Januárban az ipari termelés 0,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszaki értéktől. A munkanaphatástól megtisztított index 2,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Részletek>>

Az időjárás miatt is eshetett a termelés

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője elmondta, hogy a várakozásokkal ellentétben éves összehasonlításban csökkent az ipari termelés januárban, mivel azonban idén több munkanap volt, a munkanaphatással kiigazítva már 2,7 százalékkal csökkent a termelés. Az elemző szerint a járműgyártás húzta le a termelést, ami a thaiföldi áradások során akadozó alkatrészellátással lehet összefüggésben. A januári adatot az is lehúzhatta, hogy az idei januári időjárás lényegesen enyhébb volt az előző évinél, így az energiatermelés alacsonyabb lehetett, ami azonban februárban a rendkívüli hideg időjárás miatt már megugorhatott.

Suppan Gergely elmondta, hogy mivel a német konjunktúramutatók élénkülésre utalnak, a következő hónapokban újra gyorsulhat az ipari termelés, a Mercedes kecskeméti üzemének termelésbe állása pedig március végétől újabb lendületet adhat az ipari kibocsátásnak. Suppan Gergely úgy vélte, az év második felében a külső konjunktúra enyhe javulása – valamit a tavaly év közepétől jelentkező gyenge bázisok – is hozzájárulhatnak a termelés növekedéséhez, miközben a belső kereslet hiánya továbbra is korlátozhatja a termelés dinamikusabb emelkedését. Az elemző várakozásai szerint idén 5 százalékkal nőhet az ipari termelés a tavalyi 5,4 százalékos bővülést követően.

Sok minden múlik a Mercedesen

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzőjét is meglepte a gyenge éves januári adat, hiszen ha nem is túl nagy, de pozitív számot vártak. Az elemző kifejtette: ha azt nézzük, hogy decemberben több mint 7 százalékkal esett vissza a termelés novemberhez képest, akkor ebből következően korrekciónak kellett volna bekövetkeznie januárban, azaz valamilyen szinten nőnie kellett volna az ipari termelésnek. Ám ez nem következett be, s így már meglehetősen negatív az első havi termelési adat, mint ahogyan az is, hogy a kiigazított index majdnem 3 százalékos visszaesést mutat.

Árokszállási Zoltán elmondta, a havi index is kis csalódást okozott, de mivel nem látják a járműgyártás adatai mögött lévő részleteket, egyelőre nem vonnak le belőle hosszabb távú következtetést. Kérdés az is, tette hozzá, hogy Mercedes beinduló termelése mennyire tudja majd növelni az ipar teljesítményét. Hozzátette, hogy egyelőre nem változtatnak a 3,5 százalékos éves szintű ipari növekedési várakozáson.

Felerősödhetnek a recessziós félelmek

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója is negatív meglepetésként értékelte a januári ipari termelési adatot. Az elemző hozzátette: mivel a tavalyi GDP növekedés döntően az ipari export és kis mértékben a mezőgazdasági termelés növekedésének volt köszönhető, az ipari termelés visszaesése óvatosságra int, és ismét felerősítheti a recessziós félelmeket.

A befektetési szakember kiemelte: az aggodalmakat enyhítheti valamelyest, hogy a hazai autógyárakban idén új termelői kapacitások indulnak be. Ugyanakkor a hazai ipar termelését felvevő külpiacok – főként az eurózóna – jelenleg szintén gyengélkedik, így számottevő javulás az év első felében nem várható. Hozzátette, hogy az ipari termelés lassulása megkérdőjelezi a már eddig is gyenge növekedési kilátásokat, ez pedig megnehezítheti a költségvetés végrehajtását és az idei évre tervezett 2,5 százalékos deficitcél elérését. A romló kilátások negatívan hathatnak a forint árfolyamára is.