Fideszes elszólások: készülhetünk a megszorításokra?

A magyar kormány talán azért túlozza el az ország pénzügyi nehézségeit, hogy új megszorító intézkedésekre készítse fel az ország társadalmát - idézte Nouriel Roubini neves amerikai közgazdászt a Bloomberg Businessweek üzleti magazin.

"Az államcsőd nyilvános emlegetése nem építő jellegű" - mondta riportereknek a világhírű New York-i egyetemi professzor, aki megjövendölte a 2008-as globális pénzügyi válságot. "Az új kormány új pénzügyi megszorításokra készíti fel a lakosságot" - fogalmazott.
   
Az üzleti magazin emlékeztetett: vezető magyar tisztviselőknek az ország nehéz gazdasági helyzetéről tett megjegyzései olyan aggodalmat keltettek, hogy az európai adósságválság átterjedhet Közép-Európára. Emiatt meggyengült az euró, és a magyar deviza 12 hónapos mélységbe süllyedt, a hitelfelvételi költségek pedig 2008 októbere óta a legmagasabb szintre nőttek.
   
Roubini szerint Magyarország talán önmagának okozott problémát. Azt mondta, a magyar vezetők súlyosbítottak az ország pénzügyi helyzetén, "az új kormány hatalomra került, és megpróbálta az előző kormány hibáztatni".


Nem vagyunk Görögország

Magyarország, az összehasonlítások ellenére, nem Görögország - állapította meg a The New York Times online kiadásában. A számok nem erről tanúskodnak - olvasható a tekintélyes amerikai napilap Londonból keltezett vasárnapi cikkében.

A magyar költségvetési hiány nagyjából fele a görögnek. Az euróövezeten kívül fekszik, így nyomás esetén, devizája, a forint leértékelésével lendíthet az exporton. Legfőképpen pedig egy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támogatott gazdasági átalakítás közepén van, szükség esetén további 2 milliárd dollárt hívhat le. Ez azonban nem akadályozta meg azt, hogy magas rangú magyar tisztviselők "politikai töltetű nyilatkozatai" nyomán mély zuhanás történjen a világ pénzügyi piacain pénteken - írta a szerző.
  
A hátterében valószínűleg az húzódik, hogy Orbán Viktor, az újonnan megválasztott jobbközép miniszterelnök - akárcsak más európai vezetők - számára szinte lehetetlennek bizonyul egyszerre két nagyon eltérő érdeknek megfelelni. Az egyik oldalon az elégedetlen választók állnak, akik nem akarják, hogy fizetésük és juttatásaik csökkenjenek, a másik oldalon pedig az Európai Unió, az IMF és a kötvénybefektetők vannak, akik viszont további megszorító intézkedéseket követelnek - írta a lap.

Ezzel párosul a cikk szerzője szerint az európai gazdaságok egyre jobban stagnáló állapotának dilemmája. Az euróövezet gazdaságai az első negyedévben mindössze 0,2 százalékkal növekedtek, ez a vezető gazdaságok sorában a legrosszabb, még az alvó japán gazdaságénál is gyengébb adat.
   
Ha az európai gazdasági kilábalást kioltják az adóssággondok, ez a világgazdaság egészére veszélyt jelent. Ezt tükrözi Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszternek a fejlődő és feltörekvő országokat tömörítő G20 csoporthoz intézett legutóbbi üzenete, amelyben aggodalmát fejezte ki Japán és Európa várható gyenge belső kereslete miatt.
   
A The New York Times rámutatott: ebben a szélesebb összefüggésben - az euróövezet, Nagy-Britannia és Kelet-Európa várható lassúbb növekedési ütemének kilátásával - kell szemlélni a magyar kormányzati tisztviselők "gyújtó hatású nyilatkozatait".
   
Szijjártó Péter kormányszóvivő azt mondta, a magyar gazdaság nagyon súlyos állapotban van, és az államcsőd lehetőségét sem zárta ki. Kósa Lajos, a kormányzó Fidesz alelnöke és más tisztviselők pedig figyelmeztettek: Magyarországot görög típusú válság fenyegeti. A magyar kormány a hétvégén igyekezett arról biztosítani a megdöbbent hazai és külföldi befektetőket, nincs csődközeli helyzet, a kormány igyekszik tartani a GDP 3,8 százalékát kitevő hiánycélt.
   
A The New York Times kiemelte: a görög hasonlat hazai viszonylatban politikai előnyökkel járhat, egyrészt felkészítheti a lakosságot a keményebb kiadáscsökkentésekre, másrészt javíthatja alkupozícióját az adócsökkentési ígéretek és a növekedést ösztönző lépések tekintetében. Ez a politikai megtévesztési taktika azonban visszafelé sülhet el: a befektetők menekülhetnek a forinttól és elfordulhatnak a költségvetési deficit finanszírozásától (a legutóbbi államkötvény-aukciókon már nagyon gyenge kereslet mutatkozott).

MTI