Cserbenhagyásos gázolásra készül az EU?

Az Európai Unió tagországainak pénzügyi és gazdasági válság elleni koordinációját bírálta Joaquín Almunia biztos egy keddi beszédében, egyúttal ismét sürgette, hogy a nyugati anyabankok segítsék az eurótérségen kívüli leányintézeteiket is.

Az Európai Parlamentben rendezett szemináriumon felszólalva az Európai Bizottság pénzügyi felelőse úgy vélte, az uniós tagállamoknak "nehézséget okoz"ténylegesen összehangolni lépéseiket a válság leküzdése érdekében.
- Közös célok és irányvonalak kialakítására a tagállamok vezetői mindig késznek mutatkoznak, de amikor tényleges koordinációról van szó, már nem annyira lelkesek - mondta Almunia.

Másodosztályúak lettünk az unióban

Megismételte egyúttal a brüsszeli bizottság azon álláspontját, hogy a nemzeti protekcionizmus nem válasz a válságra. Újfent emlékeztetett a bizottságnak arra a véleményére is, hogy a kelet-európai térség országainál egyedi elbírálásra van szükség, nem lehet azonos gondokkal küzdő csoportként kezelni őket. Ezt rögzítette az EU-tagállamok vezetőinek múlt vasárnapi, kötetlen megbeszéléséről kiadott közös sajtónyilatkozat is.

Felsorolt a biztos számos olyan lépést, amelyet a nemzetközi közösség, azon belül az EU tett a kelet-európai országok segítéséért, beleértve a Lettországnak és Magyarországnak nyújtott támogatást, valamint nemzetközi bankok múlt héten bejelentett közös programját a pénzintézetek és cégek stabilizálására.

A brüsszeli bizottság az elmúlt hetekben többször sürgette a nyugat-európai országokat, hogy pénzintézeteik támogatásakor ne tegyék lehetővé a kelet-európai leánybankok megkülönböztetését. A nyugati bankok becslések szerint mintegy 1700 milliárd eurónyi beruházási és kölcsöntevékenységet folytattak keleten. A keleti bankoknak nincsenek "mérgezett eszközeik", de a recesszió sújtja őket, magyarázta Almunia. - Kinek kell szükség esetén feltőkésíteni azokat a bankokat? Természetesen az anyabankjaik dolga ez! - mondta az EU pénzügyi biztosa.

Almunia elismerte, hogy a lebegő árfolyamú valuták leértékelődése is kockázatot jelent a makrogazdasági stabilitásra. Az EU-biztos arra is kitért, hogy rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel segíteni tudnak olyan esetben is, ha az euróövezet valamelyik országa kerül súlyosabb pénzügyi helyzetbe. Nem kívánta ugyanakkor nyilvánosságra hozni, milyen eszközökre gondol. Úgy vélekedett, hogy az euróövezet államai most élik át a válság mélypontját, és néhány hónap múlva remélhetőleg azt állapíthatják meg, hogy a legrosszabb már mögöttük van.

Előzőleg egy rádiónyilatkozatában a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén bírálta, hogy az EU nem képes közös választ találni a pénzügyi és gazdasági válságra, és ennek példájaként említette a vasárnapi EU-csúcstalálkozót. - Az európaiak nem a legjobb formájukat mutatták vasárnap, csaknem képtelenek voltak bármilyen közös megoldást találni - mondta az IMF vezetője, és a maga részéről is sürgette a bankok mérlegének megtisztítását.

A Washington Post szerint ez csak pszichológia

Téved, aki azt hiszi, hogy Európa egységére leginkább a kelet-európai gazdasági válság jelent veszélyt, hogy a gyengébb, volt kommunista gazdaságok lehúzzák gazdagabb, nyugati szomszédaikat - írta kedden a The Washington Post elemzője.

A hosszú ideje a minél szorosabb és szélesebb gazdasági együttműködést hirdető Európai Unió bajban van, amely azonban nem keletről ered - állapította meg Anne Applebaum, a mértékadó, liberális hangvételű lap szerkesztőségi bizottságának tagja. A valóságban a válság nem egy Nyugat és Kelet közötti régi törésvonalat tárt fel, és pláne nincs szó új vasfüggönyről, - írja Applebaum -"ahogy az ingerült és eredménytelen magyar miniszterelnök fogalmazott". Inkább egy még régebbi és nyilvánvalóbb igazságra derült fény: a legtöbb ember másokat hibáztat a saját hibái miatt, még azokért a hibákért is, amelyeket egyértelműen saját maga idézett elő - írta a Pulitzer-díjas szerző.

A legelső és legmélyebb gazdasági válság Európában nem Keleten, hanem Izlandon tört ki. A legmélyebb recesszió pedig nem a lassabb Délen, hanem Írországban, a dinamikus Északon következett be.

Lettországban, Európa új tagjában, ahol a kormány csődöt jelentett, valóban voltak erőszakos tüntetések, de sokkal erőszakosabb demonstrációkra került sor Görögországban, amely régebbi tagja Európának, sőt a közös európai valutaövezet tagja. Igaz, hogy a magyarok 240 milliárd dolláros különleges segélyt kértek Kelet-Európának, és a kérést elutasították, de egyetlen brit bank, a Royal Bank of Scotland 425 milliárd dolláros segélyt kért, amelyet meg is fog kapni a kormánytól. Csak a brit pénzintézetek több rossz adósságot halmoztak fel, mint a lengyel és cseh államadósság együttvéve, s e két országban még nem volt bankcsőd - fejtegeti az elemző.

Észak-dél: sokkal nagyobb a feszültség

A francia elnök azt sugallta, hogy országa gyenge ipari teljesítményéért részben a csehek okolhatók, akik olcsóbb Renault-kat gyártanak. A magyarok dühösek, hogy gazdagabb szomszédaik nem segítik ki őket több évi felelőtlen költekezés után. A brit munkások tiltakoznak a külföldi munkavállalók miatt, akik többnyire olyan állásokban dolgoznak, amelyeket a britek régóta nem vállalnak el. Az Egyesült Államokban is hasonló jelenség figyelhető meg: azok, akiknek nem kellett volna hiteleket felvenni, azokat hibáztatják, akiknek nem kellett volna hitelezni. Európában azonban a szenvedélyeket elkerülhetetlenül nemzeti felhangok kísérik.

A The Washington Post elemzője szerint ezek az ellentétek valóban szétfeszíthetik az Európai Uniót, de nem a Nyugat-Kelet tengely mentén. Az európai intézményeket évek, évtizedek óta képmutatás hatotta át: az európai vezetők miközben a nyilvánosság előtt a nemzetközi együttműködést hirdették, a színfalak mögött dédelgetett nemzeti ügyeket támogattak. Miközben Európa nagyobb nemzetközi szerepéről esett szó, vezetői nem tudtak valódi európai kül-, vagy energiapolitikát teremteni - írta Anne Applebaum a The Washington Postban.

Válságban a régiónk: a cechet a Nyugat állja
Támadás érte az országot - ezért kellett az IMF?
Orbán: új kormányért kiált az ország
Veres villámgyors magyar eurót szeretne
"Már politikai válságban az EU"
25 milliárd eurós mentőövet dobnak Kelet-Európának

MTI