A magyar euró prioritás, de nem csodaszer

Ma publikálta aktualizált konvergencia-jelentését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melyet budapesti sajtótájékoztatóján Simor András jegybankelnök mutatott be. Az elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy az eddigi, külső adósságra épülő növekedési pálya a továbbiakban nem fenntartható. Ebből következi, hogy a növekedési pályára álláshoz sokkal több hazai forrásra van szükség, akárcsak az euróbevezetéshez, tehát a külső adósságot egyértelműen csökkenteni kell. Erre már csak azért is szükség van, mert az euró bevezetése és az abból származó előnyök kihasználása csakis stabil és kiszámítható, fegyelmezett gazdaságpolitika mellett lehetséges - állapítja meg a jegybanki tanulmány.

Mint az elemzés rávilágít, a válság megmutatta, hogy az eddigi növekedési pálya a külső egyensúly felborulásához vezetett, vagyis Magyarország növekedési modellje fenntarthatatlanná vált. Sikeres felzárkózáshoz az MNB szerint sokkal több hazai forrásra van szükség - hangsúlyozza a közel félévig készülő, Simor szerint az év legfontosabb jegybanki kiadványa.

A válság két csatornán keresztül érinti igen érzékenyen a magyar gazdaságot. A befektetők óvatossága és a magas hazai adósságállomány miatt az ország a korábbiaknál drágábban és nehezebben juthat hozzá külső forrásokhoz. Vagyis a kockázati vállalási hajlandóságot hosszabb távon is visszafogja a recesszió, ezzel együtt a tőkefelhalmozás üteme is lassul - fejtette ki prezentációjában Simor András. A bankrendszer tőke-megfelelési problémákkal küzd, ezért a hitelezési hajlandósága visszafogott, így még azok a vállalatok sem kapnak hitelt, amelyek a válság előtt minden probléma nélkül megfeleltek volna akár szigorúbb banki kritériumoknak is.

Másrészt exportpiacaink lassú bővülése megnehezíti a felhalmozott adósságok ledolgozását. A tanulmányban szereplő, 21 ország adatait tartalmazó összehasonlító elemzés szerint közel két év, amíg exportpiacaink lábra állnak a válságból.


Az államadósság extra kockázat

A két indok nem ad okot az optimizmusra, főleg ha az IMF tavaly őszi elemzésének alapállítását komolyan vesszük. A Valutaalap szerint a befektetők sokkal óvatosabbak magas államadóssággal küzdő országokban, ez pedig jócskán visszafogja azok növekedési kilátásait.

Modellváltás nélkül nem fog menni?

Simor András szerint a megoldás az lehet, ha egy, "az egyensúlyra és a növekedésre alapozott gazdaságpolitikai mixszel" orvosoljuk a válság okozta problémákat. Hangsúlyozta, 6-7%-os hiányszámmal nem lehet növekedést fenntartani, a növekedési pálya motorja pedig a fiskális politika lehet. "A külső egyensúlyhiány mindig magas költségvetési hiánnyal párosult Magyarországon - egy évtizedre visszamenőleg. A magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona ugyan nem tekinthető alacsonynak, de nem elegendő egy expanzív fiskális politika fenntartásához (lásd lenti táblázatunkat). Modellváltásra van szükség" - hangsúlyozta az MNB első embere.

Hogyan kellene átalakítani a költségvetés szerkezetét?

Az ország sérülékenységének csökkentéséhez olyan költségvetési politikára van szükség, amely nem szívja el a belső megtakarításokat, s így lehetővé válik, hogy ezek a források a magángazdaságot finanszírozzák. Ehhez azonban a szigorú költségvetési politika csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Ezen túlmenően az ország versenyképességének, vagyis a tartós gazdasági növekedés feltételeinek javításához a költségvetés szerkezetének átalakítása is elengedhetetlennek tűnik. Ez utóbbihoz elengedhetetlen az adórendszer felülvizsgálata, a humántőke szintjének javítása (Magyarországon uniós viszonylatban is kimagaslóan alacsony az alapfokú képzettségűek foglalkoztatottsága) illetve a duális gazdasági rendszer felszámolása (a kkv szektor és a nagyvállalatok közti hatalmas különbségek).


Az euró nem vallott kudarcot

Az európai gazdaságok közelmúltbeli fejleményei megerősítették: az euróval járó előnyök csak akkor használhatók ki hosszútávon, ha a gazdaságpolitika stabil és fegyelmezett, a reálgazdaság versenyképes. A közös pénz bevezetése ugyanis az önálló monetáris politika feladásával jár együtt, így csakis fenntartható gazdaságpolitikával kerülhető el, hogy egy későbbi esetleges gazdasági túlfűtöttség ne vezessen fájdalmas ár- és béralkalmazkodáshoz, illetve elhúzódó gazdasági visszaeséshez - áll a konvergenciaelemzésben. Simor András szerint a görögországi eredmények is ezt a jegybanki állásfoglalást támasztják alá. "Ami Görögországban történt, az nem az euró kudarca, hanem a görög gazdaságpolitikáé. Ha a görögök nem vezették volna be az eurót, most ugyanezekkel a problémákkal küzdenének" - hangsúlyozta Simor. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az euró bevezetése önmagában nem csodaszer - a tanulmányban ezért is használják a "sikeres euróbevezetés" kifejezést. Simor szerint a válság azt mutatta meg a görög példán keresztül, hogy Magyarországnak még inkább szüksége van az euróra. Nemcsak a reálgazdasági, hanem a pénzügyi integráció miatt is fontos és prioritásként kell kezelni a közös valuta bevezetését.

Magyarország jelenleg egyetlen maastrichti kritériumot sem teljesít. Azonban a gazdasági válság által kikényszerített költségvetési kiigazítás közelebb hozta a költségvetési és az inflációs feltétel teljesítését. A sikeres euróbevezetéshez azonban középtávon nem elegendő pusztán a maastrichti kritériumok teljesítése. Olyan költségvetésre van szükség, amely kellő fiskális mozgásteret ad a gazdasági sokkok kezelésére, és a felhalmozott magas állami és külső adósságot fokozatosan csökkenti. Az inflációs kritérium tartós elérése szempontjából kulcsfontosságú az inflációs várakozások horgonyzottsága, amihez a Magyar Nemzeti Bank a megfelelő monetáris kondíciók fenntartásával járulhat hozzá.

Nincsen céldátum

Simor András nem kívánt konkrét céldátumot megjelölni újságírói kérdésre. Mint elmondta, ebben a helyzetben lehetetlenség megtippelni, mikor vezethetjük be a közös valutát. Ugyanakkor a jegybank véleménye továbbra is az, hogy az euróbevezetést prioritásként kell kezelni, és ezt is fogják kommunikálni a következő kormányzat felé. "Természetesen van magánvéleményem arról, hogy mikor fizethetünk majd mi is a közös valutával. De jegybank elnökeként nem lehet magánvéleményem - legalább is a szélesebb nyilvánosság előtt" - zárta mondandóját Simor András.

Privátbankár - Zsiborás Gergő