Itt a vége: egy időre elfelejthetjük a recessziót?

Az I. negyedévben előzetes, részben becsült adatok szerint a bruttó hazai termék öt negyedéve tartó csökkenése megállt, az egy évvel korábbi alacsony szintet 0,1%-kal haladta meg. Az ipari termelés 4,5%-kal nőtt, a külkereskedelemben a termékkivitel értéke 17%-kal, a behozatalé 12%-kal bővült, az áruforgalmi aktívum több mint kétszeresére, 1,3 milliárd euróra emelkedett - tudtuk meg a KSH negyedéves összegzéséből.

Nőtt az áruszállítási és távolsági személyszállítási teljesítmény is, 5, illetve 2%-kal, valamint a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, 4%-kal. A reálkeresetek színvonala 5,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Ugyanakkor tovább csökkent az építőipar termelése, mintegy 10%-kal, a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma 4,1, illetve 2,3%-kal. A foglalkoztatottság is elmaradt az egy évvel korábbitól 1,3%-kal, miközben a munkanélküliség tovább nőtt 24%-kal, így a munkanélküliségi ráta 11,9%-ra emelkedett. A fogyasztói árak áprilisban 5,7%-kal, a négy hónap átlagában 5,9%-kal emelkedtek.

Ez év elején a világgazdasági mutatószámok alakulására döntő hatása volt a bázisidőszaknak, a múlt évi jelentős visszaesésnek.

A világgazdasági környezet

Erőteljesebben nőtt az amerikai GDP 2010 I. negyedévében az Egyesült Államok szezonálisan kiigazított bruttó hazai terméke (GDP) 0,8%-kal növekedett az előző negyedévhez képest. A válságból történő kilábalást jelzi, hogy az így számított mutató már három negyedéve jelez enyhe növekedést. Az előző év I. negyedévéhez viszonyítva 2,5%-kal bővült a bruttó hazai termék.

Az Európai Unió (a "huszonhetek") bruttó hazai terméke az első becslés alapján 2010 első negyedévében 0,2%-kal növekedett 2009 IV. negyedévéhez képest. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan (lásd keretes írásunkat) harmadik negyedéve növekszik a GDP a megelőző időszakhoz viszonyítva - írja KSH.

Az unió tagországainak együttes gazdasági teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal emelkedett. A 19 adatot közlő ország közül egyszázalékos vagy azt meghaladó gazdasági növekedésről 6 ország számolt be, köztük az Európai Unió legnagyobb gazdasága, Németország (1,5%).

Tíz országban a GDP tovább csökkent, de a visszaesés mértéke kisebb volt a korábbi időszakokhoz képest. Az euróövezet bruttó hazai terméke 0,5%-kal emelkedett az előző év hasonló időszakához mérten.

A munkanélküliségi ráta – mely késéssel követi a GDP változását – az Európai Unióban 2010 márciusában 9,6% volt, ami kismértékben, 0,2 százalékponttal növekedett 2009 decemberéhez képest. 2009 márciusához viszonyítva 1,1 százalékponttal magasabb volt.

Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 2010 I. negyedévében az előző negyedévhez viszonyított indexek szerint második negyedéve mutat növekedést, amelynek mértéke 0,9% volt. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a GDP öt negyedéve tartó csökkenése megállt, 2010 január–márciusában 0,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbi alacsony szintet.

A nemzetközi összehasonlítások során használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított index továbbra is csökkenést mutat, mértéke az előző év azonos negyedévéhez képest 0,8% volt.

Pozitív fejlemények

Meglepően optimista jelentést készített a magyar gazdaság bővüléséről az OECD. Részletek >>>

A múlt év I. negyedévében mind a termelés, mind a forgalom nagymértékben visszaesett, gyorsult a foglalkoztatottság csökkenése és a munkanélküliség emelkedése, a reálkeresetek ismét csökkentek. Ehhez a rendkívül kedvezőtlen helyzethez viszonyítva idén az I. negyedévben több területen pozitív irányú változás következett be. Ezek közé tartozik az ipar és a külkereskedelem, a szállítás és az idegenforgalom, valamint a reálkeresetek alakulása is. Ugyanakkor számos fontos területen – elsősorban a munkaerőpiacon és a hazai fogyasztást érintő esetekben – a kedvezőtlen irányzatok folytatódtak, legfeljebb a korábbiaknál enyhébb mértékben.

Az export még is megment minket?

