A hétvégén eldől Európa sorsa - számtalan brüsszeli csúcstalálkozó előtt halljuk ezt. Úgy tűnik, most tényleg így lesz. A hétvégi uniós csúcsra komoly és átfogó javaslattervvel készül a Bizottság, amit le kell nyomni a tagállamok torkán - jöhet a "fapados eurókötvény" is A magánbefektetőket érintő nagyjából 50 százalékos görög adósságleírás, a bankok újratőkésítése az adósságválság átterjedési kockázatainak csökkentésére és az átmeneti mentőalap (EFSF) tűzerejének részleges közös adósságkezelés útján történő növelése képezik annak az átfogó euró-mentőtervnek a fő pilléreit, amelyről vasárnap kívánnak döntést hozni az euróövezet tagállamának vezetői - írja a vasárnapi brüsszeli csúcsról a Bruxinfo.
Rájöttek az egyértelműre: átfogó megoldásra van szükség
| "Európa hajója megindulhat" Orbán Viktor egy tegnapi konferencia megnyitóján beszélt arról, hogy "jó esély van rá, hogy most nem az időt húzza majd Brüsszel" a csúcstalálkozón. A magyar miniszterelnök szerint tény, hogy Görögország csődbe ment, csak azt az EU nem meri kimondani. |
A négy komponens, ami megmenti Európát
A Barroso által is említett átfogó válasz különböző elemeiről ezekben a percekben is lázas egyeztetések folynak a megfelelő fórumokon. Az átfogó megközelítés azon a felismerésen alapul, hogy a görög probléma, az eurózóna periférikus országait sújtó, illetve fenyegető államadósság-válság és a bankrendszer körül kialakult bizalmi válság szorosan összefügg egymással, egyiket sem lehet a másiktól külön kezelni, sem időben, sem pedig térben.
A vasárnapi csomag négy fő eleme: a görög adósságprobléma fenntartható kezelése, a bankok feltőkésítése, az átmeneti európai mentőalap, az EFSF tűzerejének növelése és a gazdasági kormányzás részben mindezzel összefüggő megerősítése, a nemrég elfogadott hatos csomagon túlmenően.
Feltőkéstik a bankokat
A jelenleg is tárgyalt terv kiindulópontja a görög probléma olyan módon történő kezelése, hogy az a júliusi csomagnál érdemibb adósságcsökkentéshez vezessen. Ennek jegyében még nagyobb áldozatokra fogják kérni a görög államkötvények körülbelül egyharmadát birtokló európai bankszektort. Annak érdekében, hogy a korábbinál nagyobb adósságleírás ne idézze elő az adósságválság átterjedését, a görög erőfeszítéssel párhuzamosan erős tűzfalat kell építeni. A fertőzés két úton terjedhet: a bankokon és az államadósságon (hozamfelárak emelkedésén) keresztül. Ezért van szükség a rendszer működése szempontjából lényeges bankok törzstőkéjének a megerősítésére, más szóval a bankok feltőkésítésére, amit a múlt héten jelentett be a Bizottság elnöke. Ez a lépés tehát azt a célt szolgálja, hogy a magánbefektetők görög adósságleírásba való bevonása miatt ne terjedjen át a fertőzés az egész bankrendszerre. Ez lenne tehát az első tűzfal.
Rá kell ijeszteni a befektetőkre
A második tűzfalat a spanyolok és az olaszok köré kell felhúzni annak érdekében, hogy ne terjedjen át rájuk a görög eseményt követően az adósságválság. Ez különösen aktuális, ha figyelembe vesszük, hogy a Moody,s éppen kedden minősítette le Spanyolországot, míg az S&P olasz bankokat. A tűzfalhoz az átmeneti európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) „tűzerejét” kell megnövelni azért, hogy ráijesszen a befektetőkre és ne hagyjon semmiféle kétértelműséget.
Végül a negyedik láncszem az eurózóna intézményi működésében meglévő hiányosságok kezelése és ezzel egy olyan tényező kiiktatása, ami az inkoherens üzenetek miatt rendre növeli a befektetők bizonytalanságát, tovább mélyítve ezzel a krízist.
