Lehet még jószomszédi viszony Szlovákiával

Bár a kormány és ellenzék közötti erőviszonyok nem változtak meg jelentősen, kormányváltásra kerülhet sor Szlovákiában a parlamenti választások következtében - olvasható a Political Capital elemzésében.

Míg a mostanáig kormányzó koalíciót alkotó három párt szavazataránya 2006-ban 49,7%, jelenleg 44,2% volt, a Smer pedig tovább erősödött. Két új formáció ugyanakkor a szavazatok több mint egyötödét megszerezve robbant be a parlamentbe. Széttagolt kormány és erős ellenzék áll szemben egymással a jövőben.

A jobboldali pártok várhatóan kormányt tudnak alakítani, de a négy párt részvételével kis többségű és törékeny koalíció alakulhat.

Fontos tanulsága a választásnak, hogy Szlovákiában a magyar és a szlovák választók többsége is inkább a konfliktusok enyhítését célzó politikát támogatja, a kettős állampolgárság miatti hangulatkeltésre a választók nem voltak vevők. Erre utal, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nem tudott megerősödni a magyarellenes kampánnyal, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kiesett a parlamentből, a Híd-Most viszont szlovák támogatást is szerezve, a vártnál jobb eredménnyel jutott be a parlamentbe. A magyar-szlovák diplomácia szintjén azonban nem számíthatunk gyors és látványos enyhülésre.

 
Nyertesek és vesztesek
 
A Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) kormányzati pozícióból esett ki a parlamentből, a választás legnagyobb veszteseként Vladimír Mečiar minden bizonnyal végleg eltűnik a politikából.

Az MKP kiesése rögtön maga után vonta a pártelnök, Csáky Pál lemondását, a Híd-Most bekerülése miatt pedig alapjaiban alakul át a szlovákiai magyar politika, amelyhez Budapestnek is alkalmazkodnia kell. Az új környezetben  az MKP csak a Fidesz hathatós támogatásával tud a felszínen maradni, mint arra más határon túli pártok esetében már láttunk példát (pl. a vajdasági VMDP).

A Híd-Most integráló erejét jelzi, hogy nemcsak a magyarlakta területeken szerepelt jól, hanem a pozsonyi régióban is, ahol 8% feletti eredményt produkált, míg az MKP 1% alattit. A nagyszombati és a nyitrai – a magyarok által legnagyobb arányban lakott – területeken mindkét párt országos átlagán felül teljesített, de a Híd-Most ezekben a járásokban is erősebbnek bizonyult, ráadásul a kassai régióban 10,1-5,3-arányban kerekedett az MKP felé.

A választás „győztese” szintén a vesztesek között foglal helyet: Robert Fico pártja, a Smer több szavazatot kapott, mint négy éve, ráadásul több mint dupla annyit, mint a második helyezett Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ), mégis kénytelen lesz átadni a kormányrudat. A kettős állampolgárság valószínűleg szintén hozott néhány százalékot a SMER-nek. Fico túlreagálta ugyan az ügyet és Szlovákiára nézve veszélyesnek tartotta a magyar törvénymódosítást, de a Szlovákiára támadó magyar tankokat vizionáló Slotához képest hitelesebbnek tűnt a magyarellenességre fogékony szlovák szavazók körében.
 
Az ellenzéki évek alatt valamelyest leamortizálódott SDKÚ ezüstérmesként lehet a következő kormány vezetőereje, a pozsonyi régióban ugyanakkor legyőzte a Smert 27,6-25,1-arányban.

A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) már a harmadik választáson hozza magabiztosan 8% körüli eredményét, amely minden korábbinál nagyobb zsarolási potenciált jelenthet számára.

A legnagyobb győztes a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű vadonatúj formáció, amely a HZDS-szel ellentétes irányú mozgást végezve kormánypártként kezdheti politikai pályafutását. A liberális párt támogatottsága – az SDKÚ-éhoz hasonlóan – Pozsonyban és általában a városokban erősebb.

 
Nehéz kormányalakítási tárgyalások várhatók

Ivan Gašparovič köztársasági elnök első körben a legtöbb szavazatot kapott Smer elnökének, a jelenlegi miniszterelnök Robert Ficónak adott kormányalakítási megbízást. Fico mindent el fog követni, hogy megtörje az ellenzéki pártok egységét, és valamelyik pártot a maga oldalára csábítsa. Elsősorban Jan Figelnél, a KDH elnökénél fog próbálkozni, akivel már a választások előtt is zajlottak előzetes „tapogatózó” tárgyalások (ugyanakkor Figel is kizárta a választások előtt pár héttel a Ficoval kötendő koalíciót). Fico akár meglepő ajánlatot is tehet Figelnek – például  felajánlja a miniszterelnöki pozíciót. A két párt közötti tárgyalások eredménye attól is függ, hogyan alakulnak ezzel párhuzamosan a négy ellenzéki párt közötti egyeztetések – a KDH ugyanakkor nyomást is gyakorolhat azok menetére a Ficóval való koalíció lebegtetésével (amit egyébként a KDH szavazói vélhetően nem fogadnának jól ).

Négy, támogatottságában hasonló párt kezdi meg a kormányalakítási tárgyalásokat a jobboldalon, ami a programalkotást és a személyi döntéseket is rendkívüli módon megnehezíti. Az SDKÚ a legerősebb párt, de nem olyan erős, hogy a kormányalakítási tárgyalásokon egyértelműen az ő akaratához igazodjon a többi párt.


