Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy 2006-ban 43 százalékkal, 1.706,1 milliárd forintra nőttek a magyarországi lakossági hitelek, ezen belül azonban a devizahitelek növekedése volt a legjelentősebb, míg a forintkihelyezések összege a 2005-ös 655,3 milliárd forintról mindössze 722,7 milliárd forintra emelkedett.
A tanulmány megállapításai szerint azonos jövedelmi viszonyokat feltételezve a kelet-európai régióban Magyarország áll a második helyen a háztartási gépekre háztartásonként költött átlagos 241 euróval, ami kiemelkedően magas a régióban.
Az áruhitelezéssel és személyi kölcsönök nyújtásával foglalkozó Magyar Cetelem Bank Rt. európai piacfigyelő tanulmánya, a Cetelem Körkép készítése során 12 országban összesen több, mint 10.000 embert kérdeztek meg, egyebek mellett költési szokásaikról. |
Barkácsárukra több éve minden európai országban egyre többet költenek a háztartások, 2006-ban az előző évhez képest 2,5 százalékos a várható átlagos növekedést. Közép-Európa országai behozták lemaradásukat, különösen Magyarország, ahol a piac forgalma 20 százalékkal nőtt 2006-ban.
A szórakoztató elektronikai berendezések magyarországi piaca mindössze 3 százalékos növekedést mutatott 2006-ban az előző évhez képest, de az egy háztartásra jutó 22.750 forint ilyen termékekre fordított kiadás tekintetében megelőzi Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Oroszországot.
Személyre szabott hiteltanácsadás és lebonyolítás Forduljon a Privátbankár szakértőihez! Részletek itt! |
A felmérés szerint az autópiacon Magyarországon 2003 óta folyamatos visszaesés tapasztalható. 2006 első felében ugyan eredményesen indult a piac, de a szeptember-októberi események után összeomlott, így a forgalomba helyezett új gépkocsik száma 190.000-re tehető, ami 10 százalékkal kevesebb az előző évinél.
A felmérés általános tapasztalata, hogy az őszi események után a magyar fogyasztók pesszimisták lettek, a fogyasztási kedv visszaesett.
Kíméljük a banki alkalmazottakat!
Miért tart az állam a deviza-hitelezéstől?
Kiváltható az állami lakástámogatás?
A nagy lakáshitel-csapda: megéri milliókat bukni?