A fehér füstre várnak
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter "a fehér füst felszállását" várja az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az úgynevezett eurócsoportnak a pénteki brüsszeli rendkívüli tanácskozásától, míg Wolfgang Schäuble, a német pénzügyek irányítója arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyetlen ország, hanem egész Európa jövőjéről van szó.
Miután Athén csütörtökön hivatalosan kérelmezte az eurócsoportnál, hogy hat hónappal hosszabbítsák meg az euróövezettel kötött keretmegállapodását, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereinek el kell dönteniük, hogy eleget tesznek-e a kérésnek. Előzőleg, hétfőn még eredménytelen volt az eurócsoport brüsszeli vitája.
Hollandia és Portugália is felsorakozott a német álláspont mellett a görög adósságválság rendezésének kérdésében pénteken, néhány órával az euróövezeti pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt.
|
Privátbankár vélemény A Privátbankár arra számít, hogy megegyezéssel zárul majd a tárgyalás, de hosszúra fog nyúlni. A görögöknél hosszú hétvége jön, így különösen fontos nekik a megállapodás.Részletek >> |
A görög dráma hete
Az unió székhelyén megrendezett, felettébb rendhagyó "görög dráma hetének" alapvető kérdése az, hogy a görögök csak a hitel folyósítására nyitva álló időintervallumot akarják-e meghosszabbítani, vagy pedig a hitel fejében elvárt feltételeket is készek teljesíteni. A radikális baloldali Sziriza párt ugyanis azzal az ígérettel nyerte meg a januári görögországi parlamenti választásokat, hogy lerázza a görög népre ráerőltetett megszorító, megnyomorító intézkedéseket és előírásokat. A cél az, hogy a hitelezők megnyugtató garanciákat kapjanak az adóstól a kötelezettségek lehető legteljesebb mértékű teljesítésére, és eközben az adós is elmondhassa, hogy megóvta a görögöket a teljes pénzügyi ellehetetlenüléstől.
Az adósság 240 milliárd euró, aminek a törlesztését a 2020-as években kell megkezdeni, és a törlesztés a 2050-es évek derekáig tartana. Az euróövezet tehetősebb országai - így a németek -, amelyek most az általuk hitelként nyújtott pénzük után futnak, arra is kénytelenek gondolni, hogy még ha el is engednék a görögök tartozásának egy részét, ezzel nem csillapítanák le az euróövezetet tépázó viharokat, hiszen akkor jóval nagyobb, és szintén nyakig eladósodott országok - így a spanyolok - léphetnének fel hasonló teherenyhítési igénnyel.
Búcsú az eurózónától?
Számos vélekedés szerint áthidaló megoldást jelenthetne, ha Görögország távozna az euróövezetből, hiszen egy újra bevezetendő, minden bizonnyal gyors értékcsökkenésnek induló drachmával valamelyest "elinflálhatnák" az adósság egy részét. Szakértők úgy vélik, hogy a görög kiválás ma már nem rántaná magával a mélybe az egész eurózónát, hiszen az elmúlt években kiépültek az ilyen problémák elszigetelésére alkalmas pénzügyi mechanizmusok.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban a WirtschaftWoche című német gazdasági hetilapnak adott, pénteken megjelent nyilatkozatában kizárta ezt az eshetőséget, szerinte Görögország megmarad az euróövezetben.
Ez a „gig economy.” 
