Harmadával estek a befektetések

A közép- és kelet-európai régiót sújtotta leginkább a válság hatására csökkenő befektetési kedv - Magyarországon 36%-kal csökkent a projektek száma

Régiós átlagban negyven százalékos a visszaesés a külföldi működőtőke-befektetési projektek számát tekintve, miközben az európai átlag tizenegy százalékos csökkenést mutat – derül ki az Ernst & Young szerdán közzétett felméréséből. Az Ernst & Young tanulmánya a 2009-ben bejelentett Európába irányuló külföldi működőtőke-befektetési projekteket, valamint a globális befektetők rövid- és középtávú befektetési hajlandóságát elemzi.

Az Európai Versenyképességi Jelentés szerint a recesszió Európán belül a közép- és kelet-európai régióba irányuló befektetési projektekben éreztette leginkább hatását. Magyarországon egy év alatt 36 százalékkal csökkent az induló külföldi befektetési projektek száma, így hazánk egy hellyel lejjebb csúszott a rangsorban. Csehországban 30 százalékos, Lengyelországban 42 százalékos volt a visszaesés – olvasható az Ernst & Young ötödik Európai Versenyképességi Jelentésében.

A bizonytalan helyzet átmeneti változást teremtett a nyugat-európai országokba való befektetési kedv javára, így 2009-ben a nagyobb európai gazdaságok viszonylag jól tartották magukat a tőkevonzás tekintetében. A franciáknál 1, az olaszoknál 4, a németeknél 7 százalékkal nőtt az új projektek száma. Európai átlagban azonban összesen 11 százalékkal csökkent a külföldi befektetések száma.

„Bizakodással tölthet el minket, hogy az ismert magyar gazdasági és politikai problémák ellenére a 2009-ben induló projektek várhatóan több mint 7000 munkahelyet hoznak létre hazánkban, amely még mindig a 6. legmagasabb európai viszonylatban. Látni kell azonban, hogy ez negyven százalékkal kevesebb az előző évinél, így a létrehozott munkahelyek tekintetében részesedésünk 8 százalékról 6 százalékra csökkent a kontinensen. A befektetők a tavalyi évben általában a biztonságosabb és kiszámíthatóbb gazdaságok felé fordultak, de figyelemreméltó Törökország és Oroszország előretörése a létrehozott munkahelyek számában.” – mondta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

Az elmúlt év során azokban a szektorokban volt látható visszaesés, amelyek hagyományosan a közép - és kelet-európai régióba irányulnak, illetve kifejezetten a fejlődő gazdaságokkal hozhatók összefüggésbe (autóipar, bányaipar, közlekedési projektek). A válságra kevésbé érzékeny szektorokban, mint az élelmiszer-, gyógyszer-, és villamosipar, összeurópai szinten növekedtek a befektetéseket mutató számok.

2009-ben, abban a tekintetben is változott a kép, hogy mely országokból származtak a befektetések a befektetések Európába. Az előző éveknek megfelelően a befektetési projektek nagyjából negyede az Egyesült Államokból érkezett, ám összességében az amerikai ügyletek száma is csökkent. Ugyanez volt a helyzet a német, a brit, a francia és a japán eredetű projektekkel, amelyek együttesen további 25 százalékot tettek ki. A fejlődő országok közül Kína érzékelhetően többet fektetett be Európába 2009-ben. A projektek száma 30 százalékkal nőtt az előző évihez képest, elérve ezzel a 111-et. Fontos kiemelni, hogy a kínai projektek a sorban a harmadik helyen állnak munkahelyteremtés tekintetében az európai kontinensen.

A több mint nyolcszáz megkérdezett vállalatvezető 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kivár, mielőtt újabb hosszú távú európai befektetésről döntene. Bár 2009-ben a befektetők Európát preferálták, jelenleg ismét Kínát tartják a legvonzóbb üzleti célpontnak, Nyugat-Európa pedig a második helyen szerepel az összesítésben. A közép- és kelet-európai régió rövid távú megítélése romlott, ám reménykeltő, hogy hosszabb távon továbbra is prioritásként kezelik a befektetők Közép- és Kelet-Európát.

Jay Nibbe, az Ernst & Young helyettes regionális (EMEIA) partnere a jelentés kapcsán kiemelte: „Az európai kormányoknak prioritásként kell kezelni azt, hogy országuk továbbra is vonzó maradjon a meglévő és az új befektetések számára. Megfontolandó, hogy milyen gyakorlati lépéseket tehetnek a vállalkozói – és a befektetési kedv élénkítésére. Konkrét és valós cselekvési terv nélkül Európának még a jelenleginél is nehezebb lesz a fenntartható és tényleges gazdasági növekedés biztosítása.

Privátbankár