Ég(et)ő kérdés: spórolunk-e 8 milliárdot?
A Philips szerint nem lehet egyik napról a másikra kivonulni az izzólámpa-technológiából. Évekbe telhet, mire az ipar képes lesz a kereslet kielégítéséhez elegendő mennyiségű energiatakarékos villanyégőt előállítani - közölte a villamos berendezéseket gyártó vállalat szóvivője. A Philips tízéves időtávban tartja reálisnak a technológia átállást.
A vállalat üdvözli az ausztrál kezdeményezést az izzólámpák felszámolására. A Philips Lightning igazgatója Theo van Deursen maga is tett hasonló javaslatot egy energiafelhasználási hatékonysággal foglalkozó konferencián Brüsszelben, 2006 decemberében. "A technológia felszámolásának közös programnak kell lennie, amit valószínűleg törvényhozási oldalról is meg kell támogatni, minimális kritériumok lefektetésével" - jelentette ki akkoriban. Ennek hiányában lennének olyan gyártók, amelyek igyekeznének betölteni az izzólámpák kivonásával keletkező űrt.
| A Philips adatai szerint évente kétmilliárd izzólámpa fogy az EU-ban. Ennek kétharmada lakossági felhasználásra kerül. A magánlakásokban a világítótesteknek mintegy nyolcvan százaléka izzólámpa. |
A német energiaügyi hivatal (Deutsche Energieagentur) becslése szerint az izzólámpák kivonása a forgalomból és felváltásuk energiatakarékos fényforrásokkal hat százalékkal csökkentené Németországban a lakossági áramfelhasználást. Ennek köszönhetően négymillió tonnával csökkenne az üvegház hatást okozó gázok lakossági fogyasztásnak tulajdonítható kibocsátása.
A német környezetvédelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ellenvéleményének adott hangot. Az SPD és a Zöldek részéről a kezdeményezés támogatásra talált.
Az izzólámpa valósággal pocsékolja az energiát, mivel mindössze 3-5 százalékát alakítja át fénnyé, a többi hő formájában távozik. Az izzólámpa működési elve meglehetősen egyszerű: árammal izzásig hevíteni egy fémszálat, ami így fényt bocsát ki. Az alkalmazott fémszál az esetek többségében wolfram, amit az (el)égés megakadályozása érdekében oxigénmentes gázközeg vesz körül. A több mint száz éves technológia szinte már minden alkalmazási területen létjogosultságot szerzett magának. Léteznek izzólámpák 0,1 Watt teljesítménytől egészen 20 ezer Wattig a legkülönfélébb felhasználási területekre.
Az első szabadalmat az angol Frederick de Moleyns kapta 1841-ben izzólámpájára, ami két platinaszál között szénport izzított. Az első ténylegesen használható izzólámpát Heinrich Goebel német órás és optikus állította elő. Ebben bambusz szénszál szolgált izzószálként, kereskedelmi hasznosítását azonban nem oldották meg. A gazdasági áttörést Thomas Alva Edison érte el 1882-ben, aki szénszálas izzólámpájával egy egész New York-i kerületet borított fénybe.
Az új energiatakarékos fényforrások drágábbak ugyan, de jóval tartósabbak az izzólámpánál. Hosszabb távon az alacsonyabb energiafelhasználás miatt a mérleg az energiatakarékos lámpa javára billen. Egy 100 Wattos izzó ára körülbelül egy euró, egy azonos fényteljesítményű takarékos lámpáé ezzel szemben 11 euró. Az utóbbi élettartama viszont 15 ezer óra, szemben az izzó ezer órás élettartamával. Egy takarékos fényforrás tehát 15 izzót vált ki. A beszerzési költség mellett a felhasználó még az energiaköltségekben is megtakarít 170 eurót.
Föld alá zárnák a szén-dioxidot
Itt a megoldás a magas fűtésszámlára - elefántfű
Biodízel kontra bioetanol: a MOL a gázolajban hisz
Gyengült a forint szerdán a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
