A teljes kkv-szektor ráhajthat az állami pénzekre?

A kis- és középvállalkozásoknak ígért 1400 milliárd forintos kormányzati támogatást talán az érintettek húsz százaléka tudja majd igénybe venni - mondta Pálfy Sándor, a Veszprém Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes tagja, vállalkozó sajtótájékoztatón kedden Veszprémben.

Ez kereskedelmi bankoktól származó információ - jegyezte meg, rámutatva, hogy a munkaadói kör 70 százalékát a kis és középvállalkozói szektor teszi ki, s ha 700 ezer ember kikerülne a munka piacáról, akkor "úgy jelenik meg több százezer munkanélküli" - alkalmazottak nélkül számolva -, hogy azt "tulajdon képben senki észre nem veszi".

Robbanásveszélyes a helyzet - tette hozzá, megjegyezve: a pénz megvan a Magyar Fejlesztési Banknál, de a forgóeszköz-hitel odaítélésének kockázatelemzését a kereskedelmi bankok végzik, s szigorúbban, mint az eddigiekben. Az összeomlott ingatlanpiac miatt fedezetként már az ingatlan sem feltétlenül elegendő - jegyezte meg, hozzátéve, hogy ma a kisvállalkozások 80 százaléka készpénz-problémával küzd.

APEH-nullás papír

A magyar gazdaság finanszírozhatóságáról Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A magyar miniszterelnök erről Londonban beszélt, a Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden.  Gyurcsány Ferenc kijelentette: azóta, hogy a nemzetközi pénzügyi válság különösen intenzívvé vált, a kormány - a tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest - a GDP érték 2,7 százalékának megfelelő szigorítást hajtott végre a büdzsében, ami "elképesztő mértékű" kiigazítás. Gyurcsány szerint az EBRD-nek is több hitelt kell adnia

Szerinte a pénzügyi kormányzatnak azon kellene gondolkodnia, melyik az az állami struktúra - megkerülve a kereskedelmi bankokat -, amelyen keresztül közvetlenül tudja eljuttatni a támogatási pénzeket a kis- és középvállalkozói rétegnek. Most ugyanis nem egy válságkezelés alapján működő banki hitelbírálatról van szó, hanem a kereskedelmi bankok nagyon szigorú hitelbírálati rendszere érvényesül - tette hozzá a balatonfüredi vállalkozó, megjegyezve: már pedig a kis- és középvállalkozások igen nagy többségének vagy inkasszó van a számláján, vagy adó- és köztartozással küzd.  

Akinél pedig ez a helyzet, az nem kap az adóhatóságtól "APEH-nullás igazolást", akinek pedig ez nincs, annak a kereskedelmi bankok hitelt nem adnak, de kizárja magát mindenféle állami támogatásból is - mondta a vállalkozó önkormányzati képviselő. Szerinte az adóhivatal tehetne engedményeket, kedvezményeket, például átütemezést, részletfizetést. Ugyanis ez így nem válságkezelés - jegyezte meg.

Egymást számolják fel
"Kedélyborzoló" a kisvállalkozások számára az is, hogy ma a bíróságoknak a felszámolási eljárás során lényegében nincs mérlegelési joguk; amennyiben egy vállalkozó 15 napon belül nem tesz kifogást a neki benyújtott számla miatt, s ezt az első felszólítás előtt sem teszi meg, akkor a bíróságnak fel kell számolnia a céget - mondta Pálfy Sándor. Rámutatott: amíg egy polgári peres eljárásban egy követelés esetén "kemény illetékeket kell leróni", addig a felszámolási eljárás illetéke - nagyságrendtől függetlenül - körülbelül 50 ezer forint.

Ezért ma a vállalkozói körben elterjedt az a gyakorlat, hogy nem fizetési meghagyást bocsátanak ki a vállalkozók az adósukkal szemben, hanem felszámolást kérnek; "ma egymást számolják fel számolatlanul a vállalkozások" - mutatott rá Pálfy Sándor, megjegyezve, hogy a bíróságok pedig már kezdenek "belefulladni ebbe a munkába".

A kis- és középvállalkozások "igen jelentős része abban a passzív helyzetben van, hogy felszámolható", s a partner jóindulatán múlik, hogy elindul-e egy felszámolási eljárás - vélekedett a politikus, vállalkozó. Mint mondta: hiába van akár a kormányzati jó szándék, s áll rendelkezésre pénzforrás, ha nem teremtik meg a hozzájutás gyors "adminisztratív feltételrendszerét" ("egyszerű és világos döntéseket kellene hozni"), akkor nincs esélye ennek a szektornak átvészelni a válságos helyzetet.    

Áldozó Tamás, a Veszprém Megyei Közgyűlés polgári frakciójának vezetője, a gazdasági bizottság elnöke elmondta: a megyegyűlés ötmilliárd forinthoz jutott kötvénykibocsátás révén, s annak a felhasználásáról úgy döntöttek, hogy megtérülő, jó profitot hozó beruházásokhoz "találjon utat" a megyén belül. Szerinte ma a piacon a pénzintézeteknél a kis- és középvállalkozások ötmilliárd forintot "nagyon nehezen tudnak találni".

A cégvezetőnek is árt a túlórázó beosztott 
Cégek: felejtse el a sorbanállást a postán! 
Munkahelyteremtés: pályázni bármire lehet!
Bokros: a kormány elzálogosítja a jövőnket! 
Havonta 5000 embert rúgnak ki 

MTI