Kényszerleszállás: csődbe viszik a Malévot, hogy megmentsék?

Egyre valószínűbb lehetőségként merül fel a Malév csődbe vitele a régi és az új kormány vagyonkezelésért felelős szakemberei között a légitársaság megmentése érdekében

Egyre valószínűbb lehetőségként merül fel a Malév csődbe vitele a régi és az új kormány vagyonkezelésért felelős szakemberei között a légitársaság megmentése érdekében; ezzel az orosz állam mintegy 30 milliárd forintot vesztene, de kész tárgyalni - írta pénteki számában a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a társaság tevékenységét így egy eddig háttérbe húzódó állami cég vinné tovább.
   
A Népszabadság szerint az egyre valószínűbb, jogilag is értelmezhető megoldást egy eddig háttérben lévő, az orosz tulajdonlás alatt is mindvégig magyar állami tulajdonban maradt cég, a Malév Vagyonkezelő Kft. szolgáltathatja.
   
A lapban megszólalt Anatolij Deloveri, a nemzeti légitársaság általános vezérigazgató-helyettese, aki szerint az orosz állam közvetlen irányítása alatt álló, a Malév legnagyobb hitelezője, a Vnyesekonombank nem tart elfogadhatónak egy olyan megoldást, amellyel elveszíthetik követelését, de annak esetleges átszervezéséről hajlandóak tárgyalni.

A pénzügyi tárca azt közölte: a Pénzügyminisztérium (PM) csak 2010. február 22-én szerzett tudomást arról, hogy a Nemzeti Légitársaság, a Malév évekkel korábban 2007. május 28-án, egy hónappal privatizációját követően viszontgarancia-szerződést kötött a társaságot hitelező orosz külkereskedelmi pénzintézettel, a Vnyesekonombankkal, ezért a szerződést nem ismeri el, és fenntartja jogát annak bíróság előtti megtámadására.

A közlemény szerint a 2007-ben létrejött privatizációs szerződés alapján, mind a Malévnak, mind az új tulajdonosoknak csak a magyar államot képviselő vagyonkezelő szervezet engedélyével lehetett volna 50 millió forintot meghaladó kötelezettséget vállalni a légitársaság esetében. Sem a Pénzügyminisztérium, sem pedig az ÁPV Zrt., illetve utódja az MNV Zrt. ilyen engedélyt nem adott.
   
A minisztérium emlékeztetett: miután idén februárban a Pénzügyminisztérium tudomására jutott a viszontgarancia-megállapodás, a tárca - az MNV. Zrt-n keresztül - azonnal megtette a szükséges jogi lépéseket a jogsértő állapot megszüntetésére, és a felelősök kiderítésére. A vizsgálat során kiderült, hogy a megállapodást a Malév részéről egyetlen egy személy, az igazgatóság akkori elnöke, a magyar légitársaságban jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező Borisz Abramovics írta alá.
   
Az előzetes jogi vélemények szerint a 2007-es viszontgarancia-megállapodás ellentétes a privatizációs szerződéssel, és egyéb jogszabályba is ütközik. A jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján a garanciavállalási szerződésről sem a Malév igazgatósága, sem az ÁPV Zrt. igazgatósága nem hozott döntést, nem is kérték jóváhagyásukat annak aláírását megelőzően. Az ÁPV Zrt. a privatizációs szerződés alapján a Malév igazgatóságába Sinkovits Pétert, a felügyelő bizottságba Sarkadi-Nagy Barnát delegálta képviselőként. Az érintett igazgatósági döntésről a Pénzügyminisztérium nem kapott tájékoztatást.
   
Martin Gauss, a Malév vezérigazgatója szerdán a Magyar Televízió "Ma Reggel" című műsorában a viszontgarancia-vállalási jegyzőkönyvekre hivatkozva kijelentette: "nem tudom, hogy miért van ebből ekkora botrány, hiszen ezen a dokumentumoknak a semleges olvasójaként azt mondom, hogy 2007-ben születtek ezek a dokumentumok, minden fél részvételével. 2009-ig valahogy a feledésbe merültek, senki nem foglalkozott velük, viszont a nyomozás azt hiszem erre majd fényt fog deríteni és úgy gondolom, hogy különböző kérdések lesznek majd, amikre koncentrálni kell."
   
A vezérigazgató szavai szerint: "amikor ez a dokumentum előkerült, egyértelmű volt minden fél számára, hogy kik voltak jelen ennél a megállapodásnál, tehát a Malév felelős vezetői, akkori felelős vezetői, tulajdonosi vezetők is tisztában kellett, hogy legyenek vele, hisz a dokumentumban ott van a nevük (...), azok az emberek voltak jelen, akik akkor a Malévet vitték, illetve kormányzati pozícióban voltak." Martin Gauss ez utóbbi mondatát, az MTI-nek csütörtökön úgy pontosította, hogy az adott mondatban az ÁPV Rt.-re gondolt és nem a kormányzatra.

MTI, Népszabadság