Nem számtottak rá, mégis nagyon fog ez fájni a magánbefektetőknek
| A görög parlament szerda este első olvasatban megszavazta a kormány újabb megszorító csomagját, ami ellen erőszakba torkolló tüntetéseket tartottak Athénban. A szerdai szavazáson 154 képviselő szavazott a takarékossági csomag mellett és 141 ellene. Részletek >>> |
A július 21-i alku fontos volt a tekintetben, hogy először vonta be a magánbefektetőket a görög adósságprobléma megoldásába, akik „önként” vállalták, hogy Athénnel szemben fennálló követelésük 21 százalékáról lemondanak. Diplomaták szerint ugyanakkor azóta részben a piaci körülmények változása, részben pedig a júliusi csomag adósságcsökkentés szempontjából szerény hatása (mindössze 7 százalékkal csökkenti összesen a 160 százalék körüli görög államadósságot) szükségessé tette az akkori döntés módosítását.
A következmény: a magánbefektetőknek nagyobb veszteséget (haircut) kell bevállalniuk, ami értesülésünk szerint 50 százalék körüli lehet. Erről ugyanakkor jelenleg is folynak a tárgyalások az EU és az európai bankok képviselői között.
Ez már csak formailag nem államcsőd
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a bankoknak újakra kellene cserélniük a tulajdonukban lévő görög államkötvényeket, mégpedig az eredeti állampapírok névértékének feléért. Az adósságleírásnak ez a módja formailag nem jelentene rendezett görög államcsődöt, amitől továbbra is ódzkodik az EU, bár tartalmilag kétségkívül valami ilyesmiről van szó. Forrásaink szerint a második görög program átfazonírozásának egyúttal az is lenne a következménye, hogy a júliusban beígért újabb 109 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag összege nagyobb lesz. Hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre nem lehet tudni.
Foltozhatják a mentőcsomagot
A görög program módosításának folyománya, a bankok újratőkésítése, amire tehát a fertőzés megelőzése miatt van szükség. Ennek keretében az Európai Bankhatóság (EBA) javaslatára (ez még nem készült el) az államadósságnak való kitettségük alapján felmérik a rendszer stabilitása szempontjából fontos európai bankok saját tőkéjét, és a kockázatok kivédésére átmenetileg magasabb (5 százalék helyett 9 százalékos) tőkemegfelelési rátát írnak majd elő nekik. Mivel igen magasra helyezik a lécet, a bankokat ezért újra kell majd tőkésíteni. Ez történhet saját eszközökkel, a piacról, az államok tőkeinjekciójával, vagy végső esetben az EFSF révén. Brüsszelben ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nincs szó egységes feltőkésítési tervről, hanem csak összehangolt lépésről. A nemzeti bankfelügyeletek határozzák majd meg, hogy bankjaiknak egészen pontosan mennyi pótlólagos tőkére lesz szükségük.
Jöhet egy fapados eurókötvény?
A következő építőkocka a nagy eurós kirakójátékban az átmeneti európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) feljavítása, más szóval élve tűzerejének fokozása. Ez megint csak a tűzfalépítés miatt muszáj. Olyan erős tűzfalat kell felhúzni, ami megvédi Spanyolországot és Olaszországot és más nem programországokat is a fertőzéstől. Ennek legcélszerűbb módja az EFSF jelenleg 440 milliárd eurós pénzügyi keretének felemelése lenne. Ám mivel a két említett ország körbebástyázásához óvatos becslések szerint is legalább 2 billió euróra, vagyis a jelenlegi keret ötszörösére lenne szükség, ennek nincs realitása. Az euróövezet ehelyett egy olyan módszerhez folyamodik, ami megfigyelők szerint az első lépés a közös adósságkezelés, más néven az eurókötvény irányába.
