A magyar jog értelmében az a személy, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol, annak értékével arányos illetéket, úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni. Ha a saját tulajdonú lakóingatlan megvásárlását megelőzően vagy azt követően az adófizető értékesíti addigi magyarországi lakóingatlanát, csak akkor kötelezett illetékfizetésre, ha a megvásárolt ingatlan értéke meghaladja az értékesített ingatlan értékét, és abban az esetben is csak az értékkülönbözet után.
Ha azonban magyarországi lakóingatlan vásárlásakor az adófizető más uniós tagállamban lévő lakóingatlanát értékesíti, az illetéket nem az értékesített lakóingatlan értékével csökkentett különbözet, hanem a megvásárolt ingatlan teljes vételárának arányában számítják ki.
Ennek következtében azok a személyek, akik más tagállamban lévő lakóingatlanuk értékesítésével költöznek Magyarországra, hátrányt szenvednek azokhoz a magyarországi lakosokhoz képest, akik új lakástulajdonukra magyarországi lakóingatlan értékesítésével tesznek szert. Holott előfordulhat - jegyezte meg az indoklás -, hogy a más tagállamban ingatlanukat eladó, majd Magyarországon ingatlant vásárló személyek az előző, külföldi ingatlanuk megvásárlásakor a magyarországihoz hasonló mértékű illetéket fizettek.
9 jogszabály hiányzik
Magyarország továbbra is azon tagországok csoportjába tartozik, amelyek a legtöbb európai uniós jogszabályt már átültették hazájuk jogrendszer - derül ki az Európai Bizottság e témáról készített eredménytáblájából, amelyet csütörtökön tettek közzé Brüsszelben.
Magyarország 1611-ből 9 jogszabály átvételével adós, és mindössze 0,7 százaléknyi átültetést kell pótolnia. Budapest ellen a - novemberben lezárt - statisztika szerint 25 szabálysértési eljárás folyik, ennél kevesebbel csak Románia, Ciprus, Bulgária, Szlovénia, Litvánia és Észtország "büszkélkedhet".
Az EU legfőbb végrehajtó testülete ennek alapján úgy véli, hogy a kérdéses magyar szabályozás korlátozza az Európai Unió polgárainak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a munkavállalók szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. Mivel Magyarország a szóban forgó illetékjogi szabályokat nem módosította a részére tavaly június 26-án elküldött indokolással ellátott véleménynek megfelelően, az EU-bizottság úgy határozott, hogy az Európai Bíróság elé terjeszti az esetet.
A PM szerint a törvény rendben van
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, hogy a magyar illetéktörvény Magyarország területén hatályos, csak az itt kötött ügyletekre vonatkozik. A PM nem ért egyet az Európai Bizottság kifogásaival, nem módosítja az illetéktörvényt. Az Európai Bíróságtól a saját álláspontjával egyező ítéletet vár - tette hozzá.
Figyelmeztetést is kaptunk: védenünk kellene a növényeket
"Indoklással ellátott vélemény" formájában figyelmeztette Magyarországot és Olaszországot Brüsszel azért, mert e két ország mindeddig nem ültette át saját nemzeti jogrendjébe azt az uniós irányelvet, amely a növények számára veszélyes organizmusok behozatala elleni óvintézkedésekről szól.
Az Európai Bizottság erről csütörtökön tett bejelentést Brüsszelben. Az "indoklással ellátott vélemény" megküldése a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé citálást megelőző szakasznak számít az úgynevezett jogsértési eljárások során követett uniós gyakorlatban. Ezt az érintett állam azzal tudja kivédeni, ha bejelenti, megtörtént a szóban forgó jogszabály helyi jog szerinti kihirdetése.
Soros elnök még nem szólta le így az EU-t
Spórolás és reform - ezt kéri tőlünk Brüsszel
Megoldják-e az új tagok, amit a nagyok is nyögnek?
APEH-ellenőrzés: ne ijedjen meg, ha duplán lát!
Rendesen adózik? Iratkozzon fel a dicsőséglistára!
MTI