Nem zárható ki, hogy az EU változtat az eddigi eurócsatlakozási gyakorlatán Veres János szerint

Egy belga cégtől venne 32 használt csuklós buszt a BKV. A közlekedési vállalat csak e céggel tárgyalna a sürgősen kiírandó tenderen - írta a Népszabadság. A 300 ezer kilométert futott buszok darabja húszmillió forintba kerül, a BKV szerint a rendkívül kedvező ajánlat csak egy hónapig él. A BKV mindezt a belga cég honlapjára hivatkozva állítja, holott ott erről szó sincs - írta a napilap. A közlekedési vállalat hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárást írna ki a buszbeszerzésre, ami azt jelenti, hogy a tenderre csak a belga Van Hool Társaságot hívnák meg - tette hozzá. A BKV-nál úgy vélik, a gyorsított tendereztetésnek - amelynek során kizárólag a belga céggel tárgyalnának - megvannak a törvényi feltételei - írta a Népszabadság. Évek óta nincs független ellenőre a 4-es metrónak  Állami cégek: "iszonyatos a pazarlás" BKV: nem szabályos a behajtási gyakorlat?Népszabadság

Megtáltosodtak a pénzügyi részvények a Wall Streeten Ben Bernanke Fed-elnök beszéde után: a New York-i tőzsde vezető indexe 3,3 százalékkal emelkedett

Bokros Lajos volt pénzügyminisztert, a Közép-Európai Egyetem (CEU) tanárát kéri fel az MDF elnöksége arra, hogy legyen az európai parlamenti (EP) választásokon a párt listavezetője - tudatta az MDF. Egyelőre nem tudni, hogy Bokros Lajos elfogadja-e a felkérést. "A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöksége keddi ülésén arról döntött, hogy felkéri Bokros Lajost, vállalja el a MDF európai képviselő-választási listájának vezetését" - fogalmaz Dávid Ibolya pártelnök közleménye. Bokros Lajosnál jobban senki nem ért a pénzügyi gazdasági válság kezeléséhez - írja indoklásában Dávid Ibolya, majd hozzáteszi: nincs más út, csak az, ha az ország problémáit ismerő és megoldani kívánó racionális emberek összefognak. Az MTI kedd estig nem tudta elérni Bokros Lajost, így egyelőre nem tudni, hogy a volt pénzügyminiszter elfogadja-e a felkérést. Már korábban megszületett a döntés arról, hogy a Fidesz-KDNP listáját Schmitt Pál, az SZDSZ listáját pedig Szent-Iványi István vezeti. Az MSZP listavezetőjét - információk szerint - pénteken nevezi meg Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök. Az SZDSZ nem a többiekről akar beszélni  Boríthatja a hazai politikát az EP-választásMTI

Az ellenzéki pártoknak támogatniuk kellene a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikáját annak érdekében, hogy Magyarország minél hamarabb leküzdhesse a válságot - mondta Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Hagyjanak fel az ellenzéki pártok azzal a politikával, amely a "minél rosszabb a kormánynak, annál jobb nekünk" hozzáállásban foglalható össze - hangoztatta. Az MSZP frakcióvezető-helyettese utalt arra, hogy ha az Európai Unió és annak vezető szerve, az Európai Bizottság támogatja a kormány elképzeléseit, akkor "igazán az a legkevesebb, hogy a magyarországi pártok, még ha ellenzékben vannak is, a kormány oldalára állnak ezekben a kérdésekben". Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az ellenzéki pártok vezető politikusai "ha csak egy-egy gesztus erejéig is", de támogatják a kormány erőfeszítéseit. Ezek között megemlítette Orbán Viktor Fidesz-elnök néhány napja külföldön, az európai uniós választásokhoz kapcsolódó kampánykörútján tett nyilatkozatát. A Fidesz az ország legnagyobb baja? Senki sem akar anarchiát  Simor: túl sok negatív kritika éri a jegybankot  Mennyit spórol majd az állam? Orbán: kibabrál velünk Nyugat-EurópaMTI

Csökkentette bruttó 4 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt. A Mol egy hete változtatott a benzin árán, akkor emelte bruttó 4 forinttal, míg a gázolajé akkor nem változott. A mostani csökkentéssel az üzemanyagok átlagára 250 forintra mérséklődött. A kutaknál 10-25 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autósok. Nem lesz többé Tesco-benzinkút Csökken a benzinár: szerdától tankoljon! Olcsóbban tankolhatunk szerdátólMTI

Egymilliárd forint jutalmat osztottak ki tavaly a rendőrségnél és a szervezetet irányító Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) - írta a Magyar Nemzet. A szaktárca dolgozói között 214 millió forintnyi prémiumot osztottak szét. A hivatalos magyarázat szerint "számos olyan nagy horderejű intézkedést készítettek elő, illetve valósítottak meg, amelyek az általánosan elvárható mértéken felüli erőfeszítéseket igényeltek a minisztérium dolgozóitól" - írta a napilap.   A rendőri állomány összesen 840 milliónyi jutalmat kapott, ebből a pénzből több mint ezerkétszázan részesültek - olvasható a Magyar Nemzetben. Havi 200 ezer nyugodtan borítékolható A vagyonosodási bírságok prémiumra mennek?Magyar Nemzet

A bankok javaslatára nem csupán a lakásvásárlási hiteleket, hanem a felújításra felvett jelzálogkölcsönöket is garantálhatja két évre az állam, ha az adós munkanélküli lett és kéri ezt a segítséget - tudta meg a Napi Gazdaság. A napilap információi szerint a bankok további hitelekre is kiterjesztették volna az állami garancia intézményét, a kormány azonban valószínűleg nem enged. A Napi Gazdaság úgy tudja: a már a parlament előtt lévő törvényjavaslatot úgy fogják pontosítani, hogy ha a hitelt párok vették fel, és csak az egyikőjük veszítette el állását, már akkor is élhetnek az ingyenes állami garanciával. A bankok tudták, hogy rosszak a frankhitelek?  Az államnak sem jó a lakáshitelek bedőlése Munkanélküliek adóssága: még nincs döntés Hiteles mentőcsomag: kivel beszél a kormány?  Lakáshitel: ötezer forintba kerül az átütemezésNapi Gazdaság

A nyugdíjpénztáraknál jelentkező negatív hozamok nem kérdőjelezik meg a rendszer fenntarthatóságát, a befektetések ugyanis hosszú távon nyereséget biztosítanak

A kelet-európai gazdaságok válsága visszahathat az Egyesült Államokra - figyelmeztetett a The New York Times

Egy passzívházban a férfiak tovább bírják, a nőknek pedig jobban esik. Vajon miért?

