.jpg)
Az elemzés szerint minél nagyobb jelenleg egy ország bizalmi tőkéje, annál inkább megteheti, hogy lazítson a költségvetésen a megváltozott helyzetben. Magyarországnak erre nincs lehetősége a nagyon alacsony bizalmi tőke miatt. A magyar kormány szinte kényszerpályán van, hiszen érdemben nem növelheti a hiányt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomása és a befektetői félelmek miatt.
A valószínűleg szintén IMF-hitelre szoruló román kormány hasonló kényszerhelyzetben van, és az új kormánynak rendkívül népszerűtlen intézkedéseket - elbocsátások, nyugdíjak és bérek befagyasztása, önkormányzatok forrásainak csökkentése - kell hoznia.
A régió stabil gazdaságai - Szlovákia, Lengyelország, Csehország - a válságkezelés Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is látott módját választják: a keresletcsökkenést állami beruházásokkal próbálják ellensúlyozni. Ez lehetőséget ad arra, hogy ezek az országok "puhább landolást" hajtsanak végre. Ennek a gazdasági stratégiai útnak azonban több kockázata is van: növekedhet a költségvetési hiány, ami hosszabb távon alááshatja a befektetői bizalmat. Ugyanakkor ezek az országok a gazdasági növekedést a mesterségesen generált keresletre építik, ami hosszabb távon a mostani válságot kiváltó "lufi kialakulásához" vezethet.
A Political Capital tanulmánya megjegyzi, hogy Szlovákia euróövezeti tagként várhatóan jelentősen növelni fogja a hiányát a közkiadások emelése, az állami infrastrukturális beruházások fokozása, az adócsökkentés és a munkahelyteremtő programok révén, ami rövid távon tompíthatja a válság politikai hatásait. A munkanélküliség ezzel együtt a legnagyobb mértékben Szlovákiát fenyegeti, a prognózisok 10 százalék feletti munkanélküliséget valószínűsítenek; és az országot különösen súlyosan érintheti az autóipari recesszió.
"Magyarország legyűri a válságot"
Válságcsúcs: szigort a pénzpiacon!
Orbán: kibabrál velünk Nyugat-Európa
Gyurcsány: az embereknek fáj, amit a nemzet kíván
MTI