Konkrétan a Bruxinfo értesülései szerint az EFSF és rajta keresztül az euróövezet tagjai az új kötvénykibocsátások 20 százalékára közösen vállalnának kezességet, a kedvezményezett ország tehát ennyivel, jelentősen alacsonyabb kamattal juthatna hozzá kölcsönökhöz a piacokról, mint egyébként. Ezzel a tervek szerint elkerülhetővé válna az adóssághelyzet romlása a szóban forgó tagállamokban. A Buxinfo úgy tudja, ennek a jóllehet csak részleges „eurókötvény-szerű” megoldásnak a gyakorlati hatása az lenne, hogy megötszöröződne (2200 milliárd euróra nőne) az EFSF tűzereje, ami elrettentené a befektetőket attól, hogy a spanyolok és az olaszok bedőlésére spekuláljanak. Az ilyenfajta adósságátvállalásért azonban drága politikai és pénzügyi árat kellene fizetnie a kedvezményezett országnak. Ha lehet még szigorúbb és alaposabb felügyelet alá helyeznék a költségvetési politikáját és büntető kamatot is felszámolnának.
"Erős Európa" - hirdette a magyar elnökség. Varázslat kell hozzá?
Az átfogó válasz negyedik eleme a gazdasági kormányzás további megerősítése a fiskális fegyelem szigorítása és az integráció mélyítése révén. Ez megint összefügg a többi kérdéssel, hiszen az euróövezet intézményi hátterének hiányosságai számos kommunikációs és egyéb működési zavart okoznak nap mint nap, hozzájárulva ezzel a befektetők tanácstalanságához és a válság elmélyüléséhez.
Úgy tudni, hogy a kérdést – ami Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök csúcson megtárgyalandó jelentésének tárgyát képezi – két különböző síkon kezelik majd. Jelesül úgy, hogy alapszerződést kell-e módosítani vagy sem.
Ami a szerződés módosítását nem igénylő döntések körébe tartozik, az euróövezet vezetői - elképzelések szerint - szigorúbban és alaposabban a körmére néznének azoknak az országoknak, amelyek ellen eljárás folyik a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt. Egy olyan monitoring rendszert is alkalmaznának a programországokkal szemben, ami a jelenlegi három hónapos felülvizsgálat helyett lehetőséget adna lényegében állandó, napi rendszerességű megfigyelésükre. A szóban forgó államok ugyanakkor kézzelfogható technikai segítséget is kapnának a problémák leküzdéséhez.
Intézményrendszer: euróhangsúly és félelmek
A Buxinfo úgy értesült, hogy a gondolkozás abba az irányba halad, hogy az euróövezet számára ne hozzanak létre külön, az EU többi részétől különválló intézményeket, ez ugyanis két párhuzamos struktúra kialakulásával csak tovább gyarapítaná a gondok számát. Mindez megnyugtató hír lehet a nem euróövezeti tagok, így Magyarország számára is, amelyek egy ilyen kétsebességes megoldástól tartottak. Ettől függetlenül a vasárnapi vitán a probléma még előkerülhet. A britek fő félelme az, hogy az eurózóna különutasságával a döntések súlypontja eltolódna az euróövezet felé, csökkentve ezzel a brit befolyást. Másfelől a lengyelek, a magyarok és más, a jövőben valamikor csatlakozó országok azt kifogásolják, hogy az ő megkérdezésük nélkül megváltoztassák annak a valutaövezetnek a szabályait, amihez a jövőben nekik is csatlakozniuk kell. Várhatón végül nem a kirekesztés-párti álláspont kerekedik majd felül.
Végül marad az örökzöld kérdés, hogy a gazdasági kormányzás megerősítése az uniós szerződésben is módosításokat tesz-e szükségessé. A válasz mindenképpen igen, ha az elkezdett úton továbbhaladva tovább mélyítik az integrációt, nagyobb beleszólást engedve a tagállamok önálló költségvetési és makrogazdasági politikájába. Ám ezt a kérdést most várhatóan nem válaszolják meg, ehelyett a régi módszerhez folyamodva valószínűleg felkérnek egy munkacsoportot, hogy vizsgálja meg a szerződés módosításának lehetőségét és tartalmi kérdéseit.
Privátbankár
