Külföldiek kezébe tesszük a magyar növekedés sorsát

Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere kijelentette, hogy a kiigazítási intézkedések vonulata alapvetően illeszkedik az Európai Unióban követett általános gyakorlathoz, itt is egyre gyakrabban találkozunk a legmagasabb áfakulcs mellé kivetett jövedéki adókkal és a forgalmi szférában bevezetett különadókkal (chipsadó, válságadók), nem szólva az általános ÁFA-kulcs emeléséről. Szlovákiában 19 százalékról 20-ra, Lengyelországban 22-ről 23-ra, Nagy Britanniában 17,5-ről 20 százalékra, Görögországban és Portugáliában 21-ről 23 százalékra emelkedett ez évben az általános kulcs, míg Csehországban a múlt héten jelentették be a kedvezményes áfa-kulcs 10 százalékról 19 százalékra való emelését.

Problémát jelenthet a felső kulcs mértéke, mivel jelenleg az Unióban kivethető legmagasabb forgalmi adókulcs 25 százalék, melynek változtatásához mind a 27 tagállam belegyezésére szükség van. Az Európai Bizottság ugyanakkor az év végén teszi közzé tervezetét a közösségi áfa-rendszer átalakításáról, aminek akár a plafon módosítása is részét képezheti.

A költségvetés tervezetének pénteki bejelentésekor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a problémakört feszegető kérdésre azt válaszolta: nincs az EU-ban általános plafon az áfa mértékére, Brüsszel az általános áfát határozza meg minimum 15 százalékban.

Több mint hatodával csökken az egyedülálló minimálbéresek nettó jövedelme

Az áfa-emelés kompenzálja gyakorlatilag a személyi jövedelemadózásból kivezetendő „fél-szuperbruttósítás” 380 milliárd forintos eddigi bevételeit. Csaknem ugyanekkora elvonást jelent ugyanakkor az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőktől az adójóváírás megszűntetése, ami eddig csaknem évi 4 millió forintos jövedelemig éreztette kedvező hatását. Szintén a munkavállalók terheit növeli az egészségbiztosítási járulék egy százalékos emelése.

A szuperbruttó kivezetése jó hír az adózóknak, az adójóváírás megszüntetése miatt viszont vékonyabb lehet az alacsonyabb jövedelműek fizetési borítékja. Így – ha más intézkedés nem történik –, 213.000 forintos havi bruttó jövedelemig a nettó jövedelmek csökkennek, és leginkább az egyedülálló minimálbéresek járnak rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig. Részletek>>

Csökkenő fogyasztás, csökkenő jövedelem: csak az export marad

A társaságok, vállalkozó működését sem hagyná érintetlenül a bejelentett intézkedéscsomag: szigorúbbá válna a veszteségelhatárolás, ami a legnagyobb adóalap-csökkentő tényező jelenleg. A reprezentáció elszámolhatósága szigorodna, miközben a cégautók adója emelkedne. Bevezetnék az online szerencsejátékokra is a játékadót. Bezárnak különböző adózási „kiskapukat”, emellett az adóellenőrzés és behajtás hatékonyságától is számítanak költségvetési bevételekre. Ezeknek a pontos részletei még nem ismertek, így csak annyit lehet tudni, hogy összességében az adórendszer változásától 450 milliárd forint plusz bevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani.

Szolnoki Béla elmondta, hogy változatlan nemzetközi környezetet feltételezve egyértelmű, hogy a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként, mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős része esetében jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni, így a növekedés fő motorja az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától még jelentősebben függ. A pontos hatásokat azonban csupán a bejelentett törvénymódosítások részleteinek ismeretében lehet majd megbecsülni.

Privátbankár