A bizottsági elnök úgy vélekedett, hogy az euró "rendkívül erős" valuta, éppen ezért - mint fogalmazott - nem a közös pénz jelenti a fő problémát az unióban, illetve az euróövezetben. A kialakult válság oka a tagállamok eladósodása - jelentette ki Barroso, egyetértve ugyanakkor azzal a német felvetéssel, amely szerint Európában egy új stabilitási kultúrára van szükség, aminek szerinte már látszanak az első jelei. Ezt azzal a példával támasztotta alá, hogy Franciaországban vita kezdődött az adósságok kötelező korlátozásáról, illetve ennek az alkotmányban történő rögzítéséről.
Barroso ugyanakkor erősen kétkedve nyilatkozott azokról a német követelésekről, amelyek az euróövezeti stabilizációs paktum szigorítását célozzák. A bizottság elnöke ezt alkotmányjogilag "csaknem lehetetlennek" nevezte, közvetve elutasítva azt a berlini felvetést, amely szerint a szerződés ellen vétőket meg kellene fosztani szavazati joguktól. Elutasított minden fajta szerződésmódosítást is, hangoztatva: naiv lenne azt hinni, hogy hasonló esetben más államok nem állnának elő ugyan ilyen követelésekkel. A Lisszaboni Szerződésre utalva arra emlékeztetett, hogy az unió épphogy csak túl van egy szerződésmódosításon, amely "traumatikus tapasztalatokkal" járt.
Barroso ugyanakkor nem zárkózott el azon felvetés elől, hogy az uniós támogatások kifizetését a jövőben kössék a költségvetési fegyelem betartásához.
MTI