Kolontár és Devecser ásott kútjaiban az arzén aránya négyszázszor volt magasabb az ivóvízre vonatkozó határértékeknél. Fontos tudni: az ásott kutakból – amelyeket eddig is csak locsolásra használtak – nem szivárgott át az arzénszennyezés a talajvízbe, és a környék ivóvize teljesen biztonságosan fogyasztható, annak arzéntartalma egyértelműen az egészségügyi határérték alatt van. Az újraindított üzemből az átmenetileg használt tárolóba pumpált szennyvíznek szintén szokatlanul magas arzéntartalma és lúgossága volt, ugyanakkor a szálló finompor mérgezőanyag-tartalma az egyhetes minta alapján nem lépte túl a határértékeket.
A legmagasabb arzénszennyezés egy devecseri kútból vett mintában volt, 4200 mikrogramm literenként. Ez az egészségügyi határérték 420-szorosa.
"Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a vörösiszap arzéntartalma komoly problémát jelenthet a jövőben. Szerencsére az egyértelművé vált, hogy az ivóvíz most arzénmentes, így nyugodtan fogyasztható a katasztrófa sújtotta térségben, és a talajvíz sem szennyezett" - mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója a szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközlemény szerint. "Az eredmények alapján az arzénszennyeződés esetleges terjedésére oda kell figyelni a jövőben és a szennyezett kutakat mielőbb alaposan ki kell tisztítani. Felhívjuk a hatóságok figyelmét, hogy fordítsanak folyamatos, kiemelt figyelmet a térség talajvíz és ivóvízbázisának állapotára."
"A szálló finomporból vett öt minta mindegyikében hét mérgező anyagot mutattunk ki, köztük higanyt, arzént és ólmot, de szerencsére mindegyik az elfogadott egészségügyi határértékek alatt volt. Feltételezzük, hogy az ipari katasztrófa utáni hetek esőzése a növényzetről lemosta a vörösiszap nagy részét, és ezért úsztuk meg a nagyobb porszennyezést, valamint a toxikus por nagyobb távolságokra terjedését" – mondta Szegfalvi Zsolt.
Privátbankár