"Összeroppanni látszik" Kelet-Európa ellenállóképessége a magas devizaadósság súlya alatt, áll a Standard & Poor"s elemzésében, amely szerint a térségen belül jól megkülönböztethető erősebb és gyengébb országcsoporton belül Magyarország az utóbbiba tartozik

A gazdasági válságnál is súlyosabb problémát jelent, hogy a túlnépesedett Föld teljes lakosságának nem lehet biztosítani a fejlett országokban eddig megszokott energiafelhasználást és életszínvonalat - mondta Haraszthy László környezetvédelmi és vízügyi szakállamtitkár Budapesten, az "V. Hagyomány és természet" című konferencián tartott előadásában. Haraszthy László kijelentette: a nyugati világ az elmúlt évtizedekben "brutálisabb gyarmatosítást hajtott végre, mint korábban bármelyik civilizáció". A szakember szerint a "könnyű életet biztosító" fejlett országokban annyira "elharapódzott" az energiafelhasználás, hogy azt a bolygó tartalékai már nem bírják el. Ezzel szemben az afrikai államok lakosai átlagosan négyszázszor kevesebb energiát használnak, mint az Egyesült Államok állampolgárai. Haraszthy László hangsúlyozta: a megújuló energiaforrások alkalmazásával is óvatosan kell bánni, hosszú távon szerinte ugyanis csak a napenergia jelenthet igazi alternatívát. Rámutatott: az olyan egyéb, ma még környezetbarátnak mondott megoldások - mint például a biomasszaégetés, vagy a víz- és szélerőművek alkalmazása - rendkívül sok "kapcsolt" károsanyag-kibocsátással járnak, illetve nem képesek globális mértékben kielégíteni az energiafogyasztást. Megújuló energiával megszűnne a függőség Talán még megmenekülhetünk a pusztulástól MTI

Félreértett miniszterelnöki szavak okozták a forint gyengülését, a helyreigazítás az árfolyamra is kedvezően hatott. A reggeli mérsékelt korrekciót követő nyugodt kereskedés után, a kereskedők elmondása szerint a miniszterelnök brüsszeli szavai miatt  300 forint fölé került az euró árfolyama, de amint az később kiderült ez egy félreértésen alapult. Később azonban nyilvánosságra hozta a kormányszóvivői iroda az eredeti szöveget, amely szerint nem hangzott el a neki tulajdonított kijelentés, hogy az ország komoly bajban van. A miniszterelnök valójában azt mondta: "hát elég nagy baj van a világban és elég nagy baj van Európában", és kiemelte, hogy "Magyarország jelenleg már nincs azon országok között, akik sorban állnak az uniónál...". Ennek nyomán, megsegítve a zloty magára találásával is, erősödött a forint is. A budapesti bankközi devizapiacon kedd délután fél ötkor még 302,00/50 forint volt az euró árfolyama a hétfői 294,30/55 forint és a reggeli 297,35/60 forint után. Innen gyorsan jutott el 296 forintra, de ezt a szintet nem tudta megőrizni, és hat órakor 299 forint körül jegyezték. A késő délutáni áralakulás ugyanakkor már aligha meghatározó: az alacsony forgalom miatt kis tételek, néhány kötés is képes jelentős árfolyamváltozást előidézni. A nemzetközi jegyzésekben a dollár a délutáni 237,50 forintról 233 forintig jutott, hat órakor az amerikai devizát 235 forint körül jegyzik. Gyurcsány 300 fölé lökte a forintot Legfrissebb devizaárfolyamok a PrivátbankáronMTI

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 53,54 pontos, 0,52 százalékos emelkedéssel, 10.316,60 ponton zárt. A részvénypiac forgalma 15,2 milliárd forint volt kedden, a vezető részvények vegyesen változtak az előző napi záráshoz képest. A kereskedők azt emelték ki, hogy a nemzetközi hangulat továbbra sem élénkítette a magyar piacot, a Magyar Telekom és a Mol emelkedése mégis pozitív tartományban tartotta a BUX-ot. Alapvetően negatív hangulatban tudott erősödni a Magyar Telekom és a Mol - emelték ki a kereskedők. Véleményük szerint a Magyar Telekomot elsősorban az osztalékfizetés bejelentése segítette az emelkedéshez, mert az egyrészt megfelelt a korábbi várakozásoknak, másrészt a befektetők egyre jobban tudják értékelni a válságos hangulatban az osztalékpapírokat a jelenlegi árak mellett. A Magyar Telekom igazgatósága 74 forint osztalék kifizetését javasolja közgyűlésnek a 2008. év után. A társaság közleménye szerint a javasolt, minden 100 forint névértékű törzsrészvény után fizetendő 74 forintos osztalék összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, ami szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak a nettó adósság + összes tőkére vetített aránya) a 30-40 százalék közötti céltartományban kívánja tartani. A Mol 170 forinttal, 1,86 százalékkal 9.300 forintra erősödött, 2,1 milliárd forintos forgalomban. Az OTP részvények ára 77 forinttal, 4,53 százalékkal 1.623 forintra csökkent, forgalmuk 8,5 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 32 forinttal, 6,11 százalékkal 556 forintra nőtt, forgalma 2,4 milliárd forint volt. A Richter papírok árfolyama 390 forinttal, 1,62 százalékkal 23.710 forintra esett, a részvények forgalma 2,1 milliárd forintot ért el. A másik gyógyszeripari részvény, az Egis 57,4 millió forintos forgalom mellett 250 forinttal, 2,33 százalékkal 10.500 forintra gyengült. A kis és közepes részvények indexe, a BUMIX 1.329,62 ponton zárt kedden, ez 6,96 pontos, 0,52 százalékos csökkenés a hétfői záráshoz viszonyítva. Nézze meg, hogyan zártak részvényei!MTI

