Az már biztos, hogy Németországban 16 év után véget ér a Merkel-korszak – Angela Merkel ötödször már nem szállt harcba a kancellári székért –, az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy ki veszi át tőle a stafétabotot.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormánykoalíció nagyobbik tagja,
a jobbközép CDU-CSU pártszövetség 16 év után kiesik a hatalomból,
és elképzelhető, hogy egy baloldali pártokból, valamint a Zöldekből álló koalíció veszi át az ország vezetését. Hasonló kormánykoalíció utoljára 2001 és 2005 között irányította Németországot Gerhard Schröder vezetésével.
Az RTL és az ntv Trendbarometer című friss felmérése szerint a CDU/CSU támogatottsága jelenleg mindössze 23 százalék, 3 százalékponttal kevesebb, mint egy héttel korábban. A jobbközép pártszövetség év elején még 36 százalékon állt, 2017-ben pedig 32,9 százalékkal nyert választást.
Mindez azt jelzi, hogy
a CDU idén januárban megválasztott új elnöke, Armin Laschet – akit később a CDU-CSU pártszövetség kancellárjelöltjévé is megválasztottak – enyhén szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Laschet 2012 óta a CDU egyik alelnöke volt, 2017 óta pedig a legnagyobb német tartomány, Északrajna-Vesztfália miniszterelnöke.
Pragmatikus politikus, háta mögött egy sikeres választással (a 2017-es tartományival). Folytatná a merkeli irányvonalat
-mondta a Privátbankár.hu-nak Kiss J. László Németország-szakértő korábban.
Országos szinten azonban a jelek szerint népszerűtlen: ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, a szavazók mindössze 12 százaléka adná rá a voksát. A Zöldek jelöltje, Annalena Baerbock 16, Olaf Scholz, a szociáldemokraták jelöltje pedig 26 százalékot szerezne.
Érdekesség, hogy
Laschetnél jóval népszerűbb a bajor CSU vezére, Markus Söder, akit a szavazók 40 százaléka választana meg kancellárnak.
A szocdemek, akik az elmúlt években mély válságba süllyedtek, most kezdenek magukra találni.
Per pillanat a szavazatok 19 százalékára számíthatnak, ami három százalékpontos növekedés egy héttel korábbhoz képest, és egyben a legjobb eredményük 2018 áprilisa óta.
A tőlük balra álló Baloldal 7 százalékot szerezne (plusz egy százalék), míg a Zöldek támogatottsága továbbra is 20 százalék.
A CDU-CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországért (AfD) is maradt 10 százalékon, a liberálisok pedig 12 százalékra (mínusz egy százalékpont) számíthatnak.
Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi nagykoalíció (CDU-CSU és a szociáldemokraták) elveszítenék többségüket, ugyanakkor egy CDU-CSU-Zöld koalíciónak sem lenne többsége. Bár a CDU-CSU más, tágabb formációkban tudna kormányozni, a Die Welt azt emeli ki, hogy
mostani állás szerint egy Zöld-Szociáldemokrata-Baloldal szövetségnek is többsége lenne.
A kérdésekre a választ szeptember 26-án kapjuk meg, ekkor tartják ugyanis a szövetségi választásokat Németországban.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,47 pontos nyitás után tovább csökkent csütörtökön kora délutánig. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
