Az uniós pénzek felét már elköltöttük

A 2007 és 2013 közötti időszakban hazánk számára elérhető közel 8000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrás 54%-át kötötte le az ország

A 2007 és 2013 közötti időszakban hazánk számára elérhető közel 8000 milliárd forint EU-s fejlesztési forrástól mindenki jelentős gazdasági fellendülést és látványos eredményeket várt, és miután ezen időszaknak hamarosan a feléhez érünk, érdemes megvizsgálni, hogy ezen elvárások milyen mértékben teljesültek. A felhasználható összeg 54%-át kötötte le az ország, de sok kritikus szerint az EU-s pénzek elköltését megtervező Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) filozófiája nem érvényesült maradéktalanul, vagyis a brüsszeli forrásokat eddig nem sikerült „néhány nagy, és egymást erősítő cél” kiválasztásával elkölteni - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

„A 2004 és 2006 közötti első fejlesztési tervet sokan „próbaidőszaknak” tartották, hiszen akkor még csak tanultuk az EU-s források szakszerű és eredményes felhasználását. Sok jel mutat azonban arra, hogy az utolsó három és fél év is egyfajta kísérletként értelmezhető, így most – különösen a kormányváltás apropóján – érdemes lenne hatékonyabbá tenni a fejlesztési pénzek felhasználását” – véli az EU-s projekt-tanácsadással foglalkozó Public Sector Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Zsigmond. „Talán az egyik legfontosabb tanulság az, hogy nem lehet az a cél, hogy a pénz igazságos szétosztásával minden érdekcsoportot egy kicsit elégedetté tegyünk, sokkal inkább kellene fókuszálni a – nemzetgazdasági szempontból jelenleg kulcsfontosságú – vállalkozás-fejlesztésre, az érdemi munkahely-teremtésre, illetve az ezeket közvetetten, de mérhetően szolgáló tevékenységekre” – tette hozzá a szakértő.

Az elmúlt hetekben többen is megfogalmazták, hogy a hazai EU-s támogatási rendszer rosszul működik, átalakításra szorul. Jogos kérdés a sok elhangzott kritika után, hogy mely projektek azok, amelyek képesek lennének az ország fejlődéséhez érdemben hozzájárulni és milyen módon lehetne a pénzeket hatékonyabban elkölteni. Az ÚMFT érdemi és jelentős átalakításával talán már elkéstünk – véli a szakértő –, hiszen egy komolyabb intézményrendszeri korszerűsítés, szervezetek összevonása ideális esetben is évekig tart. De talán ahhoz még éppen idejében vagyunk, hogy a következő hétéves fejlesztési tervnek hatékonyabb és jobban működő intézményrendszerrel, valós, végrehajtható stratégiai elképzelésekkel vágjunk neki. Az ÚMFT stratégiai célkitűzései eddig gyakran nem voltak összhangban a kormányzat aktuális teveivel – így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a fejlesztések eredményeit is komoly kritikák érik.

