Gazdaságpolitika: meg van kötve a kormány keze?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. új előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idén egy százalékkal nő, a GDP-arányos államháztartási hiány 4 százalék lesz. Az év végére 4 százalékra csökkenhet az infláció, a foglalkoztatási helyzet tovább romlik. Az elemzés szerint az akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de nem bizonyosan elégséges reagálás a létrejött helyzetre

Magyarországon az elmúlt másfél évben a külső és belső egyensúly látványosan tovább javult, viszont visszaesett a fogyasztás, a beruházás és a GDP. A kiigazítás nemzetközi elismerést aratott, javította az ország hitelességét. Az új kormány szerény (talán a GDP 1-1,5%-ára kiterjedő) költségvetési mozgásterét a görög válság tovább szűkítette, majd ennek figyelmen kívül hagyása a minimálisra csökkentette. A június eleji súlyos kormányzati politikai, szakmai és kommunikációs hiba után már az idei célok kisebb módosítása is lehetetlenült, az EU és a pénzvilág a 3,8%-os államháztartási hiány tartását várja. Lazítás helyett szigorítás került napirendre - írja a GKI.

Májusban immár egy éve tart a GKI konjunktúraindexének mélyponthoz viszonyított, szinte töretlen és markáns emelkedése, s immár a fogyasztói és az üzleti bizalom is meghaladja a válság előtti utolsó „békehónap”, 2008 szeptemberének szintjét.

Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai javultak, de a külső konjunktúrához erősen kötődő ipari cégeké sokkal inkább és egyértelműben, mint a belföldi piachoz inkább kötődő ágazatoké. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése is kedvező irányba változik, az iparban és a kereskedelemben a javulásra számítók aránya már meghaladta a romlást valószínűsítőkét. A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban és májusban – a parlamenti választásokat közvetlenül megelőzően és követően – különösen látványosan emelkedett.

A magyar kormány mozgásterét mindenekelőtt az államháztartási hiány nemzetközileg és piacilag elfogadtatható nagysága határozza meg. Noha a magyar államháztartás folyó egyensúlyi helyzete európai összehasonlításban már kifejezetten kedvező – az Európai Bizottság májusi prognózisa szerint idén nálunk lesz a hatodik legkisebb deficit az EU-ban –, de a hiány évközi emelését jellemzően csak a nemzetközi feltételek váratlan és kivédhetetlen mértékű romlása esetén tolerálják az európai intézmények.

A GKI szerint a forint árfolyama a II. félévben – az I. félévhez hasonlóan –  270 forint/euró körül alakul.

Tavaly a válság ezt valóban indokolta, idén azonban a konjunktúra talán még kedvezőbb is a korábban gondoltnál. Emellett a 2001-2006-os magyar „fiskális alkoholizmus” emléke még elevenen él a nemzetközi pénzvilágban. Mindezeket az új kormány nem vette figyelembe. Ebben a környezetben súlyos politikai és szakmai hibának bizonyult a gazdasági vészhelyzetet, sőt végül egyenesen államcsődöt vizionáló hivatalos kommunikáció. A magyar kormány iránti bizalmat súlyos csapás, a gazdaságot indokolatlan kár érte - írja elemzésében a GKI.

A magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen bizalmat csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni. Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a GKI 4% körüli hiányt vár.

A GKI az akciótervről

Az elemzés szerint a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de nem bizonyosan elégséges reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik.

Az akcióterv valójában három részből áll. Egyrészt 2010-re egy szándéka szerint összesen 350 milliárd forintos költségvetési megszorító csomag. Másrészt 2011-re egy jelentős szja-csökkentés egykulcsos adóval és megnövelt gyermekkedvezménnyel. Harmadrészt sok kis, esetenként hasznos, esetenként populista, esetenként aligha megvalósítható ötlet. Mindez érdemi fordulat az elmúlt évek ellenzéki kommunikációjához képest, hiszen az új kormány költségvetési megszorítást hajt végre, nincs átfogó és azonnali nagymértékű adócsökkentés, a meghirdetett adóváltozás pedig a közepes és magas jövedelműek számára előnyös, az alacsony jövedelműek számára hátrányos.

Probléma, hogy a jelenlegi ismeretek alapján fennmarad a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban eddig is feltételezett, a GDP legalább 0,5-1%-ára kiterjedő túlköltekezés.

A GKI szerint irreálisnak látszik a pénzintézetektől három éven keresztül és különösen idén négy hónap alatt évi 200 milliárd forintot – éves nyereségük mintegy felét – beszedni. Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami szféra bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása.

Néhány javaslat kifejezetten szembemegy a piacgazdaság logikájával. Ilyen például a közüzemi díjak emelésére vonatkozó moratórium, az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése, a devizaalapú jelzáloghitelezés megtiltása.

Egyelőre nincs szó a nagy állami rendszerek – szolgáltató ágazatok és cégek – működési mechanizmusának megváltoztatásáról, holott a kiadáscsökkentés csak szerkezeti átalakítással együtt hoz tartós javulást.

A GKI jóslatai

A GKI előrejelzése abból indul ki, hogy a kormányzat a nemzetközi bizalom visszaszerzése, s ezzel a kedvező finanszírozási lehetőség érdekében 2010-11-ben kitart a korábban tervezett költségvetési hiánypálya mellett. Így feltételezi, hogy az utóbbi időben felvetődött "öngyilkos" elgondolások - például a devizahitelek tömeges forintra konvertálása, a jelzáloghitelesek tömeges kimentése, a magán-nyugdíjpénztárak államosítása, a kamatszint mesterségesen alacsony szintre való leszorítása - nem valósulnak meg.

A GKI szerint az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya várhatóan mintegy 50 milliárd forinttal lesz magasabb az előirányzottnál. Így az (európai módszertan szerinti) hiány idén a GDP 4%-a körül lesz. A bruttó államadósság a GDP százalékában 2010 végén a megelőző évi 78,3% körül alakul. Ez nem lesz kiugró Európában, de folyamatos finanszírozása a befektetők bizalmának megőrzését igényli. Ez a magyar pénzügyi rendszer forrásainak és az IMF-EU hitelcsomagnak a további részbeni felhasználásával simán megoldható.

A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul. Magyarország nettó értelemben nem szorul külföldi forrásokra, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.

Az előrejelzés szerint a lakossági fogyasztás szintje 2%-kal tovább csökken. A versenyszférában 4, a közszférában kb. 1%-kal nő a reálkereset. A reáljövedelmek ennek ellenére csak stagnálnak. A foglalkoztatás ugyanis idén még csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai megadóztatásuk miatt visszaesnek, s a család-támogatások nominálisan sem nőnek. A nyugdíjak reálértéke pedig az inflációval történő emelés, a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése és a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve közel 1%-kal csökken.

A foglalkoztatási helyzet várhatóan tovább romlik. A foglalkoztatott létszám az év egészében 1%-kal csökken, a munkanélküliség 11,5%-ra nő. 2010 első felében még 5,5% felett lesz az infláció, de az év végére 4% körülire csökken, így az éves átlag 4,8% lesz a GKI szerint.

Privátbankár