Fidesz: kevesebb képviselőt az önkormányzatokba!

A Fidesz tervei szerint idén ősztől már kisebb önkormányzati képviselő-testületek működnének; a párt hétfőn nyújtotta be a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatát.

Az indítvány szerint - amely a kihirdetése napján hatályba lépne - jelentősen csökkenne az önkormányzati testületek létszáma. A jövőben a tízezer lakos alatti településeken az "egyéni listás" választási szisztéma elnevezést fogják használni az eddig alkalmazott "kislistás" rendszer helyett. E helyeken száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, ötezer lakosig hat, tízezer lakosig pedig nyolc lenne a helyi képviselők száma.
   
A tízezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben vegyes választási rendszer lesz: mandátumhoz egyéni választókerületben és kompenzációs listán lehetne jutni. 25 ezer lakosig összesen 11, 50 ezerig 14, 75 ezerig 17, százezerig 20 mandátumot osztanának ki. Minden további százezer lakos után eggyel nőne az egyéni választókerületben, és minden további 25 ezer lakos után eggyel nőne a kompenzációs listán választott képviselők száma.
   
A Fővárosi Közgyűlés tagjainak számát Budapest lakosságszáma alapján határoznák meg úgy, hogy minden 50 ezer lakos után egy képviselő lenne választható; a közgyűlés tagjait fővárosi listán lehetne megválasztani.
   
Ugyanez az elképzelés igaz lenne a megyei közgyűlésekre is. Ott 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezer lakosonként pedig további egy képviselő.

A javaslat szerint a polgármestert és a főpolgármestert a települések választói közvetlenül választják. A záró rendelkezések között rögzítik azt is, hogy a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki a lakosságszámadatot nyilvántartó központi szervet.


Kártalanítják a tűzijáték és az oszlatások károsultjait

Benyújtotta a Fidesz azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely kimondaná: az állam bocsánatot kér a 2006 augusztus 20-i tűzijáték, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések áldozataitól és azokat teljes körű anyagi és erkölcsi kárpótlás illeti meg. Az indítványt Lázár János, Balog Zoltán, Kósa Lajos, Ékes Ilona és Gulyás Gergely jegyezi.

Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket és Magyar Államkincstáron keresztül egyenlítse ki azok "megalapozott kártérítési igényét", akiknek a 2006 augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, valamint a 2006 szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépések következtében, vagy azzal összefüggésben alkotmányos alapjoga, illetve személyhez fűződő joga sérelmet szenvedett.

A hét kérdése: A Fidesz az iskolába járáshoz kötné a családi pótlékot. Önnek mi a véleménye?

Az Országgyűlés nem kíván alaptalan kártérítési igényeknek eleget tenni - írják az előterjesztők azzal, hogy ez az eljárás csak azokat érinti, akiknek az esetében a rendőrég a jogsértést elismerte, illetve akik az őket ért sérelem miatt feljelentést tettek vagy kártérítés iránt pert indítottak, és a követelés jogalapja (tehát az áldozatot ért sérelem) bizonyított. Azokat is érinti az eljárás, akik ugyan nem indítottak kártérítési pert, de a sérelmükre a rendőrség által elkövetett bűncselekmény tényét ügyészségi határozat állapította meg.
   
Nem indokolt tehát azoknál, akiknek büntetőjogi felelősségét jogerős bírósági ítélet állapította meg, akiknek jogerős bírósági ítélet már kártérítést állapított meg, illetve jogerősen utasított el. Ugyancsak nem indokolt azoknál, akik a további igényérvényesítésről lemondva egyezséget kötöttek, és akiknek a feljelentése folytán nem indult nyomozás, illetve a nyomozás lezárására bűncselekmény hiányában került sor.
   
Az új Országgyűlés megkövet minden ártatlan áldozatot, és bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért - rögzíti a javaslat, ahogy azt is: elő kívánják segíteni, hogy az évek óta tartó peres eljárások megegyezéssel befejeződjenek, a jogalap tekintetében nem vitásan fennálló kártérítési igények kielégítése megtörténjen.


"Megértettük és készen állunk"

Az Országgyűlésnek egy politikai nyilatkozatban kell deklarálnia, hogy világosan megértette a magyar emberek akaratát, és készen áll a Nemzeti Együttműködés rendszerének megalapítására - mondta Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője hétfőn a "Nemzeti Együttműködésről" című politikai nyilatkozattervezet általános vitájában. Szijjártó Péter vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: az emberek egy olyan új rendszert alapítottak, amelynek középpontjában nemzeti ügyek vannak.

A politikus az ilyen ügyek közé sorolta az ország gazdaságának helyreállítását, a magyar egészségügyi rendszer megmentését, a szociális biztonság helyreállítását, a munkahelyek védelmét, valamint a rend helyreállítását.
   
Kiemelte: az emberek forradalmat vittek véghez a szavazófülkékben, amivel megbuktatták a "bűnszervezetek korszakát", azt a rendszert, amely az államadósság növelésével "elzálogosította a fiatalok jövőjét", felrúgta a szociális biztonságot, 16 éves csúcsra emelte a munkanélküliséget, valamint az összeomlás szélére sodorta az egészségügyet, a politikai döntések középpontjába pedig a magánérdeket tette a közérdek helyett.

Az Országgyűlésnek meg kell felelnie a magyar emberek új rendszer felállítására irányuló döntésének és az emberek akarata szerint kell eljárnia, hiszen "ez az igazi demokrácia" - zárta beszédét Szijjártó Péter.

MTI