.jpg)
Az IFSL elemzése szerint 2008 végén további 5500 milliárd dollár volt más, állami kezelésű befektetési mechanizmusokban, például nyugdíjtartalék-alapokban, fejlesztési alapokban, vagy állami tulajdonú vállalatoknál. A nem szuverén vagyonalapokban tartott hivatalos devizatartalékok értéke elérte az 6100 milliárd dollárt.
Az összesítés szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke 45 százaléka olajban gazdag közel-keleti országoké. A legnagyobb ilyen alap az Egyesül Arab Emírségekben működik, 957 milliárd dollár tőkevagyonnal; ez a világ összes ilyen alapjában kezelt tőkeérték negyede.
Az állami kezelésű befektetési alapok vagyonának további harmada ázsiai országoké; ezeknek az alapoknak a fő forrása a térségi gazdaságok devizatartaléka, áll az IFSL hétfői londoni összesítésében.
A szervezet szerint a világ második legnagyobb értékű szuverén vagyonalapját Kína hozta létre; ebben 764 milliárd dollár tőke volt 2008 végén. A két legnagyobb európai állami befektetési alap Norvégiáé és Oroszországé, 301 milliárd, illetve 225 milliárd dollárral.
Az IFSL előrejelzése szerint az elmúlt három évben a szuverén vagyonalapok éves átlagban 18 százalékkal növekedtek, de ez az ütem a továbbiakban várhatóan csökken, a nyersanyagárak - különösen az olaj - meredek tavalyi esése, valamint a világgazdasági válság miatt, amely az ázsiai országok devizatartalék-bővülésének lassulásához vezethet.
A City promóciós társasága azonban azt valószínűsíti, hogy az állami tőkealapok vagyona a rossz piaci helyzet közepette is nyolcezer milliárd dollár körüli szintre emelkedik - vagyis megkétszereződik - 2015-ig. Ez visszavett prognózis; a szervezet a tavalyi hasonló előrejelzésben még azt jósolta, hogy a szuverén vagyonalapok értéke az évtized közepére eléri a 10 ezer milliárd dollárt.
Az IFSL hétfői elemzése szerint a szuverén vagyonalapok - jóllehet korántsem új képződmények - a 2007-ben kitört globális hitelválság nyomán komoly mértékben előtérbe kerültek, a bajba került fejlett piaci pénzintézetekbe eszközölt tőkeinjekcióik révén. Ezek a befektetési szerveződések eddig összesen 60 milliárd dollár tőkét juttattak a legnagyobb amerikai, brit és svájci bankoknak - a Citigroup 22 milliárd, a Merrill Lynch 12,2 milliárd, a UBS 11,5 milliárd dollárt kapott 12-23 százalék közötti részesedések fejében -, ám a vagyonalapok e befektetéseken azóta komoly veszteségeket szenvedtek el.
Az Emírségekhez tartozó Abu Dzabi állami alapja (ADIA) például tavaly tavasszal 7,5 milliárd dollárral vett részt a Citigroup tőkehelyzetének javításában, azonban most vasárnap közölte, hogy felülvizsgálja befektetését.
Részben emiatt, részben az általános világgazdasági visszaesés miatt a szuverén vagyonalapok az utóbbi időben már nagyobb hangsúlyt fektetnek saját országuk gazdaságának felélesztésére likviditási injekciókkal, áll az IFSL hétfőn Londonban kiadott elemzésében.
Nyugdíjpénztár: ne vegye ki, csak ha muszáj!
Elérte a GDP 73 százalékát a bruttó államadósság
Befektetési alapok: újra jó üzlet?
Bukásra állhatnak az életbiztosításosok is
Alapos veszteségek: menekül a pénz
MTI