A középvállalatok akár verselőnyt is kovácsolhatnak az okosan - például a tevékenység átalakítására - felhasznált európai uniós társfinanszírozású pályázati forrásokból - közölte a Deloitte tanácsadó cég. A társaság közleményében kifejti: a komplex vállalati technológia-fejlesztésre, illetve a kutatásfejlesztésre koncentráló cégek a felhasználható pályázati forrásokkal elérhetik, hogy a támogatások "ne csupán a puszta túléléshez jelentsenek elengedhetetlen mentőövet". Hangsúlyozzák: a válság miatt forrásszűkébe került, 2-13 milliárd forintos árbevételű középvállalatoknak nagy segítséget jelenthetnek a 110 milliárd forintos többletforrást jelentő gazdaságfejlesztő és innovációs kiírások. A Deloitte szakemberei szerint egyértelműen látszik, hogy a támogatások kiírói igyekeznek alkalmazkodni a megváltozott pénzügyi környezettel járó új kihívásokhoz, és figyelembe venni például a piacok szűkülésével együtt járó csökkenő értékesítési lehetőségeket. Szerintük ennek köszönhető, hogy a legújabb gazdaságfejlesztési pályázatoknál már nem elvárás az árbevétel-növekedés garantálása, sőt, bizonyos mértékű - 15-20 százalékos - árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít. A támogatások rugalmasságát jelzi az is, hogy a legelmaradottabb régiókban, hátrányosabb helyzetű területeken még az ennél nagyobb, akár 25 százalékos árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít a támogatott projekteknél - húzzák alá. A Deloitte szakemberei kiemelik: a pályázatok a legtöbb ponton igyekeznek kifejezetten a középvállalatok igényeihez alkalmazkodni, a támogatási intenzitás ezen gazdaságfejlesztési kiírásoknál 25 százaléktól egészen 50 százalékig terjedhet, a támogatás összege pedig a néhány tízmillió forintos támogatásoktól egészen 400-500 millió forintos összegig "mehet". A nagy volumenű kiírások előnye az is, hogy általában az ország egész területén elérhetők, ezzel a kiírás nem szűkíti le feleslegesen a jelentkezők körét - jegyzik meg a szakemberek.  A gazdaságfejlesztési pályázatok a célzott segítő szándék mellett természetesen elvárásokkal is együtt járnak, alapvető követelmény például a cégek működésének átláthatóbbá tétele, ami sok, a fejlődés mellett elkötelezett vállalkozást korábban ismeretlen kihívások elé állíthat - hívja fel a figyelmet a Deloitte. Mindez ugyanakkor remek alkalom lehet az üzleti tervek, a tervezés átgondolására is, aminek során csak egy olyan integrált, átfogó megközelítés lehet valóban célravezető, amely a pályázati célok mellett egyúttal a vállalkozás fő fejlődési irányait is képes egyértelműen meghatározni - teszik hozzá az elemzés készítői. Bajnainak könyörögnek az önkormányzatok  Kész a vállalkozásmentő csomag Válságkompatibilis források a kkv szektornakMTI

Az amerikai Fed elnöke szerint az amerikai gazdaságot "súlyos zsugorodás" sújtja. Ben Bernanke - a szenátus banki bizottsága számára készített beszédében - minden lehetséges eszköz felhasználására ígéretet tett, hogy az országot kihozzák a recesszióból, amely máris amerikaiak millióinak állásában került. Bernanke szerint az amerikai gazdaság az első félévben valószínűleg tovább zsugorodik. A Fed vezetője úgy ítéli meg: ahhoz, hogy a kedvezőbb forgatókönyv valósuljon meg és a recesszió már ebben az évben befejeződjön, a Fednek a kormánnyal közösen el kell érnie, hogy a hitel- és pénzügyi piacok ismét normálisan működjenek. "Csak ebben az esetben van valós esély arra, hogy a jelen recesszió véget érjen 2009-ben és 2010 a felépülés éve legyen" - jelentette ki. Mint megállapította, az is a kockázatok között van, hogy más országok gazdasági és pénzügyi zavarai súlyosabbnak bizonyulnak a vártnál, hiszen ez visszavetné az amerikai exportlehetőségeket és tovább rontana az amúgy is bizonytalan pénzügyi feltételeken. Bernanke azt is veszélynek látja, hogy a fogyasztói költekezés részben a munkahelyek megszűnése miatt jelentős mértékben visszaesik, ami viszont újabb leépítésekhez vezet. Amerika megdönthetetlen Amerika retteghet a forinttól is  Fél év múlva átfordul Amerika MTI

