Az élelmiszerek ára 1,4%-kal emelkedett, a szeszes italok, dohányáruk átlagosan 3,5, a tartós fogyasztási cikkek 2,0, a szolgáltatások 1,3, a ruházkodási cikkek 0,1%-kal drágultak. Az inflációs adatot az húzta le, hogy az egyéb cikkekért 1,3, ezen belül a járműüzemanyagokért 5,4%-kal kevesebbet kellett fizetni.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: a sertés tőkehús áfacsökkentésének köszönhetően decemberhez képest lassult az élelmiszerárak emelkedésének üteme.

Mi lett olcsóbb és mi drágább?

A KSH grafikonján jól szemléltetik, minek hogyan változott az ára:

A múlt hónaphoz, decemberhez képest 0,1 százalékkal csökkentek az árak.

Ezt most nagyon nehéz volt megjósolni

Három hónap után torpant meg az infláció gyorsulása; a londoni elemzők 1,2 százalékos éves áremelkedést valószínűsítettek januárra. A szórás viszont nagyon nagy volt: volt 1 százalékos és 1,7 százalékos jóslat is.

Aki alacsonyabb inflációt várt, azzal indokolt: az üzemanyagok kiskereskedelmi ára a múlt hónapban csaknem 5 százalékkal csökkent az előző hóhoz képest, emellett a sertéshús áfájának csökkentése is lefelé húzhatta az adatot. A magasabb várakozások hátterében pedig a bázishatások álltak: a korábbi rezsicsökkentések hatása most kerülhetett ki az adatból.

Lesz itt mindjárt negatív adat is?

A szakértők szerint mivel az olajár tartósan alacsony, a második negyedévben már ismét mínuszba fordulhat az infláció; a JP Morgan 2016 egészére mindössze 0,7 százalékos átlagos magyarországi inflációt jósolnak, hangsúlyozva, hogy ez egy teljes százalékponttal alacsonyabb a Magyar Nemzeti Bank által az idei átlagos inflációra jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél.

Mit látunk az inflációból a havi nagybevásárlásnál?

A Privátbankár.hu hipermarketekben elvégzett Árkosár-felmérése szerint az élelmiszerek az év első hónapjához viszonyítva 1,5 százalékot nőttek az árak februárra, tavaly februárhoz képest pedig 4,5 százalékot drágult a nagybevásárlás. Az eredményekről itt írtunk >>