Az ipari termelés volumenének 2008-ban kezdődött csökkenése a múlt év végén megállt, tavaly decemberben már kissé bővült a termelés az egy évvel korábbihoz képest. Idén az első három hónapban a növekedés folytatódott, mértéke januárban 2,8, februárban 8,1, márciusban 2,8% volt. Az ipari teljesítmény élénkülését az alacsony bázis és az exportértékesítés bővülése magyarázza. Összességében az év első negyedévében az ipar termelési volumene 4,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi – a múlt évi jelentős visszaesés következtében igen alacsony – szintet. A növekedés a külpiaci értékesítés 12,5%-os bővülésének tudható be, a belföldi eladások nem érték el a múlt évi szintet.

A feldolgozóipar termelése összességében az I. negyedévben 6,1%-kal emelkedett, ezen belül a gazdasági válságra – az exportlehetőségek szűkülése miatt – legérzékenyebben reagáló és a termelésben nagy súlyt képviselő alágazatok teljesítménye ennél jelentősebben bővült. A főbb ágazatok közül a legnagyobb növekedés (21%) a járműgyártásban tapasztalható. Az ágazat teljesítményének bővülését az exportértékesítés 21%-os növekedése határozta meg, a belföldi értékesítés kissé elmaradt a tavalyitól. A másik nagy gépipari alágazat, a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártása az első negyedév folyamán szintén átlag feletti növekedést ért el (11%), mindkét értékesítési irány eladásainak növekedése mellett.

Termelői árak: vegyes a kép

Az ipari termelői árak az első negyedévben 2,3%-kal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A mérséklődést az exportértékesítés árainak csökkenése eredményezte. A januári–márciusi 5,3%-os forintárszínvonal csökkenés a hazai fizetőeszköz ezt meghaladó mértékű erősödésének tudható be, azaz a devizaárszint emelkedett.

Az iparban alkalmazásban állók számának 8,6%-os csökkenése mellett az egy alkalmazásban állóra jutó termelés 15%-kal emelkedett az egy évvel korábbi alacsony szinthez képest. Az új rendelések volumene március-ban – az egy évvel korábbi 15%-os csökkenés után – 0,9%-kal mérséklődött, a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállománya 17%-kal kisebb volt a 2009. március véginél.


Az építőipari termelés volumene a 2009. évi 4,3%-os csökkenés után idén az első negyedévben 10,2%-kal elmaradt a tavaly ilyenkoritól.

Egyik építménycsoport teljesítménye sem érte el az előző év szintjét. Az épületek építése több mint egytizedével csökkent. Az egyéb építmények építésének 2008–2009. évi emelkedése a múlt év utolsó hónapjaiban megtört, azóta

Az építőipar termelői árai a 2009 első negyedévi 4,8%-os növekedés után egyre kisebb mértékben emelkedtek, idén az I. negyedévben már csak 0,6%-kal.

csökkenést mutat. Az I. negyedévben a termelés volumene 8,2%-kal maradt el az előző év azonos időszak teljesítményétől. A negyedév végi szerződésállomány 11%-kal bővült. Idén az első negyedévben többek között a pénzügyi lehetőségek szűkülése következtében csökkent a lakásépítés az előző év azonos időszakához képest. Az első negyedévben közel 4900 lakás épült, több mint egynegyedével kevesebb az előző év azonos időszakinál. Az új építési engedélyek száma megközelítőleg egyharmadával volt kevesebb az előző évinél.

A mezőgazdasági termelői árak január–márciusban 2009 azonos időszakához képest 0,2%-kal növekedtek. Ezen belül a növényi termékek ára a tavalyi 38%-os csökkenés után az év első három hónapjában 1,8%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Továbbra is gyenge a belső kereslet

2010 első negyedévében a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adatai javulást mutattak az előző évi alacsony bázishoz képest. Mind a külföldi, mind a belföldivendég-forgalom bővült, az előző évtől eltérően azonban ebben az időszakban a külföldiek vendégéjszakáinak száma nagyobb mértékben (6%-kal) emelkedett, mint a belföldieké (4,4%).

A nemzetgazdaság energiafelhasználása 0,6%-kal nőtt az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A felhasználást elsősorban az előző évinél hidegebb időjárás miatti fokozottabb fűtési igény és a gazdaság, ezen belül is az ipari termeléssel összefüggő igénynövekedés alakította.

A kiskereskedelmi eladások volumene – a 2007 második negyedévében kezdődött tendencia folytatásaként – tovább csökkent, de 2010 első három hónapjában fokozatosan mérséklődött a visszaesés üteme. A kiigazítás nélküli adatok alapján márciusban 2,4, január–márciusban 4,1%-kal volt kisebb a forgalom reálértéken, mint egy évvel korábban. A naptárhatástól megtisztított adatok 4, illetve 4,6%-os csökkenést mutatnak. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-forgalom visszaesésének mértéke 33%-os volt, nagyobb ütemű, mint az előző év azonos időszakában.