Átalakítják a gyógyszerellátást és megszüntetik a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét - jelentette be az egészségügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A tervezett intézkedések során 30 milliárd forintot takarítanak meg, a lakossági terhek azonban 2-2,5 százalékkal nőnek, de ez a teher az infláció alatt marad - mondta Székely Tamás. A gyógyszerellátás átalakítása során csökkentenék az indokolatlan igénybevételt, folytatják a generikus programot, és egyes patikaszereknél csökkentik a támogatásokat. Székely Tamás beszámolt arról is, hogy megszüntetik a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét, amelyet az elmúlt években a kórházak sokat kritizáltak. A finanszírozás továbbra is teljesítményalapú lesz, a teljesítések kétharmadánál az alapdíjat megemelik, ennek megállapításához a 2008. évi kötelező területi ellátási esetszámot veszik figyelembe. Ezen esetszámok kétharmadánál megemelik az egy esetre járó alapdíjat, a maradékot pedig lebegő pontérték rendszerben fizetnék. Szintén megnövelik az alapdíjat a járóbeteg-ellátásban is. A növekedés nagyobb mértékű lesz, mint a fekvőbeteg-ellátásban - közölte a miniszter. Az intézkedéssel a tárcavezető szerint a teljesítménykényszert csökkentenék, amely hosszú távon megtakarítást eredményez. Hozzátette: a gazdasági válság hatására az Egészségbiztosítási Alap bevételei csökkentek, a kormány elé terjesztendő javaslatokkal azonban egyensúlyban lehet tartani az alapot - indokolta a változtatásokat a miniszter. Mennyit spórol majd az állam? Állami cégek: "iszonyatos a pazarlás"MTI

A reggeli mérsékelt korrekciót követő nyugodt kereskedés után, a miniszterelnök brüsszeli nyilatkozatát követően ismét 300 forint fölött alakul a forint árfolyama az euróval szemben. A budapesti bankközi devizapiacon kedd délután fél ötkor 302,00/50 forint volt az euró árfolyama a hétfői 294,30/55 forint és a reggeli 297,35/60 forint után. Korrekcióra valójában már hétfőn este sor került, a forint és a másik két térségbeli deviza - a lengyel zloty és a cseh korona - árfolyama együtt mozdult. Hétfői emelkedésüket a jegybankok összehangolt "szóbeli intervenciója" segítette elő, a gyors erősödés után szinte törvényszerű volt a korrekció. A kereskedők szerint kedden nyugodt, kiegyensúlyozott adásvétel zajlott - az árfolyam 298 forint körül ingadozott egészen addig, amíg a Brüsszelben tárgyaló magyar miniszterelnök újságírói kérdésekre adott válaszai azt erősítették, hogy meglehetősen nagyok a magyar gazdaság problémái. Ezt követően az irányzat egyértelműen gyengülő lett, az árfolyam folyamatosan jutott el a 302 forintos euróig. A forint a dollárral szemben is vesztett pozíciójából: az amerikai deviza árfolyama 237,50/70 forint a hétfői 229,80/230,00 forinttal szemben. A svájci frank nemzetközi jegyzése 203,55 forint volt, szemben a reggeli 200,62 forinttal, és a hétfő délutáni 201,60 forintos zárással. Az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése keddre 201,87 forint, azaz nem változott a hétfői 201,87 forint után. Száz japán jent a nemzetközi devizapiacon 246,22 forinton jegyeztek hétfő délután, a reggeli  247,35 forint és a hétfői 242,55 forintos zárás után. Az MNB hivatalos devizaárfolyam- jegyzése keddre 244,54 forint a hétfői 248,14 forint után. A bankközi forintpiacon az egynapos finanszírozási (o/n) kamat változatlanul a jegybanki alapkamat alatt, 9,00/20 százalék körül alakul, a távolabbi lejáratok iránt továbbra sincs érdeklődés. Az állampapírok másodpiacán a Gyurcsány-nyilatkozatot követően mintegy 10 bázisponttal nőttek a hozamok; az irányadó papírok közül a 2012/B államkötvény hozama jelenleg 13,50 százalék, a 2015/A kötvényé 12,40 százalék, a 2019/A kötvényé 11,65 százalék. Legfrissebb devizaárfolyamok a PrivátbankáronMTI

Döntő többségben a magyar export csökkenése játszhat szerepet abban, hogy idén több mint százezer ember veszítheti el állását Magyarországon

Februárban tovább gyengült a fogyasztói bizalom az Egyesült Államokban: 25 pontra, több mint 12 ponttal zuhanva a januári felülvizsgált 37,4 pontról, a Conference Board gazdaságkutató által kezelt indexben. Az elemzők 35,5 pontot vártak februárra. Egy éve még 76,4 ponton állt az index. A februári index almutatói közül a jelenlegi helyzet megítélésének alindexe 21,2 pontra csökkent a 29,7 pontos - felülvizsgált - januáriról, míg a hathavi várakozások almutatójában 27,05 pont lett a februári érték, a januári felülvizsgált 42,5 pont után. A havi gyakorisággal végzett vizsgálat mintegy 5 ezer amerikai háztartásra terjed ki. Kényszerpályán: gúzsba köt a bizalmatlanság  USA: megint gyengült a fogyasztói bizalomMTI

