Termőföldnek nem minősülő ingatlan magánszemélyként (nem egyéni vállalkozóként) történő bérbeadása esetén adószámot kell kiváltani és a bérleti díjról számlát vagy más számviteli bizonylatot kiállítani. Az adóteher többféleképpen is teljesíthető, a bérbadásból származó bevétel főszabályként külön adózó jövedelemnek minősül, amelynek jövedelemadója 25 százalék.
A bevétellel szemben költség ebben az esetben nem számolható el, ráadásul a bérbeadó által viselt mindennemű teher - így az ő nevére számlázott közüzemi díjak bérlő által történő megtérítése - szintén bevételnek számít. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a mérőórákat nem íratjuk át a bérlő nevére, így a rezsiszámlák a mi nevünkre érkeznek és mi is fizetjük őket, akkor a bérlőtől ezek ellentételezésére kapott összeg negyedét adó címén tulajdonképpen elbukjuk.
A főszabálytól eltérően a magánszemély választhatja azt a módszert is, hogy a bérbeadásból származó adóévi valamennyi bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelem adózási szabályait alkalmazza. Ennek az adózási módnak a választására a magánszemélynek két lehetősége van: az adóév végén az adóbevallásban vagy az adóév elejétől kezdődően.
Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint a lakásirodák leginkább a B kategóriás irodaházakkal versenyképesek. A lakásokat főleg azok a cégek keresik, akiknek ügyfélkörük miatt fontos a belvárosi iroda. Ilyenek az ügyvédi irodák, kisebb kutató cégek, valamint a 20 főnél kevesebb főt alkalmazó cégek, melyek az elhelyezkedés, olcsó megvalósítás, és az egyedi kialakítási lehetőségek miatt döntenek a lakásiroda mellett - tette hozzá Valkó Dávid. A szakember szerint egy lakás irodacélra történő bérbeadása azzal a kompromisszummal járhat, hogy egy cég mind esztétikailag, mind gépészetileg (pl. légkondicionálás, kábelezés) jobban átalakítja a lakást, ugyanakkor hosszabb távon megbízhatóbb bérlők lehetnek, mint egy magánszemély. |
Ebben az esetben az igazolt költségek elszámolhatóak vagy alkalmazható egy ún. vélt, vagy diktált 10 százalékos költséghányad, ebben az esetben a bevétel 90 százaléka lesz a jövedelem. Az így megállapított jövedelem 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelten az összevont adóalap része, amelynek az adóját az szja-tábla (17, illetve 32 százalék) szerint kell megállapítani.elszámolhatóak
A személyi jövedelemadó mellett azonban más közteher is rakódik az ingatlan bérbeadására. Ha a jövedelem az adóévben az egymillió forintot meghaladja és a bérbeadó az egészségügyi hozzájárulás (eho) megfizetése alól nem mentesül, a magánszemély meghatározott mértékig 14 százalékos eho fizetésére is kötelezett. A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást addig kell megfizetni, amíg a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 14 százalékos eho alapját képező jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség) után megfizetett százalékos mértékű eho együttes összege nem éri el a négyszázötvenezer forintot.
Mentes ugyanakkor a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe - olvasható az APEH tájékoztatójában.
Privátbankár - Korcsog Miklós