Bizalmat teremtett az európai uniós mentőcsomag

A 750 milliárd eurós (1000 milliárd dolláros) uniós pénzügyi biztonsági háló létrehozásának hét elején történt bejelentése "tartós bizalmat" teremt pénzügyi piacokon, és csak csekély annak a valószínűsége, hogy egyes országoknak élniük is kell vele - derül ki a Reuters hírügynökség több mint 60 közgazdász bevonásával készített közvélemény-kutatásából.

A megkérdezettek szerint csökkent annak a valószínűsége, hogy Görögország a következő öt évben elhagyja az euróövezetet. A szakértők ugyanakkor úgy vélik: euróövezet gazdasága a következő másfél évben csak szerény mértékben nő. A megkérdezett 27 közgazdász közül 25 úgy vélekedett, hogy a  csomag várhatóan sikeres lesz. A válaszadók szerint a piacokon a leginkább veszélyeztetett országnak tekintett Görögország és Portugália esetében csak egy az öthöz az esélye annak, hogy a következő egy év alatt sürgősségi alapokért folyamodnának. Spanyolország és Írország esetében ennek az esélye egy a tízhez. Görögországnak a hónap elején már megítéltek egy külön, 110 milliárd eurós nemzetközi szanálási csomagot. 

A közgazdászok szerint öt százalékra csökkent annak a valószínűsége, hogy Görögország a válság miatt a következő öt évben az eurózóna elhagyására kényszerülhet, az előző, április 28-án közölt Reuters-felmérésben a szakértők még 9 százalékra becsülték ennek esélyét. A görög gazdaság a szerdán közölt adatok szerint az első negyedévben 0,8 százalékkal esett vissza. Noha ez távolról sem volt olyan rossz eredmény, mint amitől sokan tartottak, elemzők további romlásra számítanak a kemény takarékossági intézkedések nyomán.

A felmérés során megkérdezett közgazdászok úgy vélekedtek, hogy Athén most már feltételezhetően minden szükséges segítséget megkapott ahhoz, hogy túlélje a válságot. A válaszadók szerint csökkent annak kockázata, hogy Görögországnak át kellene alakítania 300 milliárd eurós adósságállományának szerkezetét. Ennek esélyét a következő 12 hónapra 10 százalékra tették, az áprilisi felmérésben szereplő 20 százalékkal szemben.

Portugália, Spanyolország és Írország esetében 5 százalékra tették szuverén adósság átütemezésének lehetőségét a következő egy évre. Részben az egyes gazdaságokban bevezetett megszorító intézkedések miatt, mintegy 40 közgazdász úgy vélekedett, hogy az euróövezetben a GDP-növekedés a következő év végéig negyedéves összehasonlításban egyetlen negyedévben sem haladja meg a 0,5 százalékot.

Az elemzők a régió gazdasági növekedését 1,0 százalékosra becsülik erre az évre, a következőre pedig 1,5 százalékosra. Ezek az értékek nem változtak a Reutersnek a G7 országok gazdaságára vonatkozó, áprilisi előrejelzéséhez képest. A válaszadók  szerint az Európai Központi Bank a jövő év első negyedévéig várni fog a kamatlábak emelésével. A várakozások szerint az EKB jövőre minden negyedévben 25 bázispontos emelést jelent majd be.

MTI