A BorsodChem és a kormány között létrejött megállapodás eredményeként a vállalat felfüggesztette a folyamatban lévő strukturális átalakításokból adódó és korábban elkerülhetetlennek látszó létszámleépítést. Gúr Nándor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: „Az uniós versenykorlátozási tilalom figyelembe vétele mellett a kormány arra törekszik, hogy a hazai iparvállalatokat minden rendelkezésére álló eszközzel segítse a recessziós időszak átvészelésében és a munkahelyek megőrzésében. A vegyipari termelés a nemzetgazdaságban igen jelentős súlyt képvisel, az ágazat teljesítménye nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A kormány számára nem közömbös, hogy e vezető iparág nagy hagyományokkal és kiemelkedő termelési képességekkel rendelkező vállalata, a BorsodChem milyen állapotban jut túl a recessziós időszakon. A kormány és a BorsodChem között létrejött megállapodás jól mutatja a kormány szerepvállalását a munkahelyek megmentéséért a válság hatásai miatt nehéz helyzetbe került, gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókban.” Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere hozzátette: „Kazincbarcika önkormányzata azért kezdeményezett egyeztetéseket a BorsodChem és a kormány között, mert a vállalat évtizedek óta nemcsak a kazincbarcikai kistérség, hanem a 21,6 százalékos munkanélküliségi rátával küzdő Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb foglalkoztatója is. A vállalat munkaadóként a térségben élő családok ezreinek megélhetését biztosítja." „A BorsodChem vezetése köszönetét fejezi ki Kazincbarcika város önkormányzatának, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalásokon folyamatos erőfeszítéseivel támogatta a vállalatot egy minden érintett számára kedvező alternatíva megtalálásában” – mondta Dr Wolfgang Büchele, a BorsodChem vezérigazgatója és kiemelte: „a kormánnyal kötött megállapodás részleteinek kidolgozása várhatóan még hónapokat vesz igénybe, de annyi biztos, hogy a csoportos létszámleépítés rövid távon elkerülhetővé vált. A költségcsökkentési és hatékonyságnövelési program részeként a nyugdíjkorhatár közelében lévő munkatársak számára a vállalat felajánlja a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét, melynek pénzügyi fedezetét a vállalat biztosítja.” Még van remény a Borsodchem-dolgozóknak  Van jó hír is: több száz új munkahely Borsodban 

Az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország helyes gazdaságpolitikát választott, hogy kezelje a magas államháztartási hiányt és külső adósságot - szögezte le kedden Brüsszelben José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke, miután megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Bejelentette azt is, hogy a konvergenciaprogram pozitív értékelése nyomán Brüsszel március végéig átutalja annak a 6,5 milliárd eurós középtávú, fizetésimérleg-támogatási csomagnak a második részletét, amelyről az unió tavaly döntött. Közös sajtótájékoztatójukon Gyurcsány Ferenc egyebek között úgy vélte, a jelenlegi válságjelenségek kezeléséhez fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozás előkészületeit az érintett országokban, az unióban pedig a csatlakozási mechanizmust. A devizaválság elleni legjobb védekezés belépni az eurózónába - fogalmazott a miniszterelnök. A jelenlegi helyzetben minden szereplőnek felelősséget kell vállalnia a kelet-európai bankok megsegítésében, beleértve a nyugati bankok anyaországait is - erősítette meg az Európai Bizottság álláspontját José Manuel Durao Barroso. Emlékeztetett arra, hogy szó lesz e témáról a kelet- és közép-európai országok vezetőinek vasárnapi brüsszeli találkozóján is, amelyet az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli értekezlete követ. Minden szereplőnek felelősséget kell vállalni, így az új és régebbi tagállamoknak, a pénzintézeteknek és pénzügyi hatóságoknak, illetve az anyabankok országainak is - fogalmazott Barroso. Olyan kihívásokról van szó, amelyeket korábban az EU-ban nem tapasztaltak még, és közös uniós megközelítést igényelnek - indokolta álláspontját az elnök. Magyarország bírja az Európai Bizottság ígéretét, hogy az európai uniós forrásokat igénylő másfél tucat nagyberuházása, amelyhez eddig Brüsszel hozzájárulását kérte, mielőbb engedélyezést nyer - jelentette be Brüsszelben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ez sok százmilliárd forintnyi beruházási lehetőséget hozhat előre - tette hozzá a magyar kormányfő. Barroso emlékeztetett arra, hogy a gazdasági válság miatt - és az uniós szolidaritás jegyében - az EU felgyorsította a felzárkóztatási támogatások folyósítását, és ennek eredményeképpen Magyarország idén 325 millió euróval nagyobb, összesen közel egymilliárd eurónyi forráshoz juthat. Az IMF szerint még tudunk fizetni Amerika retteghet a forinttól is  "Európa tragédiája lenne az újbóli megosztottság" "Magyarország legyűri a válságot" Megoldják-e az új tagok, amit a nagyok is nyögnek? Nobel-díjat érdemel, aki megmenti Magyarországot Az IMF-nek tetszenek a tervek MTI

Az ír Ryanair légitársaság drasztikus költségcsökkentésre és leépítésre készül. A legnagyobb európai fapados légitársaság azt tervezi, hogy az végéig valamennyi repülőtéren felszámolja jegykezelő pultjait, s az utazókat online bejelentkezésre ösztökéli. Azt is tervezik, hogy Stansted és Dublin repülőterén átmenetileg több gépet is a földön tartanak a téli időszakban.  A társaság tervei szerint a bejelentkező pultok felszámolása révén 50 százalékkal csökkenthetők a költségek, a megtakarítást "továbbadják" az utasoknak. Az intézkedés miatt viszont legalább 80 százalékkal kevesebb jegy- és csomagkezelőre lesz szükség, ugyanakkor még több utasnak kell megtanulnia az online bejelentkezést. A társaság tájékoztatása szerint jelenleg az utazóknak 65 százaléka jelentkezik be a világhálón keresztül. A Ryanair reményei szerint az év végéig csomagátvevő helyeket fog kiépíteni a repülőtereken, ahol lesz kezelő személyzet. A légitársaság azt is kilátásba helyezte, hogy a londoni Stansted és a dublini repülőtéren csökkenti kapacitásait idén télen, ha a repülőtér használati díjak a jelenlegi szinten maradnak. A tervek szerint Stanstedben 14, Dublinban 5 gépet tartanának vissza. A Ryanair tavaly júliusban már jelezte, hogy a következő téli időszakban mérsékli Stanstedben állomásozó gépeinek számát, 36-ról 28-ra az üzemanyagköltségek és a reptéri díjak növekedése miatt. Akkor a társaság közleményben tudatta, hogy november 4-től december 19-ig szünetelteti járatait Budapestről is, ugyancsak a magas költségekre hivatkozva. Veszteségbe fordult Európa legnagyobb légitársasága Zuhanórepülésben az Air France-KLMMTI

