Az előző havi visszaesés után novemberben még tovább csökkent a Budapesti Értéktőzsde forgalma. A napi átlagforgalom mindössze 5,1 milliárd forint volt, 13 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónapja. A tőzsdetagok azonnali piaci rangsorának első helyein nem történt változás novemberben. A lista élén az Erste Befektetési Zrt. állt közel 20 százalékos piaci részesedéssel.
Szécsényi Bálint, a tőzsde alelnöke egyébként épp a mai Napi Gazdaságnak beszélt arról: az állami cégek tőzsdére lépése jelentősen növelhetné a Budapesti Értéktőzsde forgalmát. Szerinte a magyar állam már eddig is sokat profitált a egyes cégek tőzsdére viteléből. Ha most is meghatározó részesedést akar megtartani bennük, és tőkéhez is akar jutni, illetve hatékony és átlátható működésüket is szeretné garantálni, akkor a tőzsdénél nincs jobb eszköz.
Novemberben 5901 új személygépkocsit helyzetek forgalomba Magyarországon, 19 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az első tizenegy hónapban összességében 20 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett autók száma, és meghaladta a 61 ezret - közölte a Datahouse adatai alapján a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete. A kishaszonjárművek élénkülő piacán pedig az látszik: a jegybank olcsó hiteléből, azaz a növekedési hitelprogramból sok esetben fehér furgont vesznek a cégek. Ami viszont nagyon sajnálatos: egyre öregebb használt autók érkeznek az országba, az importált autók több mint 70 százaléka 10 évesnél idősebb.
A vasárnapi svájci népszavazáson bebizonyosodott: van olyan többségi akaratnyilvánítás, ahol nem a demagóg ígéretek vezérlik a szavazókat. A jegybanki aranytartalék kötelező emelése jól hangzó populista ötlet volt, de alaposan kikezdte volna a svájci gazdaságot. A Privátbankár.hu friss elemzése szerint a szavazás után van esély arra, hogy a frank iránti kereslet fokozatosan csökkenni kezd, azaz végre gyengülhet a svájci deviza. A kereslet csökkenésében egyébként a magyar devizahitelek forintosítása is szerepet játszik. A képernyőn azt láthatják, hogy 2011 szeptembere óta hogyan ragadt az euró frankárfolyama az 1,20-as szinthez, amit egyébként a jegybank komoly költségek árán nem hagy áttörni a svájci gazdaság védelmében.
Ha már a forintosítást és a populizmust érintettük: egyre több jel mutat arra, hogy a sokadik végleges devizahitel-mentés sem lesz végleges. Az ellenzéki pártok most egy emberként támadják a kormány döntése alapján a Parlament által elfogadott forintosítási törvényt. A Jobbik szerint a bankoknak kártérítést kellene fizetniük az ügyfeleknek. A kormányhoz lojális Civil Összefogás Fórum azt szeretné, ha az árfolyam miatt a devizahitelesek tovább pereskednének, és a kormány biztosítaná, hogy ezt költségmentesen tehessék. Sokan még most is úgy látják, nem volt deviza a devizahitelek mögött - hiába kellett a pénzintézeteknek november elején közel 8 milliárd eurót vásárolniuk a jegybanktól arra, hogy maguk is visszafizessék a hitelek alapjául szolgáló devizát.
Végül a sok deviza után egy valutás hír: a forgalomban lévő forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelőtt, 1997-ben kezdődött, a jegybank ezért elérkezettnek látja, hogy lecserélje, megújítsa a bankókat. 2014 decemberétől folyamatosan bocsátják ki a készpénzforgalomba a fejlesztett bankjegyeket. Első körben a tízezres címlet megújult változataival találkozhatunk.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
