Kismértékben nő a kockázat a kettős állampolgárság miatt

A térség egészének stabilitását és Magyarország szomszédsági kapcsolatait tekintve a határon túli magyarok kedvezményes honosítása miatt nem emelkednek jelentősen a politikai kockázatok, tudtuk meg a Political Capital szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményéből.

A térség egészének stabilitását illetően a határon túli magyarok kedvezményes honosítása nem emeli jelentősen a politikai kockázatot. Egyelőre csak Szlovákia ellenezte a tervezett intézkedést, Magyarország többi szomszédjának nem érdeke kormányzati szinten tiltakozni, és ezzel esetlegesen rontani a kétoldalú viszonyt Magyarországgal, ráadásul több térségbeli ország, például Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia, de részben Szlovákia is hasonló állampolgársági szabályokat alkalmaz.

Nemzetközi jogi szempontból sem jelent kockázatot a határon túli magyarok kedvezményes honosítása, mivel az állampolgársággal kapcsolatos szabályozást az egyes országok belügyének tekintik. Ebből nem következik az, hogy a magyar félnek nem kell egyeztetnie az érintett országok kormányaival, a határon túli magyarok ugyanis csak akkor tudnak majd élni a bevezetendő kedvezménnyel, ha azt az érintett államok nem akadályozzák. Ezzel a felállni készülő magyar kormány is tisztában van, nyilvánvalóan ezért találkozott Martonyi János kijelölt külügyminiszter még a kormány megalakulása előtt a szerb, a horvát, az ukrán, a szlovén és a szlovák külügyminiszterrel.

A szlovák-magyar viszonyt tekintve növekszik a politikai kockázat, ám nem lehet a két ország konfliktusát pusztán a kettős állampolgárság kérdésre visszavezetni. Ebből a szempontból legfeljebb nem volt szerencsés, hogy a magyar parlament a Szlovákiában zajló választási kampány idején vette napirendre a kettős állampolgárság ügyét. A szlovák-magyar konfliktus kiéleződése azonban eddig is elsősorban a szlovák belpolitikai helyzet sajátosságaival volt magyarázható.

Robert Fico célja az, hogy elterelje a figyelmet kormányának Görögország uniós megsegítése kapcsán elszenvedett kudarcáról, továbbá, hogy a júniusi választások után véget vethessen a Jan Slota vezette szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) való koalíciónak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az SNS ellehetetlenítésével és erősen magyarellenes retorikával képes annak szavazóit magához csábítani. A kettős állampolgárság ügye azonban inkább hátrányos a Smer számára az SNS-sel folytatott versenyfutásban, mivel ez a bejutási küszöbön billegő szélsőjobboldali pártnak is hozhat annyi szavazatot, hogy a SMER ne tudja kihagyni a következő koalícióból.

Az új szlovák kormány mozgástere ugyanis nagyban függ majd a kialakuló parlamenti erőviszonyoktól. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatokat figyelembe véve még – elsősorban a Szabadság és Szolidaritás párt megerősödése miatt – az is megtörténhet, hogy a várható ellenzék egységes fellépésével leváltható lenne a SMER, ezzel pedig felborulhatnak Fico SNS-re vonatkozó tervei.

A kialakult helyzetben a határon túli magyarok kedvezményes honosításának a szlovákiai magyarok lehetnek a legnagyobb kárvallottjai. Egyrészt a szlovák kormányzat és az SNS reakciói nyomán felerősödő szlovákiai magyarellenesség miatt, másrészt politikai képviseletüket illetően, hiszen szűkülhet a szlovákiai magyar pártok mozgástere a választások utáni időszakra nézve. A két ország közötti konfliktus ugyanis akadályozhatja azt, hogy a magyar pártok koalíciós partnerként jöhessenek szóba a szlovák pártok számára.

A válságból való kilábalással új verseny kezdődött a régió országai között. A konfliktusba való beleragadás Magyarország és Szlovákia megítélését egyaránt ronthatja a befektetők körében is, hiszen azt láthatják: a két országban az etnikai konfliktusok határozzák meg a politikai folyamatokat.

Privátbankár - Lovász Márton