emelkedtek az árak.
A kilátásokkal kapcsolatban Árokszállási Zoltán elmondta, hogy nyáron vélhetően 6 százalék fölött lehet az infláció, mivel nyár közepén vezetik be a telekommunikácós adót, amely valószínűleg felfelé fogja húzni az árakat. Véleménye szerint év végére csökkenni fog a fogyasztói árak emelkedése. Az elemző szerint az egész éves átlagos infláció 6 százalék körül alakulhat.
Jövőre is a kormányzati intézkedések húzzák fel az árakat
A jövő évvel kapcsolatban az elemző nem tartja valószínűnek, hogy a 3 százalékos célt el tudja érni az infláció, véleménye szerint jövőre 4 százalék körüli értéket érhet az éves áremelkedés mértéke. Hozzátette, hogy 2013-ban elsősorban a kormányzati intézkedések fogják felfelé húzni az inflációt, azok közül is leginkább a pénzügyi tranzakciós illeték, ami érdemi áremelő hatással fog járni.
Az elemző úgy véli, hogy a jegybanki kamatpolitikára nem lesznek hatással az adatok, hozzátette, hogy az adatok nem annyira biztatóak, ugyanakkor jelentős részben kormányzati intézkedések miatt magas az infláció. Hozzátette, hogy a Monetáris Tanács tagjainak többségét olyan tagok alkotják, akik az alacsonyabb kamat felé húznak. Véleménye szerint, ha az IMF-tárgyalások a végéhez közelednek, akkor ezzel egy időben kamatcsökkentés indulhat be.
Év végén óvatos kamatcsökkentés veheti kezdetét, vagy mégsem?
Hozzátette, hogy ha a Monetáris Tanács tagjai nem lennének ennyire galamb szemléletűek, akkor valószínűleg ezek az inflációs adatok, és a tény, hogy jövőre nem fogjuk elérni az inflációs célt az óvatosabb kamatcsökkentési várakozásokat eredményezne. Így azonban az elemző nem változtat a várakozásain, véleménye szerint az év vége felé egy óvatos kamatcsökkentés indulhat be.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az áprilisi infláció – főként a rekord magas üzemanyagár miatt – a várakozásokat is meghaladó mértékben emelkedett. A következő hónapokban némi mérséklődést hozhat az olajár világpiaci árának, ezzel együtt az üzemanyagok árának mérséklődése, valamint a forint erősödése. Hosszú távon azonban a második Széll Kálmán-terv befolyásolhatja az infláció alakulását. A tervezett adóemelések hatására az elemzések szerint 2013-ban mintegy 0,3-0,5 százalékponttal növekedhetnek a fogyasztói árak, így az MNB júniusban publikált inflációs jelentésében várhatóan már megemeli prognózisát.
A szakértő szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a konvergencia-program miatt romló inflációs kilátások megköthetik a Monetáris Tanács kezét, és nem lesz kamatcsökkentés az idei évben, mivel az MNB 3 százalékos inflációs célkitűzése várhatóan jövőre sem teljesül. A magas kamatszint fennmaradása ugyanakkor egyértelműen kedvez a pénzpiaci típusú befektetéseknek – mondta el a befektetési szakember.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
