A közbeszerzéseknél is fontos szempont lesz a nemzetbiztonsági érdek

Csak biztonsági minősítésen átesett fő- és alvállalkozók indulhatnak azokon beszerzéseken, amelyek minősített adatotokat tartalmaznak, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintik, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a kormányrendelet tervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.
 
A jövő év első napján hatályba lépő új közbeszerzési törvény rögzíti, hogy a nemzetbiztonság érdekeit érintő közbeszerzésekre külön szabályok vonatkoznak majd. Ezeket tartalmazza a kormányrendelet tervezete.

A mindenkori nemzeti értékhatárt elérő ilyen beszerzéseknél automatikusak a különös szabályok, míg az uniós értékhatárokat elérő beszerzéseknél a kivételes szabályok alkalmazását az Országgyűlés illetékes bizottsága mondja ki.

Az ilyen beszerzéseken induló ajánlattevőkről és alvállalkozókról a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) jegyzéket vezet. A jegyzékre úgy lehet felkerülni, hogy a cég kitölt egy adatlapot - amely nemcsak róla, hanem az alkalmazottakról is kér adatokat - majd ezt követi a minősítési eljárás. A különböző biztonsági hivatalok a céget és a személyeket is ellenőrzik, minderre 50 nap áll rendelkezésükre, de ez a határidő egyszer 30 nappal meghosszabbítható.

A verseny úgy érvényesül, hogy az ilyen közbeszerzéseken a jegyzékben szereplő cégek indulhatnak, illetve azok kérhetők fel ajánlattételre. Maguk az eljárások nagyban hasonlítanak a normál közbeszerzésekhez.

Ha jogvita keletkezik az ajánlatkérő és az az ajánlattevő között, akkor annak eldöntésére nem a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hanem egyből a bírósághoz lehet fordulni. Csak olyan bíró járhat el az ügyben, aki maga is átesett a legmagasabb szintű nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Az ilyen tárgyalás mindig zárt. A javaslat megjegyzi, hogy elképzelhető egy másik jogorvoslat is, amikor egy speciális, új független szervezet járna el az ilyen jogvitákban.

MTI