A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel közölt interjút a keddi számában "A nemzeti érdekek erősebb képviseletére van felhatalmazásunk" címmel.
Arra a felvetésre, hogy a kormány az utóbbi években többször összeütközésbe került az Európai Bizottsággal, pedig Magyarország a legnagyobb haszonélvezője az uniós támogatásoknak, Varga Mihály kifejtette: a magyar kormány arra kapott mandátumot a választóktól, hogy erőteljesebben képviselje a nemzeti érdekeket, így a kormány minden esetben a nemzeti szuverenitás fontossága mellett áll ki. Ezzel azonban a magyar kormány nincs egyedül az EU-ban, azt pedig, hogy "helyesen cselekedtünk-e, majd megmutatják a tavaszi választások" - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Önkéntes államosítás
A lap összefoglalója szerint a miniszter a védelmébe vette, hogy a nemzeti konzervatív kormány beavatkozik a magángazdaság folyamataiba. Azt mondta, az államosítás nem visszalépés a tervgazdaságba, hanem korrekció.
Arra a felvetésre, hogy a stratégiai ágazatokban végrehajtott államosítások visszatérést jelentenek a tervgazdaságba, Varga Mihály a hamburgi áramhálózat államosításának példáját említette, és hangsúlyozta, hogy a német nagyvárosban és máshol is hasonló folyamatok zajlanak bizonyos szolgáltatások esetében. Az 1947-es államosításokkal ellentétben a folyamat az önkéntességen alapul - tette hozzá.
Az államosítások okáról szólva elmondta, hogy a budapesti vízellátás privatizációja után a szolgáltató adósságállománya nőtt, a szolgáltatás ára pedig gyorsan emelkedett, színvonala csökkent. Az ilyen esetek indokolják az állami közbelépést, és azt, hogy bizonyos szolgáltatásokat nem engednek át a privát haszonszerzésnek - mondta Varga Mihály.
Humanitárius katasztrófa?
| A humanitárius katasztrófa fogalma Olyan esemény, mely kollektív stresszhelyzetet vált ki, mivel bekövetkezése során az adott közösség tagjainak számottevő része veszélybe kerül, illetőleg veszteségeket szenved el. A humanitárius katasztrófa nem pusztán fenyeget egy közösséget, hanem ténylegesen pusztít, károkat okoz. Leggyakrabban betegségek, járványok, és természeti katasztrófák esetében használják a kifejezést. (Forrás: Faragó Tamás: Bevezetés a történeti demográfiába) |
Varga Mihály az interjúban humanitárius katasztrófának nevezte a devizahitelezésből fakadó gondokat. Hangsúlyozta: a szerződések megkötése óta keletkezett terheket egyharmad-egyharmad arányban kell viselniük az adósoknak, a bankoknak és az államnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjával kapcsolatban kiemelte: a válság újszerű válaszokat követel. Hozzátette: "szükségesnek tartom, hogy az MNB intézkedései szabályozottan és ellenőrzötten menjenek végbe".
Arra a kérdésre, hogy a kormány mit tesz a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzéséért, elmondta, hogy valóban vannak példák a bizalom megrendülésére, de azt is látni kell, hogy a német autóipar több beruházást hajtott végre Magyarországon, mint Kínában, és csak az utóbbi két hónapban 6-7 új beruházást és kapacitásbővítést jelentettek be nagy külföldi cégek.
Arra a kérdésre, hogy korrekt eljárás-e sikerként elkönyvelni a külföldön dolgozók és a közmunkások számának emelkedését, kifejtette, hogy 2010 óta 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, így az évi 100 ezer új munkahely megteremtése reális célkitűzés. A kivándorlással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a külföldön dolgozók tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza.