A külkereskedelmi termékforgalom elmúlt évet jellemző nagymértékű visszaesése a múlt év utolsó hónapjaiban az alacsony bázis hatására a forgalom mindkét irányában fokozatosan lassult, majd – az értékadatok szerint – az export esetében decembertől, az importnál pedig 2010 januárjától növekedésbe váltott át. A január–márciusi időszak egészét tekintve a kivitel euróban kifejezett értéke 17%-kal, a behozatalé ennél kisebb mértékben, 12%-kal bővült, a külkereskedelmi mérleg egy évvel korábbi 582 milliós aktívuma pedig több mint a duplájára növekedett a vizsgált időszakban, így értéke meghaladta az 1,3 milliárd eurót.

Egyenlegromlás?

A hét kérdése: Ön támogatja a kettős állampolgárságot? Szavazzon!

2010 első két hónapjában az export volumene 17%-kal, az importé pedig 13%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 6,7%-kal, az importban 7,9%-kal volt alacsonyabb 2010 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,3%-kal javult.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – 2010. január–áprilisban 637 milliárd forint volt, több mint 30 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás egyenlegében tapasztalt romlás a központi költségvetésben végbement folyamatokkal magyarázható, amelynek 650 milliárd forintos deficitje 115 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A legnagyobb alrendszer bevételei több mint 2,6 billió forintot, kiadásai pedig közel 3,3 billió forintot tettek ki; a bázisidőszakihoz képest a bevételi oldalon 4,5%-kal, a kiadásin pedig 7,5%-kal nagyobb összegű pénzmozgás valósult meg. A másik két alrendszer egyenlege ezzel szemben javult, a társadalombiztosítási alapok esetében keletkezett 27 milliárd forintos deficit 66 milliárd forinttal kevesebb a 2009. január–áprilisihoz képest, míg az elkülönített állami pénzalapok 39 milliárd forintos szufficitje 15 milliárddal több az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

2010 I. negyedévében a 15–64 éves népességen belül a foglalkoztatottak száma 3 millió 688 ezer fő volt, 1,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,6 százalékponttal, 54,5%-ra csökkent. A munkanélküliek száma 498 ezer fő volt, 24%-kal (95 ezerrel) több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 2,2 százalékponttal 11,9%-ra emelkedett. Az intézményi létszámstatisztika szerint 2010 első három hónapjában 2 millió 623 ezren álltak alkalmazásban, 1,8%-kal (47 ezerrel) kevesebben, mint egy évvel korábban.

A fizetésen is látszik a kilábalás?

A létszámcsökkenés üteme mérséklődött, aminek hátterében döntően a költségvetés területén dolgozó közfoglalkoztatottak növekvő száma áll. A költségvetésben 5,3%-os növekedés (közfoglalkoztatottak nélkül számolva 0,5%-os csökkenés), a versenyszférában 5,1%-os létszámcsökkenés következett be az előző év azonos időszakához képest.

Az év első három hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó keresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 5,7%-kal, a nettó 11,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában 10,5%-kal, a költségvetés területén 15,4%-kal emelkedett a nettó bér. A növekedést döntően a személyi jövedelemadó szabályainak módosítása, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti keresetkiegészítésének januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta. A keresetek reálértéke – a fogyasztói árak 6,0%-os emelkedését figyelembe véve – 5,6%-kal nőtt.

6,5 billió forintos devizaadósság

Inflációs gyorsulás A fogyasztói árak az I. negyedévben 6,0%-kal, az első négy hónapban 5,9%-kal emelkedtek. A tavaly ilyenkorinál mintegy kétszer gyorsabb ütem a 2009. júliustól, illetve idén januártól bevezetett adóemelések következménye. Változatlan adótartalommal számolva a növekedés az első négy hónap átlagában 1,8% volt. Az április havi 5,7%-os áremelkedés az unióban a legmagasabb volt.

2010. március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 27,4 billió forintot, a tizenkét hónappal korábbinál közel 9%-kal többet tett ki. A tartozások értéke 10,4 billió forint volt, majdnem 8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 17,0 billió forintot tett ki, 22%-kal többet, mint 2009. március végén. A nettó pénzügyi vagyon 3,0 billió forintos növekedésének mintegy háromnegyede az átértékelődésnek, a fennmaradó része pedig a finanszírozási képesség javulásának a következménye.

A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 2010 első negyedévének végén 6,5 billió forintot tett ki, 14%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenés nagyobbik része az átértékelődésekkel magyarázható, azaz azzal, hogy a forint lényegesen erősebb volt idén március végén, mint egy évvel korábban. Mindemellett az is csökkentőleg hatott az állomány értékére, hogy az elmúlt egy évben az újonnan felvett hitelek értéke mintegy 300 milliárd forinttal elmaradt a visszafizetettekétől - zárja összegzését a statisztikai hivatal .

Privátbankár - Zsiborás Gergő