De mit lehetne tenni most, félidőben, az EU-s pénzek jobb elosztása érdekében? A szakértő szerint néhány intézkedéssel rövidtávon is érdemi javulás érhető el:
1.    Sokáig tart, de el kellene kezdeni a pályázati feltételek és eljárások, továbbá a pályázati intézmények működésének egységesítését. Ehhez kapcsolódóan elengedhetetlen, hogy az érdekek az összes intézménynél egységesek legyenek, sok probléma automatikusan megoldódna, ha az EU-s forráselosztás rendszerének érdemi irányítását kevesebb, de magas beosztású vezető végezné.
2.    Egyszerűsíteni és gyorsítani kellene a pályázatbeadás és bírálat rendszerét, amely egyúttal a pályázatokat kezelő intézményrendszert is olcsóbbá tenné. Fel kell mérni, hogy mely pályázatoknál van értelme bonyolult bírálati rendszer fenntartásának, és hol kellene a jelentkezők között akár sorsolással, vagy beérkezési sorrendben, normatív módon elosztani a támogatásokat.
3.    Szükséges és viszonylag könnyen megoldható volna az EU-s pályázatok eredményeit ellenőrző rendszer átalakítása. Jelenleg a pályázók közül sokan nem tudják, hogy érdemben milyen feltételek bekövetkezése esetén minősül sikeresnek, vagy sikertelennek egy EU-s projekt – ez utóbbinak a következménye a támogatás visszafizetésének kényszere.
4.    Csak olyan állami intézménynek lenne szabad támogatást adni, amely bizonyítani tudja a projektek végrehajtásának képességét. A „kéz kezet mos” elv alapján eddig az állam gyakran elnézte a saját projektjeinek hiányosságait, eredménytelenségét.
5.    A támogatások nagy részét kitevő, úgynevezett kiemelt projektek sikerének titka az lehet, ha azok előkészítését sokkal nagyobb körültekintéssel, és szakmai szinten végzik, valamint sikerül a különböző érdekcsoportokat távol tartani a tervezéstől. A potenciális projektgazda sokszor kifejezetten ellenérdekelt fél lehet a kiemelt projektek tervezésekor, hiszen sok projektnek az (is) a célja, hogy a támogatás felhasználásával a jelenleg rosszul működő állami intézmény megújuljon.

Nagy dilemma, hogy ha az ország nem képes magas minőségben és eredményesen végrehajtani bonyolult, összetett programokat, akkor esetleg egyáltalán ne is legyenek ilyenek. Vagy legyen kevesebb, hiszen azok szakszerű előkészítésére még talán futja energia.

A gyors eredményeket hozó beavatkozásokkal párhuzamosan kellene a jövőbeni rendszerek alapjait is lerakni, hiszen közös érdek, hogy a harmadik EU-s fejlesztési tervet már ne kelljen „kísérletinek” minősítenünk.


Átcsoportosítás a dinamikus cégek irányába

A 2007-2013 közötti uniós költségvetés félidején túl érdemes újraértékelni az EU-s támogatási rendszert és lényegi változtatásokat bevezetni, hogy a források felhasználása hatékonyabbá, a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatások pedig erőteljesebbé válnak. A vállalkozások számára átcsoportosítható források nagysága elérheti a több százmilliárd forintot - olvasható a Start Zrrt. közleményében.

A vállalkozói érdekképviseletek, szervezetek évek óta hangoztatják, hogy a 7 ezer milliárd forint értékű EU-s támogatáshoz viszonyított 10 százalékos arány, mely vállalkozások számára elérhető forrás nem éri el a kívánatos nagyságot. 2009-ben 110 milliárd forint átcsoportosítására már sor került, de lenne mozgástér a további aránynövelésre, hiszen számos eltervezett önkormányzati projekt el sem kezdődött, a saját erő finanszírozása sem megoldott, adott tehát a lehetőség, hogy akár több százmilliárd forint átcsoportosításra kerüljön a kkv-k támogatására. „A források hatékony elköltésének előfeltétele azonban, hogy megváltozzon az eddigi kiválasztási metódus. Itt az ideje kijelölni, hogy melyek a magyar gazdaság húzóágazatai, ahol az egy forint befektetéssel elérhető hozzáadott érték- és foglalkoztatás-növekedés a legmagasabb. Elkerülhetetlen annak felmérése, hol hasznosulnak legjobban a támogatások foglalkoztatás és értéknövelés szempontjából. A vonal alatt teljesítő cégeket, bármely fájó is, nem szabad támogatni" - összegezte Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.

