Júliusban még növekedni tudott az ipar

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ipar 2011. júliusi termelésének és exportértékesítésének alakulásában az alacsonyabb bázis és a munkanaphatás egyaránt szerepet játszik. Tavaly júliusban a termelésben 9,8, az exportban 12,4 százalékos volumennövekedést mértünk. Az előző hónapokhoz hasonlóan a hazai eladások most sem érték el a bázisév szintjét.

Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. makrogazdasági elemzője korábban a Privátbankárnak elmondta, hogy a következő hónapokra nem vár a júliusihoz hasonló kellemes meglepetést, melynek okaként a csökkenő németországi ipari rendelési adatokat és a még mindig gyengélkedő belső piacot jelölte meg. A szakértő várakozásai beigazolódni látszanak, mivel már a júliusi részletes adatok az exportrendelések és a belföldi rendelések esetében is jelentős visszaesést mutatnak.

Az ipari export 2011 első hét hónapjában 10,0, júliusban ennél kisebb mértékben, 2,8 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés közel felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele számottevően, 11 százalékkal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának egyötödét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 15 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése január–júliusban 5,1, júliusban 9,3 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év hetedik hónapjában 8,3 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 júliusában a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált, a csekély súlyú bányászaté viszont 1,0 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Továbbra is a jámrűgyártás a húzóerő

Az idei év júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben regisztráltunk termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás volumene 10,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit; a tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik. Az előző hónapok adataihoz hasonlóan visszaesés figyelhető meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés közel egyhetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában: az alág kibocsátása jelentősen, 23,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következménye.

A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egykilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,3 százalékkal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés több mint kétharmadát jelentő hazai eladások visszaesése miatt. Számottevő volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú vegyi anyag, termék (15,5%), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (10,9%); utóbbi alágnál a kivitel mellett a hazai eladások is növekedtek.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól; a termelés csökkenéséhez a nyári üzemleállások is hozzájárultak.

Csökkenő exportrendelések

2011 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 7,6 százalékkal visszaesett 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 8,0, az új belföldi rendelések 4,4 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

2011 első hét hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,1 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. január–júliusi 4,1 százalékos létszámcsökkenés után – 4,7 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. 2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első hét hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (14,0%), a legkisebb a Közép-Dunántúlon (2,5%) figyelhető meg.

Privátbankár