Király Júlia szavazott a kamatemelésre

A legutóbbi kamatdöntő ülés jegyzőkönyve alapján a testület tagjainak egyöntetű véleménye szerint a nemzetközi növekedési kilátások érdemben romlottak az elmúlt időszakban. Emellett a hazai konjunktúrahelyzet kedvezőtlenebbé válásához hozzájárult a belföldi kereslet további mérséklődése és a háztartások mérlegalkalmazkodásának folytatódása is. A svájci jegybanknak a frank erősödését megakadályozó intézkedése mérsékelte a hazai gazdaság devizakitettségből fakadó kockázatait, azonban a kilátások továbbra is inkább negatívak. Egyes tanácstagok szerint a beruházási aktivitás a korábban vártnál kedvezőtlenebbül alakulhat középtávon, részben a konjunktúrahelyzet romlása, részben az üzleti környezet bizonytalanságának növekedése, részben a korlátos hitelkínálat miatt.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a monetáris politika számára releváns időhorizonton a kibocsátási rés negatív maradhat, és folyamatos dezinflációs nyomás érvényesülhet a magyar gazdaságban. A maginfláció így középtávon az inflációs cél alá süllyedhet, ugyanakkor a tervezett költségvetési intézkedések hatására a fogyasztói árindex átmenetileg megemelkedhet 2012-ben.

Mit hoz az adóemelés?

Megoszlott a tagok véleménye a jövő évi indirekt-adó emelések másodkörös hatásainak megítélésével kapcsolatban. Többen úgy érveltek, hogy a jövő évre várható visszafogott kereslet és erős piaci verseny megakadályozza azt, hogy a cégek nagyobb mértékben átháríthassák az adóemeléseket a fogyasztókra. Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a profitkilátások romlása miatt a vállalatok arra kényszerülnek, hogy a költségek emelkedését beépítsék áraikba, valamint az áremelkedések kismértékben a bérinflációt is erősíthetik. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a magyar tapasztalatok alapján az indirekt adóemelések hatásán nem lehet keresztülnézni, hiszen a sorozatos sokkok az inflációs várakozások emelkedését okozhatják. Egyes tanácstagok külön kiemelték, hogy a Monetáris Tanácsnak különös figyelemmel kell kísérnie a fogyasztói árindex mellett az adószűrt maginfláció alakulását is.

Gyengébb a forint a vártnál

A testület tagjai közül többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az Inflációs jelentés készítése során feltételezett forint/euró árfolyam lényegesen erősebb a pillanatnyi piaci árfolyamnál, így az inflációs előrejelzés felfelé mutató kockázatai nagyobbak lehetnek. A nemzetközi pénzügyi környezet európai adósságválsággal összefüggő bizonytalanságai, illetve a kormányzat végtörlesztési tervei tovább erősíthetik a forint árfolyamára nehezedő nyomást, ami ezt a kockázatot szintén emelheti. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a hazai vállalatok várakozásai szerint az energiahordozók ára tovább mérséklődhet, ami a leértékelődés importált infláción keresztüli érvényesülése ellen hathat.

A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a globális kockázati étvágy érdemben romlott a növekedés lassulása, valamint az adósságpályák fenntarthatóságát és az euroövezet válságát övező kockázatok miatt. A tanácstagok többsége úgy látta, hogy a külső és belső konjunktúrahelyzet kedvezőtlen alakulása Magyarország költségvetési mozgásterét is szűkítette. Elhangzott olyan vélemény is, hogy az elmúlt hetekben a forinteszközök kockázati felárának emelkedéséhez- a globális tényezőknél kisebb mértékben ugyan, de - Magyarország kockázati megítélésének romlása is hozzátett.

Egy szavazat volt a kamatemelés mellett is

A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint előretekintve a reálgazdasági folyamatok oldaláról értékelve az inflációs kilátások lehetőséget teremtenének a monetáris kondíciók lazítására, a globális kockázati megítélés jelentős romlása ugyanakkor megakadályozza ennek érvényre juttatását. Többen ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy az indirekt adók emelésével összefüggő átmeneti inflációs hatás is szűkíti a monetáris politika mozgásterét. Egy tanácstag úgy érvelt, hogy mind az inflációs kilátásokat, mind a pénzügyi stabilitási kockázatokat figyelembe véve jelzésértékű kamatemelésre lenne szükség. Más tanácstagok azt hangsúlyozták, hogy a jegybank hitelessége és stabilitás melletti elkötelezettsége, valamint a bejelentés előtt álló jegybanki devizapiaci program miatt indokolatlan lenne az alapkamat emelése.

Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását 6 tag támogatta, míg 1 tanácstag (Király Júlia) az alapkamat 25 bázispontos emelésére szavazott.

Privátbankár