A cégvezetők félnek a korrupciótól

Magyarországon a leggyakoribbak a vállalati csalások a közép- és kelet-európai régióban, a hazai cégvezetők negyede tapasztalt komoly visszaéléseket saját vállalkozásánál az elmúlt két évben – tudtuk meg az Ernst & Young Globális Visszaélési Felmérését bemutató sajtótájékoztatóján.

Az Ernst & Young 11. „Globális Visszaélési Felmérése” a világ 36 országában több mint 1400 vezérigazgató, illetve belső ellenőrzési-, jogi és compliance vezető bevonásával készült. A szakértők elmondták, hogy a válaszadók nem tudták, hogy mihez kérik segítségüket - így próbálták kiküszöbölni azt, hogy a válaszadók szépítsenek a valóságon.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 76 százaléka egyre jobban tart a visszaélés, vesztegetés, illetve a korrupció miatt megnövekedett személyes felelősség kockázatától. A szakértők álláspontja szerint a konjunktúra visszatérésével a vállalatok nem készültek fel kellőképpen az ilyen cselekményekből eredő kockázatokra.

A magyar válaszadók több mint negyede találkozott komoly visszaélésekkel a recesszió időszakában, ez azonban nem az összes, csupán a felszínre került eseteket tükrözi - a szakértők szerint a felszínre került esetek csupán az összes visszaélés 10 százalékát adják ki. A magyarországi 25 százalékos arány meghaladja nemcsak a régiós 14 százalékos átlagot, de a nemzetközi 16 százalékosat is - mutat rá az Ernst & Young ötven magyarországi vállalatvezetőt, valamint belső auditért és jogi kérdésekért felelős döntéshozó megkérdezésével készített jelentése. A csalások és visszaélések felszínre kerülésekor a magyar cégek 42 százaléka indított fegyelmi eljárást vagy vizsgálatot. Világátlagban a vállalatok 46 százaléka cselekedett hasonlóan.

„Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy kellő bizonyítékok megléte esetén egy társaság felsővezetése sem mentesül tetteinek következményei alól. A megfelelő szankciók konzekvens alkalmazása elengedhetetlen, hiszen a piaci szereplőknek fontos, hogy a társaság munkavállalói érezzék, tettük nem marad következmények nélkül; ugyanazon szabályok vonatkoznak mindenkire, beosztástól, kortól és nemtől függetlenül" – mondta Biró Ferenc, az Ernst & Young Visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője.

Változó kockázatok

A gazdaság várható fellendülése az elvárt teljesítménynövekedés hatásaként új kockázatokat hordoz magában, anélkül, hogy a recesszió miatt már jelen lévő veszélyforrásokat megszüntetné. A munkavállalókra nehezedő teljesítménykényszer növekszik, így a válság alatt karcsúsított ellenőrző funkciók megfelelő támogatás és eszközök nélkül lényegesen nehezebben birkóznak meg a visszaélési kockázatok kezelésével.

Korrupció: a gazdaság és a politika is sáros

Érdekes tény, hogy a technikai fejlődés is jelentős új kockázatokat generál. Nem véletlen, hogy a compliance igazgatók 45 százaléka az adatbiztonsági kockázatok növekedésére számít az elkövetkező másfél évben, míg a jogi igazgatók 48 százaléka a vállalatok növekedési versenyéből, illetve a kartell-ellenes szabályzatok megszegéséből adódó kockázatok elterjedését tartja aggasztónak.

A visszaélések megelőzése

Az aggodalmat azonban mintha nem követnék az önvédelem irányába tett lépések: a felmérés szerint az elmúlt 12 hónapban 10 vezetőből mindössze négytől kértek visszaélés-, illetve korrupcióellenes vizsgálatot és mindössze 28 százalékuknak kellett kockázati felmérést végeznie. A rendszeres visszaélés-kockázati felmérés, illetve a visszaélés bekövetkezésekor készen álló cselekvési terv nemcsak előrelátó magatartásra utal, de a legkritikusabb helyzetekben történő gyors eligazodást is segíti. Egy átfogó, a visszaélés kockázatát több szempontból mérséklő kockázatkezelési program ma már engedhetetlen része kell, hogy legyen a saját és a társaság felelősségével tisztában levő vezetőnek.

Privátbankár - Lovász Márton