A bankok meglepődtek Orbán tervein
Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára a miniszterelnök szerdai bejelentése kapcsán elmondta, hogy a bankoknak nincs tudomásuk arról, hogy a bármilyen új konstrukciónak az ötlete felmerült volna. Orbán Viktor reggel a közrádióban elmondta, hogy tanulni kell a hibákból, ám ez a bankokra is vonatkozik, nekik is részt kell vállalniuk abból a teherből, amit a devizahiteles konstrukciók ma jelentenek, és éppen ez a veszteségmegosztás lesz az ősz egyik legfontosabb feladata, miközben az otthonvédelmi program is folytatódik, sőt, új elemekkel bővülhet. Részletek>>
Kovács Levente elmondta, hogy jelenleg az eszközkezelő kialakítása van napirenden. Ennek kapcsán kiemelte, hogy ez a segítség csak a szociálisan rászorulókat érje el, de őket valóban elérje, s ne az ingatlanspekulánsok problémáit oldja meg. Azt is hozzátette, hogy az eszközkezelő egy nagyon szűk, rászorult rétegnek kínál csak megoldást.
A Nemzeti Eszközkezelőt egy júliusi kormányhatározat alapján átcsoportosított kétmilliárd forintos költségvetési forrásból hozzák létre, 100 millió forint jegyzett tőkével és 1,9 milliárd forint tőketartalékkal. A társaság 2014. december 31-ig összesen legfeljebb ötezer ingatlant vásárol meg az eddigi kormánydöntés alapján, kizárólag jelzáloghitellel terhelt lakásokat. Részletek>> |
Müller János, a bankszövetség vezető tanácsadója a szervezet szerdai háttérbeszélgetésén hangsúlyozta: az eszközkezelő erősen nyomott áron veszi át az ingatlanokat. A bankok az otthonmentő program más elemei kapcsán is részt vállalnak a terhekből: az árfolyamgáthoz kapcsolódóan például semmilyen költséget nem számíthatnak fel, ők fizetik a közjegyzői díjat, a gyűjtőszámlán lévő pénzen 2014 végéig semmilyen hasznuk nincs, ki sem helyezhetik, ugyanakkor az államnak garanciadíjat kell fizetniük. A szektor emellett jelentős mértékű bankadót is fizet - emlékeztetett.
A bankszektor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az első félévben 161,7 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el - 433 millió forinttal (0,3 százalékkal) kevesebbet, mint a tavalyi első félévben -, ennek oroszlánrészét az OTP Bank könyvelte el.
Kovács Levente a háttérbeszélgetésen kifejtette: nemcsak a devizahitelesek vannak bajban, hanem mindenki, aki elveszítette a jövedelmét. Úgy vélekedett, hogy a munkanélküliségtől és az árfolyam alakulásától függ, hogy az év végére hogyan alakul a 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya; a ráta jobban simul a munkanélküliséghez, mint az árfolyamhoz - mondta.
A főtitkár a háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, elsősorban bizalmi válságról van szó, és hosszú kilábalásra kell számítani, mert a bizalmi viszony újraépítéséhez évekre van szükség. Kovács Levente szerint a válságnak tudatformáló hatása is lesz, a lakosság a jövőben nem fog a mostanihoz hasonló mértékben eladósodni.
MTI