.jpg)
Hasznos lehet az építőipari körbetartozások elkerülése ellen a tavaly indított fedezetkezelő, azonban a bankok még nem igazán végzik e tevékenységet Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet bevezette a „Fedezetkezelő” intézményét az építőipari körbetartozások megszüntetésének céljával. A módosítás lényege, hogy az építtető már a munkálatok megkezdése előtt elhelyezi a kivitelezés ellenértékének megfelelő fedezetet a Fedezetkezelőnél, amely ebből az összegből fizeti ki később az építési műszaki ellenőr által leigazolt fővállalkozói számlákat.
Tekintettel arra, hogy az új intézmény bevezetése módosítja az építtető és a fővállalkozó közötti jogviszonyt, illetve a fővállalkozó számára fizetendő vállalkozói díj kifizetésének módját és ütemezését, szükségessé vált a projektfinanszírozási hitelszerződések több szempontból történő áttekintése is.
A bankok többsége egyelőre nem végez fedezetkezelést
A kormányrendelet alapján az építtetői fedezetkezelői feladatokat – az építtető és a kivitelező fővállalkozó választása szerint – a Magyar Államkincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató láthatja el. Tekintettel arra, hogy a hazai bankok egyben fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltatók is, bármely bank végezheti ezt a tevékenységet, azonban annak megkezdéséhez a bankoknak rendelkezniük kell a kormányrendelet által előírt technikai háttérrel és a tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentációval is. A PSZÁF tájékoztatása szerint a hazai bankok többsége egyelőre nem végez építtetői fedezetkezelői tevékenységet, és jelenleg csak egyetlen nem banki pénzforgalmi szolgáltató alakult kifejezetten fedezetkezelői céllal.
|
Nem elég a fedezetkezelő Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület javaslata szerint a fedezetkezelői intézmény felfüggesztésével párhuzamosan, többek között az alvállalkozói lánc nyilvántartása, a kötelező fedezetigazolás és minimális rezsióradíjak meghatározása elengedhetetlen intézkedés lenne. Egy átlátható, egyértelmű és gyors engedélyezési eljárás kialakítása is nemzetgazdaságilag érzékelhető pozitív hatással járna. Részletek>> |
Szakaszonként fizethetnek
A projektfinanszírozások során korábban az a gyakorlat alakult ki, hogy a finanszírozó bankok a már teljesített munkák vagy a már kiállított vállalkozói számlák ún. utólagos finanszírozását biztosították.
Dr. Erdős Gábor, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda pénzügyi-jogi szakértője úgy látja, az egyik legfőbb változás, hogy a fedezetkezelő intézménye ezt a gyakorlatot változtatja meg azzal, hogy az építtető az egyes kivitelezési szakaszok munkálatainak ellenértékét ezentúl az adott szakasz megkezdéséig köteles a Fedezetkezelő rendelkezésére bocsátani, azaz a bankoknak a fővállalkozói díj következő részletének kifizetéséhez szükséges hitelösszeget már az adott szakasz megkezdése előtt rendelkezésre kell bocsátaniuk a fedezetkezelői számlára.
A bankoknak az a jó, ha apránként fizethetnek
A fedezetkezelői számla felett kizárólag a Fedezetkezelő jogosult rendelkezni, és – a megfelelő fővállalkozói teljesítést igazoló műszaki szakértői jelentés esetén – köteles a fővállalkozó számára a vállalkozói díjat kifizetni. Így a fedezetkezelői számlára utalt pénz kikerül a finanszírozó bank és az építtető rendelkezése alól, és ezen összegek akkor sem kerülhetnek visszautalásra, amennyiben például a hitelszerződésben meghatározott szerződésszegési esemény bekövetkezik, és a hitelszerződést felmondják.
A szakértő szerint tekintettel arra, hogy a hitelező bankok számára annál kisebb a plusz kockázat, minél kisebb összeg van egy időben a fedezetkezelői számlán, ezért számukra előnyös lehet, ha az építkezés minél több, kisebb összegű ütemben valósul meg. További kockázatcsökkentő megoldást jelenthet, ha a fedezetkezelői számlán az építkezés elején csak egy, a mindenkori következő ütemnek megfelelő fedezet kerül elhelyezésre – akár a hitelhez szükséges önerőből, akár a finanszírozás keretében – viszont az adott ütemek finanszírozása nem az elhelyezett összegből, hanem a korábban megszokott utólagos finanszírozással történik.
A bankokat is ösztönzik
Fedezetkezelő közreműködése esetén kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni. A hitelkeretből lehívott és a fedezetkezelői számlán elhelyezett összeg akkor utalható tovább a fővállalkozónak, ha az adott összegekről az építési műszaki ellenőr átadta a Fedezetkezelő részére a teljesítési igazolást.
A piaci szokások szerint eddig a bank az építtető műszaki ellenőre mellett saját ellenőrt is megbízott, amelynek költségeit az építtető állta. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet egy – a teljesítésigazolásokat kiadó – építési műszaki ellenőr megbízását kötelezően előírja, költséghatékony megoldás lehet, ha az építtető a kötelezően előírt műszaki ellenőrt a banknak megfelelő ellenőrök köréből választja. Amennyiben a műszaki ellenőr kiválasztása nem így történik, és a banknak és az építtetőnek külön műszaki ellenőre lesz, akkor a banknak érdekében áll az, hogy a fedezetkezelői számlán elhelyezett összeg kiutalását önállóan jóváhagyó építtető által megbízott műszaki ellenőr munkája felett bizonyos ellenőrzési vagy tájékoztatási jogokat kapjon.
Jó, ha van biztosíték
A projektfinanszírozások során korábban kialakult biztosítéki rendszert is érinti a fedezetkezelő intézménye. A fővállalkozó által az építtető számára nyújtott teljesítési biztosítékok (pl. visszatartás vagy teljesítési bankgarancia) nem képezhetik a finanszírozás biztosítékát, mivel ezeket a Fedezetkezelő rendelkezésére kell bocsátani, aki az építési szerződésben meghatározott szerződésszegés esetén az építési szerződésben meghatározott kiadások kiegyenlítésére használja fel ezeket.
Dr. Erdős Gábor szerint banki szempontból azonban megfontolandó az építtetőnek a kivitelezés lezárásakor, a fedezetkezelői szerződésből eredő követeléseinek engedményezése a bank számára, illetve különböző banki jogosultságok beépítése a fedezetkezelői szerződésbe.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