A szerb kormány további 2 milliárd dollár hitelt fog kérni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a globális gazdasági válság negatív hatásainak ellensúlyozására. Mirko Cvetkovic miniszterelnök keddi bejelentése szerint az új hitelmegállapodás a korábban kötött hitelszerződés helyébe lépne, és kölcsön azonnal lehívható lenne. A szerb kormány tavaly októberben kötött egy 15 hónapra szóló hitelmegállapodást a nemzetközi pénzintézettel, amely szükség esetén 520 millió dollárhoz juttatta volna az országot abban az esetben, ha hirtelen megcsappantak volna a külföldi befektetések. Belgrád akkor nem vette igénybe a hitelt, mert úgy hitték, hogy a válság nem olyan mértékben fogja érinteni a szerb gazdaságot, mint amilyen mértékben végül érintette. Ezért a miniszterelnök szerint pótlólagos források bevonására van szükség, ezeket elsősorban a valutatartalékok biztosítására, illetve a dinár stabilizálására tervezik fordítani. A dinár az év eleje óta 25 százalékkal gyengült az euróhoz képest, a központi bank több mint 500 millió dollárral interveniált a nemzeti valuta erősítése végett. A 2 milliárd dolláros IMF-hitelen kívül Szerbia 500 millió dollárt vár az Európai Uniótól és 388 milliót a Világbanktól, ez utóbbit az észak-dél autópálya építésére. Szerbiában az idén a gazdaság várhatóan 0,5 százalékkal fog zsugorodni a korábban jósolt 3,5 százalékos növekedéssel szemben. Az IMF szerint még tudunk fizetni "Európa tragédiája lenne az újbóli megosztottság" "Magyarország legyűri a válságot" Megoldják-e az új tagok, amit a nagyok is nyögnek? MTI

Az EU-bővítés óta nem tapasztalt mélypontra süllyedt azoknak a kelet-európai munkavállalóknak a száma, akik Nagy-Britanniában próbáltak szerencsét. Az szigetországba érkező magyarok száma azonban még mindig emelkedik

A bankok Magyarországon is "tudottan rossz" termékeket forgalmaztak, amikor a svájci frankon alapuló hitelt kínálták - mondta Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője

Csak az az álláskereső kaphat a lakáshitelére készfizető kezességet az államtól, aki 2008. szeptember 30-a után vesztette el munkáját, és vállalja, hogy hiteléből legalább havi 10 ezer forintot törleszt

Magyar Euró Bizottság (MEB) megalapítását tervezi a kormány - derül ki a "Válságkezelés és Növekedés - stratégia az erős Magyarországért" elnevezésű kiadványból, amely a kormány válságkezelő és versenyképesség-növelő intézkedéseit, és azok hátterét tartalmazza. A kormány nagy tekintélyű, köztiszteletben álló személyeket kérne fel a bizottságba, akik az euró bevezetéséhez  szükséges kormányzati cselekvés magas szintű szakmai kontrollját látnák el - olvasható a dokumentumban. A kiadvány szerint a bizottság nem elsősorban a mindennapi kormányzati tevékenységet követi nyomon, hanem tanácsaival, kritikáival a hosszú távú strukturális átalakítások sikeréhez járulna majd hozzá. A kiadvány ismerteti a világgazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatásait: egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni, valamint a kilábaláshoz szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Az ehhez szükséges kormányzati stratégiai program - áll a dokumentum előszavában - csak akkor lehet sikeres, ha közelebb viszi Magyarországot az európai centrumhoz: a növekedés és stabilitás legfőbb biztosítékát, egyben legszigorúbb bíráját, az euró mielőbbi bevezetését tekinti sikere mércéjének. A Fidesz az ország legnagyobb baja? Senki sem akar anarchiát  Simor: túl sok negatív kritika éri a jegybankot  Mennyit spórol majd az állam? Orbán: kibabrál velünk Nyugat-EurópaMTI

Jelentősen megcsappant globális szinten a vállalatközi összeolvadások és felvásárlások száma 2008 második felében a KPMG felmérése szerint

A Magyar Telekom igazgatósága 74 forint osztalék kifizetését javasolja közgyűlésnek a 2008. év után - közölte a társaság. A közlemény szerint a javasolt, minden 100 forint névértékű törzsrészvény után fizetendő 74 forintos osztalék összhangban van a társaság osztalékpolitikájával, ami szerint az eladósodottsági rátát (a nettó adósságnak a nettó adósság + összes tőkére vetített aránya) a 30-40 százalék közötti céltartományban kívánja tartani. A társaság a 2007. év után is 74 forint osztalékot fizetett. Kiváló telefon-számok: jelentett az MTelekom Másfél milliárdos mínuszt hozott össze a Danubius Triplázott a Fotex Rekord profit az OTP-nél: jól tartotta magát Hatmilliárdos nyereség az FHB-nál MTI

Az árak emelkedése miatt csökkent tavaly az élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok mennyiségben mért kiskereskedelmi forgalma

