Az összeállítás kiemeli, hogy az eddigi gazdasági folyamatokban a költségvetési kiigazításnak még alig volt szerepe, annak hatása - főleg a közszolgáltató és hazai fogyasztói piacokra termelő, szolgáltató ágazatokra - inkább csak 2007-ben lesz érzékelhető. Az adatokból ugyanakkor egyértelmű, hogy a költségvetési magatartás a korábbi évekénél sokkal fegyelmezettebbé vált: a természetbeni társadalmi juttatások, a közösségi fogyasztás és - az autópálya-építés kivételével - az állami beruházások határozottan csökkennek.
A kutatók előrejelzése szerint 2006-ban a gazdaság az előző évi 4,2 százalékot megközelítő ütemben, 4,1 százalékkal, kifejezetten exportvezérelt módon növekszik. Hozzáfűzik, hogy a fogyasztás és beruházás 1,5 illetve 2 százalék körüli növekedése várható. Az ipari fejlődés gyors, az építőipar termelés viszont - igaz rendkívül magas bázishoz képest - csökkenő. Lassult a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikája, ez utóbbi a II. és III. negyedévben volumenben is visszaesett.
Az összeállítás megjegyzi, hogy rendkívül dinamikus a kivitel, s ugyancsak gyors, de az exporttól egyre jobban elmaradó az import fejlődése. Ennek megfelelően a belföldi felhasználás növekedési üteme jóval elmarad a GDP-étől. Az export volumene mintegy 5 százalékponttal gyorsabban nő, mint az import, a cserearányok azonban mintegy 2 százalékkal romlanak.
A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya nagyjából a 2005. évivel lesz azonos, mivel a külkereskedelemi hiány csökkenésével és a növekvő EU-forrásokkal szemben nő a jövedelemkiáramlás. Ez utóbbi jelentős része, mint újra-befektetett profit viszont a tőkebeáramlást erősíti - fűzik hozzá.
A IV. negyedévben már a kiigazítás is érzékelhetően mérsékli a belföldi kereslet növekedését - jegyzi meg a GKI. A bruttó bérek növekedési üteme kissé lassul, viszont a nettó bérnövekedés az egyéni járulékok emelése miatt ennél sokkal erőteljesebben fékeződik. Közben az áfa-emeléssel és a háztartási energia árának emelkedésével összefüggésben az infláció gyorsult, így az év első felében jellemző 5 százalék feletti reálbér-növekedés az év végére csökkenni fog, miközben az év egészében 3,5 százalékos reálbér-növekedés várható. A nyugdíjak reálértéke hasonló pályát befutva és hasonló mértékben, 3,6 százalékkal emelkedik - áll a prognózisban.
Az államháztartásban a javulás ugyan megkezdődött, de a 2006. évi, 9,5 százalék körüli deficit így is messze nagyobb lesz az előző évi 7,5 százaléknál, és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezettnél: 7,5-8 százalék. Az infláció 2006 első felében 2-3 százalék között ingadozott, a kiigazítással összefüggésben viszont az év közepétől meredeken emelkedett, novemberben elérte a 6,4 százalékot. Az idén átlagában 3,9 százalékos, decemberben 6,5 százalék körüli áremelkedést valószínűsítenek.
Az év közepétől a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, a kamatok számottevően emelkedni kezdtek. Mivel szeptembertől a pénzpiacok egyre hitelesebbnek tekintették a gazdaságpolitikát, a forint korábbi gyengülésének szinte egészét már visszaerősödte. Az euró-forint árfolyam így az év egészében 264 körül, az év végén 250-255 között lesz - áll az előrejelzésben.
A Moody"s ajándéka: leminősítés
Rosszabbul fogunk élni, mint egy éve - de megéri?
Veres egy számjegyű deficitet vár
Javított a magyar kilátáson az S&P
A kormánynál optimistább a Kopint