.jpg)
2008-ban az új lakások több mint felét természetes személyek építtették, többnyire saját használatra, 47%-át pedig vállalkozások, zömmel értékesítésre. 122 önkormányzati lakás épült, a legkevesebb 1995 óta. Míg az eladásra épített lakások száma 3%-kal visszaesett, kissé nőtt a bérlakásoké; a vállalkozások és a magánszemélyek bérlakásaival együtt több mint 300 új lakás készült ilyen céllal. Az építési formák között a lakóparki építkezés visszaszorult, új lakóépületekben a legtöbb lakás családi házban épült.
Emelkedett a nagyobb lakások aránya, az új lakások átlagos alapterülete 90 m2 lett, 3 év óta a legnagyobb. Folytatódott a lakásépítés kivitelezői hátterének szerkezeti átalakulása; az új lakások több mint háromnegyed része építőipari kivitelezéssel készült, a lakossági házilagos kivitelezés már az egyötödös arányt sem éri el.
A lakásépítés továbbra is a közép-magyarországi régióra koncentrálódik. Pest megyében egyötöddel több új lakást vettek használatba, mint egy évvel ezelőtt, Budapesten 9%-kal nőtt a kiadott új engedélyek száma. Így az országos lakásépítés fele történik – akár az új engedélyeket, akár a befejezett lakásokat tekintve – a közép-magyarországi régióban. A használatba vett lakások száma a Dél-Alföld minden megyéjében emelkedett, régiós átlagban 12%-kal, és szintén egyöntetűen alakult a Dél-Dunántúlon, itt azonban visszaesett, 19%-kal. Az új lakásra kiadott építési engedélyek országos átlagban 1%-kal csökkentek, miközben a Közép-Dunántúlon 40%-os növekedés, az Észak-Alföldön pedig 22%-os visszaesés következett be. Az Alföld valamennyi megyéjében kevesebb új engedélyt adtak ki, mint 2007-ben.
A befejezett üdülőépítések száma már harmadik éve csökken, ugyanakkor az építési szándék mérsékelten emelkedik. 2008-ban 710 üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt, ami 9%-kal kevesebb, mint az előző évben volt. Az üdülők átlagosan 77 m2-es alapterülettel épültek. Az előző évihez képest 4%-kal több, 1340 új üdülőegység építésére kértek engedélyt, ám a beépítendő 91 ezer m2 terület 21%-kal kisebb, mint a 2007-ben kiadott építési engedélyek alapján volt.
Több mint 3700 lakás szűnt meg, 9%-kal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnt lakások átlagos nagysága 70 m2 volt. Településrendezés miatt feleannyi, új lakás építése miatt 15%-kal kevesebb lakás szűnt meg, mint 2007-ben. A megszűnés leggyakoribb oka – 47%-ban – az avulás volt.
A kiadott új építési engedélyek alapján a lakóépületek beépítésre szánt területe az előző évhez képest nem változott, több mint 4 millió m2, míg a nem lakóépületekben tervezett több mint 4,5 millió m2 beépítése 41%-os növekedést jelent. A lakóépületeknél a tervezett egylakásos épületek aránya csökkent. Míg az előző évi tervek alapján a beépítendő terület több mint felét egylakásos épületben szándékoztak megvalósítani, 2008-ban már 45, illetve 42% az egylakásos, illetve a 3 és több lakásos lakóépületek területének aránya. A nem lakóépületek kategóriájában az átlagot meghaladó növekedés a szálláshelyszolgáltató, vendéglátó épületek (111%), a mezőgazdasági (91%), valamint a hivatali épületek (65%) esetében történt. Az oktatási, egészségügyi, kulturális célt szolgáló épületeket illetően a beépítésre szánt terület nagysága alatta marad az előző évinek.
Gazdaságélénkítés: lakásfelújítás 5%-os áfával
Azt is megmentik, aki felújításra vett fel hitelt
Az államnak sem jó a lakáshitelek bedőlése
Már a bankok kalapácsa alatt az elvett házak
Hétről-hétre csökkennek a lakásárak
Megvan az oka, miért nem élünk bérlakásban
KSH
MTI