Magyarország legnagyobb problémáját ma nem a magas államadósság, a nagyszámú, külföldi valutában felvett hitelek, hanem a politikai patthelyzet, az egymással alig kommunikáló politikai erők és a társadalom megosztottsága jelenti - írta kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap, a Magyarország sorsa a forint árfolyamától függ című elemzésében. A mértékadó újság szerint Gyurcsány Ferenc kormánya folyamatosan újabb és újabb válságellenes intézkedéseket terjeszt elő, amelyeket ugyan a gazdasági szakértők kedvezően értékelnek, de az ellenzéki Fidesz határozottan elutasítja őket. "Az ellenzéki Fidesz legfőbb programját elsősorban a kormányfő és a kormánypolitika bírálata jelenti" - írta Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. Megjegyzi: gazdasági szakértők szkeptikusak a Fidesz álláspontjával kapcsolatban, s úgy vélik, nincs programja a válság megoldására. A Hospodárské Noviny szerzője úgy vélekedett, hogy "a magyar paranoia valóban mély, és a megosztottság gyökerei egészen a 19. századba nyúlnak: az egyik oldalon a liberális baloldali elit áll, összekapcsolódva a zsidó kisebbséggel, a másikon a nemzeti konzervatívok. Ez utóbbiak 1989 után - a Fidesz által - csak négy évig voltak hatalmon" - írja a cseh lap. Az elemzéshez csatolt jegyzetében a szerző ezzel kapcsolatban úgy látja: "Magyarország az egyik oldalon nyitott és liberális. A másik oldalon zárkózott, nemzeties, szinte szélsőséges. Mindkét esetben azonban büszke gazdag múltjára." A magyar kormányoldal és az ellenzék ma csak egy dologban ért egyet, mégpedig abban, hogy az országnak minél hamarabb be kell lépnie az euróövezetbe - írta a neves cseh napilap. Senki sem akar anarchiát  Simor: túl sok negatív kritika éri a jegybankot  Mennyit spórol majd az állam? Orbán: kibabrál velünk Nyugat-Európa Gyurcsány: az embereknek fáj, amit a nemzet kívánMTI

A két éve tartó kiskereskedelmi fogyasztás-csökkenés mértéke az idén nagyobb lehet az eddigi 2-3 százaléknál, 2009-ben legalább 250-300 milliárd forint visszaesés várható az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint

Gyurcsány Ferenc szerint Magyarországnak szüksége van a hosszú távú stratégiai partnerségre Oroszországgal, és ezért meg kell értenie a változó Oroszországot

A Közép- és Kelet-európai országokban 2008-ban összesen 21.600, az előző évinél 11,6 százalékkal több vállalati csődöt jelentettek. Magyarországon a 2007-es évinél 16,4 százalékkal több, 11.322 csődöt regisztráltak - áll a Creditreform kedden az MTI-hez eljuttatott elemzésében. Átlag feletti csődnövekedést három ország jelzett: Szlovénia (17,3 százalék) Magyarország (16,4 százalék) és Litvánia (13 százalék). A Creditreform összeállítása szerint a Baltikumban legnagyobb a csődgyakoriság: Litvániában 115, Észtországban 108 és Lettországban 99 vállalati csőd jut 10.000 cégre. Magyarország a negyedik a sorrendben 92 vállalati csőddel, a szlovák mutató 83, a cseh 50, míg a lengyel 3. A nyugat-európai fizetésképtelenséget vizsgálva a Creditreform kimutatta, hogy 2008-ban összesen 150.240 cég jelentett csődöt, ami 10,9 százalékkal több az előző évinél. Ezen belül a spanyol mutató 139 százalékos, a dán 54 százalékos, az olasz 29 százalékos növekedést mutat. Németországban és Svájcban egyaránt 2 százalékkal csökkent a csődök száma. Tartozik vagy követel? Botrányos állapotok a magyar cégeknél Napi standolás és készpénzlimit: élt 1 hónapot Magyar cégek: a Balkánon is jobb, mint itthon MTI

Nem reális Lengyelország számára, hogy 2012-ben, vagy 2013-ban csatlakozzon az euróövezethez - vélte a lengyel államfő. A Gazeta Wyborcza című napilapnak Lech Kaczynski azt mondta, nem lelkesedik aziránt, hogy Lengyelország feladja saját monetáris politikáját, különösen a mostani gazdasági válság idején. Az elnök jelezte, hogy ellenzi az euró bevezetésének előszobájaként tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba történő gyors belépést, amit a kormány az idei év közepére tervez. Az államfő szerint "a válság idején az ERM-2-ben való tartózkodás azt eredményezheti, hogy vagy ki kell abból lépni, vagy elveszne az ország devizatartalékának jelentős része". A kormány azt tervezi, hogy Lengyelország 2012-ben belép az euróövezetbe.  Lengyelországban a kormány és nem az államfő dönt arról, hogy mikor vezessék be az eurót.  Lech Kaczynski szerint az ERM-2-be történő belépés miatt komoly megszigorításokat kellene bevezetni fiskális és a monetáris téren, hogy sikerüljön eleget tenni az EU maastrichti követelményeinek olyan területeken, mint infláció és az államháztartási hiány. Nem tárgyalunk az euró előszobájáról  Nem jön össze az euró a lengyeleknek MTI

A mérlegadásra kötelezett cégek egyharmada nem készít mérlegjelentést, ennek hiánya arra figyelmeztet, hogy e cégek nem feltétlenül megbízható partnerek

Folyamatosan csökken Kuba szivarexportja a több európai országban bevezetett dohányzási korlátozás miatt. A világ legnagyobb szivarexportőrének számító kubai-brit Habanos nyeresége 3 százalékkal esett vissza tavaly 390 millió dollárra. A cég keddi közlése szerint a dohányzási tilalom mellett azok a politikai feszültségek is hozzájárultak a export mérséklődéséhez, amelyek miatt kevesebb turista kel útra világszerte, így kevesebb szivart vásárolnak a duty-free üzletekben. A Habanos a világ szivarpiacának 70 százalékát tartja kézben, bevételének 90 százaléka származik a kivitelből. A világ 120 országába szállít minőségi dohányárut, az Egyesült Államokba viszont nem exportálhat. Nem lesz hová exportálni?MTI

