Ki fizeti ki a devizahitelek átváltását?

"Utólag könnyű okosnak lenni" - mondta Simor András kedden, a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző által rendezett bankárkonferencián, ahol kisebb polémia alakult ki a devizahitelezésről.

Három-négy éve, amikor a devizahitelek elkezdtek terjedni, három szempont merült fel mellettük - emlékeztetett a konferencián Marsi Erika, a bankárképző alelnöke, aki korábban a PSZÁF főigazgatója, a közelmúltban pedig a PM államtitkára is volt. Ezek: a forinthitelek törlesztőrészlete magasabb, s legalább 30 százalékos árfolyamgyengülés kell ahhoz, hogy a devizahitelt felvevők rosszul járjanak; a nemzetközi bankok tőkével és finanszírozással ott állnak a leánybankok mögött, valamint, hogy előbb-utóbb az eurózóna tagjai leszünk. A mai környezetben más megvilágításba kell-e mindezt helyezni? - kérdezte.

Utólag könnyű okosnak lenni - reagált erre Simor András, a jegybank elnöke -, amit mutat, hogy akik most kritizálnak, akkor nem hallatták a hangjukat. Egyedül az MNB figyelmeztetett hangosan, a stabilizációs jelentéseknek 2001 óta része volt a kockázatokra való figyelmeztetés, mert pénzügyi stabilitási problémákat látott a devizahitelezésben - mondta.
   
Az MNB nem fogyasztóvédelmi hatóság - hangsúlyozta arra a mostanában gyakran elhangzó "vádra", hogy a jegybank nem védte meg a lakosságot. Ez az MNB-nek soha nem volt feladata, a jegybank a pénzügyi stabilitásért felel, kamatdöntéseiben ez játszott szerepet - tette hozzá. A devizahitelesek szerinte így is jól jártak. A válság megmutatta, hogy a források nem áramlanak mindig szabadon a leánybankok felé, az eurózónába pedig már sok éve törekszünk - mondta Marsi Erikának válaszolva.
   
Simor András hangsúlyozta: akkor lehet valakin valamit számon kérni, ha a feladatot kiadták, biztosították ahhoz az eszközöket, és amikor nem végezték el a munkát, emlékeztettek rá.  Az MNB-nek a jegybankelnök szerint nem volt eszköze a devizában történő eladósodás megakadályozására, csak kiabálni tudott, amit meg is tett. Tréfálkozva hozzátette: a devizaadósság 70 százaléka egyébként akkor épült meg, amikor a szintén jelen lévő Szapáry György volt az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke, így ha felelős, szeretné megosztani a felelősséget.
   
Szapáry György, aki most a Közép-Európai Egyetem professzora, a devizahitelek elterjedését a magas kamatokkal magyarázta, ami annak következménye volt, hogy a nagy költségvetési hiány elszívta a megtakarításokat. Hozzátette: rá lehetett volna beszélni a kormányt vagy a felügyeletet arra, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozza a devizahitelezést, ilyenre volt máshol, például Horvátországban példa. A tanulság szerinte az, hogy jó költségvetési politikát kell folytatni, nem szabad elszívni a gazdaságtól a forrásokat, akkor a kamatok is alacsonyak maradnak.
   
Terták Elemér, az Európai Bizottság Belső Piaci Főigazgatóságának igazgatója hibának tartja a devizahitelezés körüli "boszorkányüldözést". Ez nem magyar sajátosság - mutatott rá -, Ausztriában a lakáshitelek 46 százaléka svájci frankban van denominálva, mert a CHF kamata alacsonyabb volt. A legtöbb problémát szerinte azok jelentik, akik elveszítették az állásukat. "Nem látom bizonyítottnak, hogy az árfolyamváltozás sodorja válságba az adósokat" - mondta.
   
László Csaba, a KPMG partnere, volt pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy a jegybank az elmúlt tíz évben az infláció letörését az árfolyam megerősítésével gondolta megoldani, ezért folyamatosan erősítette a forintot, a piacnak és a magánszférának azt üzente, hogy egyre erősebb lesz a forint. Ez az árstabilitás szempontjából hatékony volt, legalábbis rövid távon, de sokat is rontott, mert az árfolyam vezérelte a kamatpolitikát - mondta.


Szigorú fiskális politika kell!

A magas államadósság csökkentése érdekében nagyon szigorú fiskális politikára van szükség - mondta a jegybankelnök. Simor András, a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző rendezvényén hangsúlyozta: a magas nettó külső adósság, a magas államadósság, a bankrendszer kiemelkedő hitel/betét mutatója és a jelentős háztartási devizahitel-állomány továbbra is a sérülékenység legfontosabb forrásainak tekinthetők. Éppen ezért a fenntartható növekedés hazai modelljének nagyobb mértékben kell a belső megtakarításokra és a hosszú forintforrásokra támaszkodnia. 

Úgy vélekedett, hogy a vállalati hitelezés kínálati korlátainak lebontása, és a forrásköltségek csökkenésének gyorsabb megjelenése a már meglévő lakossági hitelállomány kamataiban támogathatja a gazdaság fellendülését.
 
Annak ellenére, hogy a recessziót kísérő reálgazdasági alkalmazkodás hatására javul hazánk külső finanszírozási képessége, nettó külföldi adósságunk csak lassan csökken, és nemzetközi összehasonlításban még hosszú ideig magasnak fog számítani. Míg Csehországnak nettó külföldi követelése van, Szlovákia nettó külföldi adóssága pedig nulla, Magyarországé 50 százalék feletti - mutatott rá.

A költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg javulása a kockázati megítélést javítják ugyan, de Magyarország államadóssága a hasonló fejlettségű országokhoz képest továbbra is magasnak tekinthető, duplája a régiós átlagnak. A magas államadósság és az európai példák egyaránt a szigorú költségvetési politika fontosságát mutatják - emelte ki az MNB elnöke.
   
A hitel/betét arány még régiós összehasonlításban is magas. A bankok ugyanis a pénzpiaci forrásokra voltak utalva, külföldről, devizában vontak be forrásokat, amiben szerepe volt annak, hogy a magas hiány felszívta a belföldi megtakarításokat. A devizahitelek forinthitelre konvertálásával kapcsolatban megjegyezte: ha valaki korábban felvett svájci frank alapú hitelét forinthitelre konvertálná, az 3,5 százalék plusz költséget jelentene, amit valakinek ki kellene fizetnie.

Ahhoz, hogy a bankrendszer devizakitettsége csökkenjen, a jegybankelnök szerint hosszú távú forintforrásokra van szükség. A jegybank ezt azzal segíti, hogy jelzálogleveleket vásárol az elsődleges és a másodlagos piacon - eddig 15 milliárd forint értékben vett -, aminek hatására jelentősen csökkentek a piaci felárak.
   
Az MNB azt is vizsgálja, hogy érdemes-e kiterjeszteni a jelzáloglevél-kibocsátási jogkört a kereskedelmi bankokra, most ugyanis ez csak a jelzálogbankok számára engedélyezett. Hozzátette: ennek csak akkor van értelme, ha ez a jelzáloglevelek kockázati megítélését nem rontja. Erre vonatkozóan hatástanulmányt készítenek, és a második félévben állnak elő javaslatukkal - mondta.

MTI