Fidesz: ősszel már új rendszerben választhatunk

Parlamenti albizottságban tárgyalná meg a Fidesz a kisebb Országgyűléssel kapcsolatos javaslatához szükséges választásitörvény-módosítást. A kisebb létszámú önkormányzati testületekkel összefüggésben megengednék, hogy "kívülről" érkezzenek alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök. A Fővárosi Közgyűlés terveik szerint 35 tagú lenne.

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a kisebb parlamentről szólva kifejtette: az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítási javaslatot már pénteken benyújtották. A szándékuk az, hogy legfeljebb kétszáz fős, maximum 13 nemzetiségi képviselővel kiegészülő Országgyűlés működhessen Magyarországon.

Hétfőn az Új irány 2010 című javaslatcsomag keretében kezdeményezik - folytatta -, hogy álljon fel egy olyan paritásos albizottság az alkotmányügyi bizottságon belül, amelynek az lenne a feladata, hogy 2011. szeptember 1-jéig terjesszen elő ebben az ügyben egy egyeztetett választásitörvény-módosítást. Ha ez nem sikerül, akkor arról az érintett jogszabály azon változtatásáról fog tárgyalni a parlament, amelyet a Fidesz indítványoz - közölte Kósa Lajos.

A politikus kérdésre elmondta: a választási rendszerben megtartanák az egyéni szisztémát, és körülbelül a megválasztandók fele lenne egyéni képviselő, a másik fele pedig listás.

Az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentésével kapcsolatban azt mondta: ennek lényege, hogy nem fűnyíróelvszerűen, hanem a működőképességet és az ésszerűséget figyelembe véve csökkenjen a létszám - testületenként változó mértékben - a jelenlegihez képest mintegy 40-50 százalékkal. Azt a problémát is szeretnék kezelni, hogy a megyei közgyűlések és a Fővárosi Közgyűlés nem az általuk képviselt választópolgárok számához igazodó testületek - emelte ki a politikus.

Ezért - folytatta - a megyei testületek létszáma esetében meghoznak egy minimumot, nagyságuk lélekszámarányos lesz. A Fővárosi Közgyűlés 35 tagú lenne.

A megyei közgyűlések létszámával kapcsolatban kifejtette: 400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület; 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő; 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezrenként pedig további egy képviselő.  A polgármesterek közvetlen választását megtartanák.

A jelenlegi önkormányzati választójogi rendszer logikáját megőriznék: 10 ezer lakosig "egyéni listás" szisztéma lenne, 10 ezer fölött pedig szintén lélekszámarányhoz kötnék a képviselő-testületek nagyságát, és ott vegyes lenne a választási rendszer.

Módosítanák az önkormányzati törvényt is: e szerint alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt nemcsak a képviselő-testületből lehetne választani, hanem "kívülről" is. Megbízatása akkor szűnne meg, ha azt a testület visszavonja, vagy ha az általa ellátandó feladatok "üres halmazzá" válnak. Azok az alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök és főpolgármester-helyettesek, akik eredetileg nem tagjai a testületnek, nem válnak annak tagjává, és nem is szavazhatnak, viszont teljes körű tanácskozási joguk van - ismertette Kósa Lajos.
Előírnák ugyanakkor, hogy az említett tisztségek betöltői közül legalább egyet a testület tagjai közül kelljen megválasztani.

Módosítani kell Kósa Lajos szerint a választási eljárási törvényen is, hogy a mostani 72 napos önkormányzati kampányidőszakot 60 napra rövidítsék le. Elképzeléseik szerint ősszel már kisebb önkormányzati testületekre lehetne szavazni.

MTI