Töretlen a lakosság bizalma a lakás-takarékpénztári konstrukció iránt a megtakarítási képesség csökkenése ellenére is, amit a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. tavalyi teljesítménye is tükröz: adózott eredményük 46,5 százalékkal 1 milliárd forint fölé nőtt - ismertette Gergely Károly, a társaság elnök-vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón. A betéttel rendelkező ügyfelek száma 535 ezerről 577 ezerre bővült, az idén a várakozások szerint meghaladja a 600 ezret. A betétállomány 36,5 milliárd forinttal, 28,2 százalékkal 165 milliárd forint fölé emelkedett, az és azzal számolnak, hogy 2009-ben 196-197 milliárd forintot érhet el. A kiutalások összege év végére 171 milliárd forint fölé nőtt, a lakás-takarék szerződések állománya pedig meghaladta az 1.100 milliárd forintot. Veszteségbe fordultak a honi hitelintézetek Hétről-hétre csökkennek a lakásárak MTI

A német vállalatok hangulata kis mértékben romlott februárban: az Ifo- üzleti hangulatindex 82,6 pontra süllyedt a januári 83,0 pontról. Az Ifo intézet keddi jelentése szerint a megkérdezett mintegy 7 ezer vállalat a jelenlegi gazdasági helyzetet februárban az egy hónappal korábbihoz viszonyítva rosszabbnak ítéli meg. Ez a hatás erősebbnek bizonyult, mint a vállalatoknak a jövőbeli kilátásokról alkotott valamelyest kedvezőbb véleménye. "Összességében a kérdőívre adott válaszok nem utalnak konjunkturális fordulatra"- kommentálta az eredményt Hans-Werner Sinn, az Ifo intézet elnöke. A jelenlegi helyzet alindexe 84,3 pontra esett a januári 86,8 pontról. Az üzleti várakozások fél évre előre tekintő alindexe viszont 80,9 pontra javult a januári 79,5 pontról. A szakértői várakozások átlaga változatlanul 83,0 pontot jelzett februárra. Orbán: kibabrál velünk Nyugat-Európa Berlin: 5%-nál is nagyobb lehet a visszaesés  Uniós mentőcsomag: elakadtak a tárgyalások Nagy zakó vár Németországra MTI

A Shell veszi át a Tesco magyarországi benzinkútjanak üzemeltetését - jelentette be kedden a két cég Budapesten. A Shell a shopok működtetését is átveszi

A regisztrált gazdasági szervezetek száma december végén 1 millió 654 ezer volt, 329 ezerrel több, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A tavalyi év második felében a regisztrált gazdasági szervezetek száma 30 ezerrel nőtt. Az emelkedés döntően az őstermelők kötelező adószámkiváltása miatt következett be. A bejegyzett vállalkozások száma 328 ezerrel, a nonprofit szervezeteké 1300-zal nőtt. A költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma 380-nal csökkent. A regisztrált gazdasági szervezetek száma tavaly az I. félév végén 1,624 millió volt, 298 ezerrel több, mint 2007 végén, és 342 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2007. december 31-én 1 millió 325 ezer volt, 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ezen belül a II. félévi növekedés 43 ezer volt. APEH-lista: kik retteghetnek az idén? MTI

A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2008 decemberében 3,9%-kal, 2008 egészében 2,1%-kal csökkent 2007-hez képest

Továbbra is kedvezőtlen a hangulat a részvénypiacokon, az európai börzék gyengüléssel kezdhetnek kedden, így ez várható a Budapesti Értéktőzsdén is. Semmi jele annak, hogy múlna a rossz hangulat akár a régióban, akár a fejlett piacokon - mondta Balásy Zsolt, a Concorde Értékpapír elemzője. Hozzátette: talán annyi enyhülés látszik, hogy a bluechipek már nem esnek együtt az OTP-vel. A Mol hétfőn valamelyest erősödni tudott, ami biztató jel, a Magyar Telekom pedig kedden reggel az elemzői konszenzusnál jobb negyedik negyedéves eredményt közölt, ami alapján várható, hogy kicsit "föltápászkodik" az árfolyama.  Az elemző szerint az OTP esetében ugyanakkor továbbra sem látszik az esés vége, hétfőn a forint erősödésének kedvező hírére sem tudott emelkedni a bankpapír árfolyama. A BUX 199,24 pontos csökkenéssel, 10.063,82 ponton nyitott kedden. A hétfői záró értékéhez képest 1,94 százalékkal gyengült. Kiváló telefon-számok: jelentett az MTelekom Friss tőzsdei árfolyamok a Privátbankáron MTI

A Magyar Telekom Nyrt. 93 milliárd forint nettó eredményt ért el tavaly, ami 54,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - tette közzé a társaság tőzsdei gyorsjelentésében

Az OTP Bank Nyrt. hétfőn 450.000 darab saját részvényt vásárolt a tőzsdén 1.715 forintos átlagáron, a 2008. május 30-án bejelentett program keretében - közölte a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden. Az ETF BUX OTP alap fedezése céljából további 272 darab OTP törzsrészvényt vett 1.723 forinton. A tranzakciók után a bank saját tulajdonában 18.566.599 saját részvény van. A csoporttagoknál lévő részvények darabszáma a 2009. január 29-i állapot szerint 2.098.560 darab. A saját részvény állománya összesen az alaptőke 7,38 százaléka. Nincsenek veszélyben az OTP-betétek Profitra várva: OTP határok nélkül? MTI

Tovább gyengült a kőolaj ára kedden kora reggel az előző napi árcsökkenés után. Röviddel 7 óra után a WTI olajfajta ára 30 cent gyengüléssel 38,14 dolláron volt áprilisra. A Brent hordónkénti ára 28 centtel 40,71 dollárra csökkent áprilisra. A szakértők azt mondták, hogy a globális gazdasági válság miatti csökkenő kereslettel kapcsolatos aggodalom ellensúlyozta azokat az elmúlt napokban tett kijelentéseket, hogy az OPEC legközelebbi, március 15-i ülésén a termelés további mérsékléséről születhet döntés. Az OPEC szeptember óta napi 4,2 millió hordó termelés visszafogásáról határozott. Amerika megdönthetetlen  Az OPEC ismét lejjebb rakja a lécet? Csökken a benzinár: szerdától tankoljon! MTI