Az átlagot jelentősen meghaladó növekedésre képes magyarországi vállalkozások, a „gazellák” fő jellemzői, hogy 10-20 éve működnek, erősek a piaci pozícióik, képesek és készek a fejlesztésekre, van stratégiájuk és kiváló a menedzsmentjük. Ez a vállalati kör képes regionális szinten is meghatározó szereplővé válni, számukra kellene több forrást biztosítani, hiszen esetükben a támogatás  hatékonyabban hasznosul. „A siker egyik alapfeltétele, hogy a források a verseny- és életképes vállalkozások fejlesztésére koncentrálódjanak, és ne felesleges többletkapacitás alakuljon ki, mivel a belföldi piac mérete nem növekszik, így hozzáadott érték sem keletkezik és a foglalkoztatás sem nő.”

Az előfinanszírozás és az önrész hitelből történő előteremtése jelentős - sok esetben megoldhatatlan - terhet jelent a pályázaton nyertes vállalkozásoknak. Mivel az EU is utólag fizet, így nyilvánvalóan az állam is csak hitelből tudná átvállalni a támogatás előfinanszírozását, azonban sokkal kedvezőbb feltételekkel jutna hitelhez, mint a kkv-k, tehát jelentős mértékben tudná segíteni a támogatott beruházások megvalósulását. A Jeremie források eddig nem hasznosított részét (garancia-programokra elkülönített források) át kellene csoportosítani előfinanszírozásra és önrész biztosítására, a banki hitelfelvételnél kedvezőbb feltételekkel.

A támogatás elnyerése jelenleg túl sok feltételhez kötött. Egyrészt meg kell felelni bizonyos alapkövetelményeknek, továbbá vállalni kell bizonyos számszerű eredmények teljesítését. A probléma ott jelentkezik, hogy mindig a projekt megvalósulását követően, utólag derül ki, hogy teljesültek-e az eredményvárakozások. Nem azt kellene nézni, hogy ki mennyit vállal, hanem azt, hogy ki vállalja. Aki a múltban beváltotta ígéreteit, annál nagy a valószínűsége, hogy a jövőben is így tesz. Közismert tény, hogy a szigorú feltételek ellenére a támogatást elnyert vállalkozások 5 százalékával fordul elő probléma, az „akadályokat” ugyanakkor a vállalkozások 100 százalékának kell átugrania. A hibák csökkentése érdekében jelenleg túlbürokratizált a rendszer. „Meg kellene próbálni bízni a vállalkozásokban, az állami közvetítő szervezet számára is meg kell engedni a hibázás és a gondolkodás lehetőségét, így az elkerülhetetlen veszteségek, hibák ellenére össztársadalmi szinten még mindig jobban jövünk ki, kevesebb lesz az adminisztráció és a program működtetésének költsége, a hatékonyság pedig lényegesen javul. Egy 10 éve működő vállalkozásról, amely folyamatosan növekszik, nyereségét mindig visszaforgatja fejlesztésekre, sohasem tartozott bankjának és az APEH-nek, joggal feltételezhetjük, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a támogatást is jól használja fel. A vállalkozások előéletét illető információk pedig publikus forrásból is beszerezhetőek, anélkül, hogy igazolások tucatjait kérnénk be.”

A programok végrehajtására és ellenőrzésére létrehozott szervezetek konszolidálásának is meg kell történnie. A regionálisan létrejött ügynökségek munkáját a MAG Zrt-nek kell átvennie, hiszen az ország valamennyi régiójában nem lehet és nincs is értelme olyan minőségű kompetenciákat kialakítani, mint ami a MAG Zrt-nél már rendelkezésre áll. Az egyszerűbb, de átgondoltabb pályázati rendszer azt is lehetővé tenné, hogy az ellenőrzésre kevesebb erőforrást kelljen biztosítani. „A szervezeti változtatások néhány hét alatt megvalósíthatóak, de ettől alapvetően nem javul a program hatékonysága, nemzetgazdasági hasznossága. Az egész rendszer koncepcionális megújításához, a politikai bátorság és szándék mellett, több, akár fél-egyéves időre lenne szükség, de megérné az időt és az erőfeszítést. – vélekedik Zoltán Csaba, a Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.

Privátbankár - Valentínyi Katalin