Devizahitelek: "a költségvetés tehetetlen"

Helye van az kormányzati segítségnek mindazokban a gazdasági ágazatokban, amelyekben az állam hatékonyan képes beavatkozni a válság átvészelése érdekében - mondta Veres János pénzügyminiszter csütörtökön a BAMOSZ és a DEMOS által szervezett pénzügyi konferencián Budapesten.

Veres János kifejtette: az állami támogatás azt célozza, hogy a magyar gazdaság képes legyen megőrizni teljesítőképességét, s a válság elmúltával újra növekedésnek indulhasson. A pénzügyminiszter kifejtette: annál nagyobb esély van a szabályozási környezet kedvező megváltozására, minél messzebb mennek a pénzintézetek az önszabályozás kérdésében.

Alapos veszteségek: menekül a pénz

Veres János kitért arra is, hogy a devizahitelek törlesztésében való állami segítségnyújtással kapcsolatban társadalmi elvárások alakultak ki, azonban ezek nélkülöznek mindenfajta gazdasági racionalitást. A magyar költségvetés egy ilyen helyzet kezelésére nem alkalmas - mondta, hozzátéve azonban, hogy a kérdés politikai súlya miatt kompromisszumos megoldásra van szükség.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke előadásában rámutatott, hogy a magyar bankok amerikai társaiktól eltérően nem halmoztak fel "mérgező" eszközöket, tőkemegfelelési mutatóik magasabbak, mint a nyugat-európai pénzintézeteké, és az értékpapírosítási modell sincs jelen Magyarországon. A devizahitelek kapcsán emlékeztetett arra, hogy ugyanazok a bankok, amelyek Magyarországon folyósítanak ilyen hiteleket, Szlovákiában és Csehországban a koronában való hitelezést találták racionálisnak. Ebből az következik, hogy az eltérő makrogazdasági környezet állt a devizahitelezés magyarországi elterjedése mögött, így nem érheti szemrehányás a bankokat.

Felcsuti Péter úgy vélekedett, hogy van helye a nagyobb "állami rálátásnak" a pénzügyi szektor területén, legyen szó akár kockázatkezelésről, termékfejlesztésről vagy fogyasztóvédelmi kérdésekről. Akár egyes banki termékek betiltása is elképzelhető lehet bizonyos helyzetekben - tette hozzá. A Bankszövetség elnöke ugyanakkor kritizálta a rövidtávú politikai érdekek előtérbe kerülését a bank és ügyfél közötti egyenlőtlen szerződési feltételek orvoslását kitűző törvénymódosítás kapcsán. Szakmailag nem átgondolt, rosszul előkészített a törvénymódosítás - fogalmazott.

Simor: a forintforrás nagy részét elszívta a költségvetés
Eldőlt: állami vétójog a banki segítség fejében

A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi lecsapódása a devizahiteleseket érintette - jelezte a jegybank elnöke a konferencián felszólalásában, aki feltette a kérdést: elkerülhető lett volna a kockázat beépülése a rendszerbe, avagy szükségszerű volt a devizahitelek elterjedése? Véleménye szerint  nemcsak azért terjedtek el a devizahitelek, mert a forint kamatnál alacsonyabb volt a svájci frank kamata, hiszen egy esetleges alacsonyabb forint kamat mellett sem állt rendelkezésre forint forrás. Elsősorban ezért nem lehet korlátozni Magyarországon a devizahitelek felvételét  - magyarázta Simor András. Azért nincs elegendő forintforrás, mert azt egyrészt elszívta a költségvetés, hogy kielégítse hiteligényét, és a lakosság sem takarít meg - hangsúlyozta Simor András.  

A jegybank elnöke előadásában a nemzetközi kockázat kezelés egységes szabályozását és egységes Európai Uniós pénzügyi felügyelet felállítását szorgalmazta. Az MNB elnökének véleménye szerint a magyar szabályozásban növelni kell az átláthatóságot, meg kell jeleníteni a rendszerszintű kockázatokat, szükség esetén a felügyelet tilthasson be banki termékeket, a korai válságkezelési rendszer fejlesztése szükséges.

Ez azt jelenti, hogy a felügyeletnél olyan módszertant kell kidolgozni, hogy az eddigieknél korábban észlelje a kockázatok felépülését, és korábban legyen képes beavatkozni a rendszerbe, mielőtt valaki megszegi a törvényt, s általában észleli, hogy rossz irányba mennek a folyamatok - magyarázta a szükséges lépéseket az elnök. Simor András felvetette: a felügyeletnek legyen joga arra, hogy bizonyos mutatókat, így ésszerű hitel/betét arányt határozzon meg, a kockázat alapú versenyt korlátozza úgy, hogy hitelvételnél minimális önrészt határozzon meg, s adott esetben a tulajdonosi jogokat is képes legyen időben hatékonyabban korlátozni.

Példaként hozta fel az angol Northern Rock, illetve a Postabank esetét, amikor a részvényesek már semmit sem tudtak tenni a bank megmentése érdekében, annak megmentése az államra maradt, ugyanakkor a részvényesek képesek voltak az állam kezét megkötni, az állami válságkezelést korlátozni.


Devizahitelesek: behajtja a segítséget a kormány 
Gyurcsány: fogjunk össze!
Devizahitel: a többség pácban maradhat 
Panaszáradat: nekiestek a magyarok a bankoknak

MTI