Instabil kormányzat. Ha sikerül is a négy pártnak koalíciót kötni (ami igen valószínűnek tűnik), törékeny koalíció fog alakulni. Szűk többség (79:71). Ha négy képviselő lemorzsolódik a kormányoldalról, máris elvész a többség. Belső konfliktusforrások. A négy párt közül kettő-kettő nagyon hasonló választói csoportokat céloz (a KDH és az SDKÚ a jobbközép-keresztény, a Híd-Most és a Szabadság és Szolidaritás a liberális), így folyamatosan konfrontálódniuk kell egymással is, hogy politikai arcukat megőrizzék. Van esélye annak is, hogy ciklus közben felbomlik a koalíció, igaz 1998 és 2002 között hasonlóan sokszínű koalíció kormányozta Szlovákiát. Populista ellenzék. Az ellenzék várhatóan kedvezőtlen politikai környezetet teremt majd a koalíció számára: a szélsőjobboldali SNS, de még inkább a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, Robert Fico vezette Smer, amely a kormányzati szerepből fakadó korlátoktól mentesülve az eddigieknél is populistább politikát folytathat.

Az új kormány hasonló gazdaságpolitikai elképzelésekkel rendelkező pártokból alakul meg. Valószínű, hogy az új kormány komoly lépéseket tesz majd a költségvetési hiány (ez a jelenlegi helyzet alapján akár a GDP 8%-a is lehet év végére), illetve az államadósság (mely a 40%-os GDP-arányos szint felé tendál felé tendál) megfékezésére, a „görög veszély” elkerülésére.


Változó magyar-magyar viszony

A Fidesz kettős állampolgársággal kapcsolatos stratégiájának hatása a szlovák belpolitikában a várthoz képest éppen ellentétes volt:
- az SNS nem erősödött meg, inkább a Smer profitált az ügyből;
- az MKP kiesett;
- a Híd-Most 8% feletti eredménnyel bejutott, sikeresen kitörve az etnikai párt szerepéből.

A helyzetből fakadóan a Fidesz rákényszerül arra, hogy újragondolja viszonyát a Bugár Béla vezette párthoz, valamint annak a magyar kormánypártétól jelentősen eltérő nemzetpolitikai koncepciójához. A szlovák választások eredménye világossá tette, hogy a határon túli magyarok politikai döntéseit nem az határozza meg, hogy milyen üzenetet fogalmaznak meg számukra Budapestről. Az is jól látható, hogy a Kárpát-medencei magyar kisebbségek politikai képviseletére egyre kevésbé alkalmasak az etnikai alapon szerveződő pártok, ehhez a folyamathoz hosszabb távon a magyar kormánypárt is kénytelen lesz alkalmazkodni.


A szlovák-magyar etnikai feszültség enyhülése várható a jövőben

A korrupciós botrányokkal sújtott SNS megerősödésére az utolsó esélyt az agresszív magyarellenes kampány szolgáltatta, ez azonban a korábbi támogatottság visszaszerzésére elégtelennek, a parlamenti küszöb megugrására éppen hogy elegendőnek bizonyult.

A magyar etnikai párt, az MKP kiesett, a kettős állampolgárságot lényegében nem támogató Híd-Most viszont bejutott a parlamentbe. Mindez arra utal, hogy a szlovákiai magyar szavazók többsége is inkább a mérsékelt irányvonalat támogatja. Az MKP és a Híd-Most együtt 12,5%-ot szerzett, míg a magyar kisebbség aránya a 2001-es népszámlálás alapján 9,7%. Ez arra utal, hogy a Híd-Most szlovák szavazókat is maga mögé tudott állítani. Korábbi választásokon a magyar pártok támogatottsága gyakorlatilag egy az egyben kiadta a magyar kisebbség arányát.

Hosszabb távon a roma-konfliktus kerülhet fókuszba, amely átveheti a magyar-szlovák szembenállás szerepét. A romák a magyaroknál jóval kevésbé integrálódtak a társadalomba, és népességarányuk egyre nő, egyes kalkulációk szerint már most is eléri a 9%-ot (ld. a lenti táblázatban). A magukat magyarnak tartó választók aránya viszont az utóbbi időszakban inkább csökkent. A Híd-Most részvétele a koalícióban ugyanakkor rövidtávon új muníciót is adhat az ellenzéki magyarellenes retorikának, és folyamatosan nyomás alatt tarthatja a szlovák kormánypártokat.


Mennyire változik a szlovák-magyar diplomáciai viszony?

Az újonnan kialakult helyzet a két kormány közötti párbeszéd megkezdését megkönnyíti, de nem oldja meg egyik pillanatról a másikra a problémákat. Ehhez hozzájárul az is, hogy az ellenzéki jobbközép pártok úgy érezték, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása, valamint a Trianon-emléktörvény elfogadása inkább Ficónak és a Smernek kedvezett, mivel a választási kampány kellős közepén számukra kedvezőtlen irányba terelte a szlovákiai közbeszédet és a kampányt.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jobbközép ellenzéki pártok is elítélték a kettős állampolgárságot (azzal azonban nem értettek egyet, hogy az a szlovák állampolgár, aki felveszi a magyar állampolgárságot, veszítse el a szlovákot).

Iveta Radičová, aki a nagy valószínűséggel felálló négypárti kormány miniszterelnöke lesz, azt is felvetette, hogy Szlovákiának a kettős állampolgárság ügyében a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kellene fordulnia. Ez azt jelzi, hogy a nemzetközi diplomáciában nem várható komolyabb fordulat Szlovákia részéről akkor sem, ha nem Fico alakít kormányt.

Privátbankár - Valentínyi Katalin