A brüsszeli megállapodás annak ellenére született, hogy a fontos pénzügyi központ Nagy-Britanniának számos fenntartása volt a témával kapcsolatban. Brit tisztviselők mindazonáltal úgy nyilatkoztak, hogy London számára az elérhető legjobb megállapodás született. Emlékeztettek arra, hogy a nemzetközi pénzügyi válság tanulságait levonva az EU elkötelezte magát a pénzügyi piacok fokozottabb ellenőrzése mellett.
A szabályozás lehetővé teszi majd az európai pénzügyi felügyeletek számára a tőkekövetelményre, letétkezelésre és kockázatkezelésre vonatkozóan egy egységes uniós keretrendszer betartatását. Előírja a kezelők kötelező bejegyzési és jelentési kötelezettségét is.
A fedezeti alapok révén hatalmas összegek mozognak a pénzügyi piacokon, és a befektetők sokszor a reálisnál nagyobb kockázatot is hajlandók vállalni a magasabb haszon érdekében. A jelenlegi alulszabályozás lehetővé teszi a spekulatív jellegű ügyletek lebonyolítását is.
A bontakozó gazdasági növekedés segítése érdekében az államháztartási hiány féken tartását és lehetőség szerinti további csökkentését tartották fontosnak az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei brüsszeli találkozójukon. |
A magyar képviselők közül Győri Enikő (Fidesz) a bizottsági EP-voksolás kapcsán úgy vélte, az első lépésről van szó "egy olyan pénzügyi rendszer kialakítása felé, amelyet nem a spekuláció, hanem a reálgazdaság valós igényeinek szolgálata vezérel, és amelynek működése révén megelőzhető a mostanihoz hasonló európai pénzügyi válság kialakulása".
A cél, hogy az eddig szabályozatlan pénzügyi piacok működését egységes uniós szabályoknak vessék alá, ezáltal javítva a pénzügyi piacok működésének átláthatóságát és ellenőrzését - emlékeztetett a magyar képviselő, aki jelezte azt is, hogy az ő módosító indítványai révén a jövőbeni szabályozás "az átláthatóság biztosítása mellett figyelembe veszi a magyar kis- és közepes nagyságú alapkezelők érdekeit".
Mentesülnének például azok az alapok, amelyek nem rendelkeznek tőkeáttétellel és az alapban kezelt vagyon nem éri el a 100 millió eurót, illetve a 250 millió eurót abban az esetben, ha a befektetők legalább öt évig nem válthatják vissza befektetési jegyeiket. Az Európai Parlament várhatóan júliusi plenáris ülésén szavaz a jogszabálycsomagról.
MTI